A többség közömbös a romákkal kapcsolatban

2020.06.08.
A többség közömbös a romákkal kapcsolatban
Kende Anna egyetemi docens vezetésével öt európai országban (Magyarország, Szlovákia, Románia, Franciaország, Írország) készült reprezentatív felmérés a romaellenességről az Európai Parlament Igazságosság Programja keretében. Az eredményekből most újabb részleteket közöltek a kutatók.

A vizsgálatban minden országból ezer fő vett részt. A fő kérdés az volt, hogy a politikai közbeszéd jellemző formái hogyan alakítják a romaellenes attitűdöket és a romák melletti vagy elleni fellépést a lakosság körében. A kutatók megállapították, hogy a romaellenesség mértéke a három Közép-Kelet-Európai országban ugyan magasabb volt, mint a francia és ír résztvevők között, ezen túl azonban az eredmények mind az öt országban hasonlóan alakultak. A romák melletti vagy elleni fellépés szándéka minden vizsgált országban alacsony szintet mutatott, a válaszadókat inkább a közömbösség jellemezte, kevésbé a heves pozitív (együttérzés) vagy negatív (fenyegetés) érzelmek.

Ugyanakkor a romák iránti együttérzés (Magyarországon) és sajnálat (Franciaországban, Szlovákiában és Írországban) megléte erősen együtt járt a romák melletti kiállással, akár valamilyen segítségnyújtás, akár a politikai jogaikért való kiállás formájában. Egyedül Romániában volt ettől eltérő a helyzet, itt a fenyegetettség megléte vagy hiánya játszotta a legfontosabb szerepet abban, hogy az emberek a romák segítségére sietnének-e vagy sem.

A kevésbé előítéletesek számára a diszkrimináció elleni közös fellépést hangsúlyozó, valamint az úgynevezett paternalisztikus (a segítségnyújtás szükségességét a romák alacsony kompetenciájával magyarázó) politikai közbeszéd egyaránt elfogadható. Ez arra utal, hogy mind az öt vizsgált országban már a legkisebb mértékű pozitív megnyilvánulás is jelentőséget nyerhet az alapvetően ellenséges és a diszkriminációt támogató társadalmi normák légkörében.

A nyíltan romaellenes közbeszéd csupán az erős előítéletekkel rendelkezők számára elfogadható és csak erős negatív érzelmek esetén kapcsolódik hozzá olyan szándék, hogy valaki aktívan akadályozza a romák társadalmi befogadását. A kutatás világosan megmutatta: nem mindegy, hogy a politikusok hogyan szólnak hozzá a roma ügyekhez, ez nagyban befolyásolja a romák melletti vagy éppen elleni kiállást.

A kutatásról további részletek olvashatók angol nyelven ezen a honlapon, ahonnan a teljes jelentés is letölthető.

Forrás: ELTE PPK


Korábban: A romák helyzete a politikai közbeszédben