A tanulás komplex folyamatainak kutatója

2016.12.08.
A tanulás komplex folyamatainak kutatója
Az elmúlt években számos tudományos elismerésben részesült, az idén pedig elnyerte a Junior Prima díjat, valamint Az ELTE Ígértes Kutatója elismerést is. Janacsek Karolinával, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.

A Szegedi Tudományegyetemen végezte a pszichológia szakot, majd ott szerezte meg a doktori fokozatát is a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolában. Mikor döntötte el, hogy ezzel a tudományterülettel szeretne foglalkozni?
Már középiskolás koromban is nagyon érdekelt, hogyan működik az emberi elme, de akkor még nem volt meg a tudományos eszköztáram, ami hozzásegíthet annak jobb megértéséhez. Ami igazán nagy hatással volt rám, az a pszichológia tanulmányaim első két éve, amikor nem csak új tudományos eredményekről tanultunk, hanem a legújabb kísérleti módszerekről is, amelyek lehetővé teszik az emberi elme precízebb vizsgálatát. Már másodéves koromban bekapcsolódtam az Intézetben folyó kutatásokba, és utána hamar egyértelművé vált, hogy kutatással szeretnék foglalkozni szakmai pályám további részében is.

Fő kutatási területe a tanulás különböző pszichológiai folyamatainak vizsgálata. Miért épp ezt választotta?
A tanulás kiemelkedően jelentős az emberi életben, nem csak gyerekkorban az iskolában tanulunk, hanem folyamatosan, egész életünk folyamán. A tanulás sokféle formát ölthet, a tudatos (explicit) memorizálástól a spontán (implicit) elsajátításig. Amikor tanulunk, ezeknek a tanulási formáknak a keveréke határozza meg a végső teljesítményt. Kutatócsoportunkban azt próbáljuk megérteni, hogy a feladattól függően milyen ezeknek a tanulási formáknak az aránya, hogyan változik a tanulás gyerekkortól időskorig, illetve különböző neuropszichológiai és pszichiátriai kondíciók esetén, mint például az autizmus, szorongásos zavar és depresszió.  

2012-től az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Kar Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének adjunktusa. Milyenek az eddigi tapasztalatai oktatóként?
Az ELTE kiváló közeget biztosít mind az oktatás, mind a kutatás számára. Elsősorban olyan kurzusokat oktatok szívesen, ahol központi szerepet kap a pszichológiai kutatásmódszertan, ugyanis ez központi szerepet játszik a pszichológiában, megalapozza az összes elméleti kérdés precíz tudományos vizsgálatát. Úgy érzem, ezt a tudást szívvel-lélekkel át tudom adni a diákoknak, és a kurzus befejeztével általában többen megkeresnek, hogy szeretnének kutatási tapasztalatot szerezni a csoportunkban. Több évig együtt dolgozom a hallgatókkal a kutatásokon, segítek felkészülni az olyan megmérettetésekre, mint a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), nemzetközi konferencia szereplés vagy tudományos folyóirat cikk megírása.

A tanáraim és témavezetőim nagy hangsúlyt fektettek a tehetséggondozásra, és igyekszem ezt az irányt folytatni én is.

Az elmúlt évek során számos elismerésben, többek között Bolyai-ösztöndíjban részesült, az idei évben pedig Junior Prima Díjat, valamint az ELTE Ígéretes Kutatója címet is elnyerte. Mit jelentenek Önnek ezek az elismerések?
El sem tudom mondani, hogy ez mennyire nagy megtiszteltetés a számomra. Az elmúlt években a tudományos munkámra fókuszáltam teljes figyelmemmel, és hihetetlen nagy elismerés, hogy az eddig elért eredményeimet ilyen pozitívan értékelik. Az egyetem befejezése után már kevesebb formális visszajelzést kapunk a munkánkkal kapcsolatban, nincsenek érdemjegyek minden félév végén.

Szerintem kiemelkedően fontos, hogy legyenek olyan ösztöndíjak, elismerések az egyetemet követően is, ahol megmérettethetjük magunkat.

Jelenleg mivel foglalkozik? Milyen jövőbeni – kutatási, oktatási vagy akár egyéb – tervei vannak?
Jelenleg a tanulási folyamatok idegtudományi hátterének vizsgálatával bővítjük kutatási palettánkat; szeretnénk jobban megérteni, hogy milyen idegrendszeri hálózatok játszanak szerepet a tanulás különböző formáiban. A mai pszichológia próbál az emberi elméről egy integrált képet alkotni, amiben benne van a konkrét teljesítménymérés, a mögötte álló mechanizmusok, és az ezeket lehetővé tevő agyi hálózatok leírása is. Ennek a komplex képnek a jobb megértése hozzájárulhat olyan módszerek fejlesztéséhez, amelyek segítségével hatékonyabban lehet tanulási zavarokat/eltéréseket azonosítani bármilyen életkorban, valamint amelyek segítségével hatékonyabban lehet fejleszteni is ezeket a tanulási képességeket.