A tudomány összeköt

2024.05.10.
A tudomány összeköt
Az ELTE Szenátusa 2024. május 10-én ünnepi közgyűlést tartott az egyetem alapításának 389. évfordulója alkalmából. A Pázmány-napi szakmai előadást Király Miklós, az ÁJK egyetemi tanára tartotta, ezután „doctor et professor honoris causa” címek adományozására került sor.

A rendezvényt Borhy László akadémikus, az ELTE rektora vezette. A programban közreműködött az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet kórusa, Erdős Ákos habilitált egyetemi docens vezetésével.

A Pázmány-napi szakmai előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért oktatója tartja saját kutatási területéről. Az 1991-ben indult sorozat idei előadója Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék vezetője volt, aki Összehasonlító jog és mesterséges intelligencia címmel osztotta meg gondolatait az egyetem közösségével.

Király Miklós a témaválasztást indokolva hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) kutatásával, használatával összefüggő kérdésekre az egész Egyetem tudásközössége tud válaszolni, a számítástechnikától a filozófiáig vagy a jogtudományig, hiszen igazi interdiszciplináris területről van szó. A jogi megközelítést indokolják az MI működéséből eredő társadalmi kockázatok és az MI fejlesztői ellen várható perek. Ilyen a New York Times kiadójának a Microsoft társaság és egyéb cégek ellen kezdeményezett eljárása.

Az előadás összehasonlította a mesterséges intelligenciára az USA-ban, illetve az Európai Unióban és más nemzetközi szervezetekben adott meghatározásokat, rámutatva a definíciók fejlődésére és lényegi hasonlóságára. Ugyanakkor az előadó szerint mégis szembeszökő az európai és az amerikai szabályozás különbözősége. Míg az előbbi a kockázatok elkerülését teszi első helyre az MI szabályozásában, addig az utóbbi kiemelkedően fontosnak tartja az Egyesült Államok vezető helyének megőrzését a mesterséges intelligencia fejlesztésében és kutatásában. A jövő dönti el, hogy melyik modell bizonyul sikeresebbnek és hatékonyabbnak.

Király Miklóst az egyetem Jubileumi Ezüst Emlékéremmel tüntette ki, majd „doctor et professor honoris causa” címek adományozására került sor. Az egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a díszdoktori címet, akik hosszú ideje gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel.

Jeremy Webber alkotmányjogász, a kanadai Victoriai Egyetem professzora az ELTE egyik legelkötelezettebb támogatója az angolszász nyelvterületen, emellett a közép-európai demokráciák elszánt kutatója. Mint köszönő beszédében elmondta, először pár évvel a vasfüggöny lehullása után, 1995-ben járt Magyarországon. Kutatóként és magánemberként is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az új magyar alkotmány első éveit. „Az alkotmányozás hosszú, be nem fejeződő folyamat, amelyért mindannyian felelősséggel tartozunk” – tette hozzá. Összehasonlító alapjogi eredményeit a kanadai alkotmányjogi viták, később pedig az őslakosok jogrendjének tanulmányozásával alapozta meg, azóta pedig számos más országban járva tapasztalta meg, hogy az eszmecserék milyen nagy mértékben szélesítik a látókört. 

Kristie Long Foley közegészségügyi kutató az egyesült államokbeli Wake Forest Egyetem professzora beszédében felidézte, hogy 2006-ban, első magyarországi látogatásakor órákig beszélgettek a hazai dohányzási szokásokról a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatóival, valamint hazai egészségpolitikai szakemberekkel. Az azóta eltelt 18 évben 11 projektet indítottak el a magyarországi dohányfogyasztás csökkentésére, és több mint 80 tanulmányt jelentettek meg a témában. A professzor magyarországi tapasztalatait sorsfordítónak nevezte, és – mint mondta – Magyarországot ma már második hazájának tekinti. Az ELTE Szenátusa mellett külön köszönetet mondott Urbán Róbertnek, az ELTE PPK egyetemi tanárának, aki nagyban segítette ittteni munkáját.

Svend Hansen, az őskor kiemelkedő kutatója, a berlini Freie Universität régész professzora a ’90-es évek elején került kapcsolatba az ELTE-vel, amikor Magyarországra érkezett a PhD-dolgozatához kutatni. Köszönő beszédében külön kiemelte azokat a magyar kutatókat, akik hatással voltak munkájára: Ruttkay Erzsébettel Bécsben, Raczky Pállal pedig Budapesten dolgozott együtt. Hangsúlyozta, az utóbbi 40 évben elterjedt új módszerek és megközelítések (pl. a radiokarbon-kormeghatározás, paleogenetika) következtében az archeológia a bölcsészettudományokból részben kiválva, közel került a természettudományokhoz.

Bernhard Eitel a geoarcheológia világszerte elismert kutatója a Heidelbergi Egyetemen. A két egyetem között speciális a kapcsolat – mondta –, Báró Eötvös Loránd, az ELTE névadója ugyanis Heidelbergben szerezte meg doktori fokozatát. A fizikus személye és tanulmányi útja alapozta meg a későbbi együttműködést, amely aztán az 1980-as években vett újabb lendületet. A kooperációra feltétlen szükség van, hiszen a minőségi oktatás és kutatás mindig nemzetközi, a tudomány hidakat épít az emberek és a társadalmak közé, a sokféleségből érték születik. A professzor, aki korábban a Heidelbergi Egyetem rektora volt, az ünnepség alkalmából az ELTE-közösségnek meglepetéssel is szolgált: kikutatta és ajándékképpen másolatban elhozta Eötvös Loránd doktori eljárásának dokumentumait: jelentkezését a doktori eljárásra, doktori vizsgájának jegyzőkönyvét, kézzel írt latin nyelvű önéletrajzát és a doktori cím odaítéléséról szóló oklevelet. Egyetemtörténeti gyűjteményünk ezúton újabb kinccsel gazdagodott.

Ivics Zoltán, a langeni Paul Ehrlich Institut kutatóprofesszora több évtizede külföldön él, de mint elmondta, soha nem feledte el hazáját, és nem szakadt meg a kapcsolata a hazai tudományos élettel sem. Megtiszteltetés számára, hogy az ELTE díszdoktoraként olyan személyek nyomában járhat, mint Habsburg Ottó, Mario Vargas Llosa vagy Kodály Zoltán. Különösen jelentős volt számára a Magyar Biokémiai Egyesület pécsi konferenciája, ahol a banketten az ELTE  Biokémiai Tanszék egyik professzorával beszélgethetett: ez vezetett végül oda, hogy immár második éve tanít vendégoktatóként a TTK-n. Jelenleg egy gén- és sejtterápiás labor létrehozásán is dolgoznak Kacskovics Imrével, a labor jelentősen növelheti Magyarország szerepét a gyógyászati eljárások fejlesztésében.

Az egyetem új díszdoktorainak munkásságáról az alábbi linken olvashat részletesebben.