A világegyetem új arcának kutatója
Rainer Weiss még 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el a gravitációs hullámok észleléséhez. Addig ún. tömegrezonátorokkal próbálták a hullámokat észlelni, azonban a műszerek érzékenységét nem sikerült a szükséges mértékig növelni. A hosszú karokkal rendelkező interferométerek jobb lehetőségnek bizonyultak. Weiss részt vett a LIGO-műszerek tervezésében és építésében, 2000-től pedig részese üzemeltetésüknek és fejlesztésüknek.
Munkásságát a gravitációs hullámok LIGO általi, 2015-ös észlelése koronázta meg: ezért az eredményért elnyerte az összes fontosabb asztrofizikai és kozmológiai díjat, többek között a 2017-es fizikai Nobel-díjat is.
Az ELTE Fizikai Intézetében működő, Frei Zsolt professzor által vezetett kutatócsoport 2007-ben csatlakozott a LIGO-kollaborációhoz. Rainer Weiss 2009-ben, egy LIGO-workshop során járt egyetemünkön először. Az LSC-kollaboráció vezetőjeként folyamatosan nyomon követte és támogatta az ELTE LIGO-csoportja által végzett munkát, az infrahang-mikrofonok fejlesztését és beszerelését a LIGO USA-beli állomásain: az ELTE-s közreműködésről rendszeresen pozitívan nyilatkozik.
A professzor az ünnepi közgyűlésen tartott beszédében hangsúlyozta:
a jövőben az a LIGO-kutatás egyik fő célja, hogy megértsük, mit mondanak nekünk a gravitációs hullámok,
ebben a folyamatban pedig az ELTE-n működő kutatócsoport komoly szerepet vállalt már eddig is, és – ahogy az a tudományos együttműködések esetében elvárható – bizonyosan vállalni fog a jövőben is.
A LSC tudományos együttműködésének köszönhetően az ELTE társszerzőségével több mint 100 tudományos cikk született, több mint 500-as kumulatív impakt faktorral, ezekre több mint 10 000 hivatkozás érkezett. Ennek a tudományos együttműködésnek a keretében nemcsak az ELTE oktatói és kutatói, de mester- illetve doktori képzésben résztvevő diákjai is többször eljutottak Bostonba (MIT) illetve Pasadenaba (CalTech), ezért a Rainer Weiss-el kialakított kapcsolat alapvető fontosságú mind a kutatások, mind hallgatók lehetőségei szempontjából. A professzor továbbra is támogatja és segíti a levegőben terjedő infrahangok kiszűrésére az ELTE TTK-n készített műszer fejlesztését, amelynek az ún. „gravity gradient noise” problémája szempontjából van nagy jelentősége. Az ezzel kapcsolatos ELTE-s eredmények fontosságának a stockholmi egyetemen tartott előadásában is hangot adott.
Rainer Weiss egy vele készített interjúban kiemelte: a gravitációs hullámok felfedezése és működésük megértése kulcsfontosságú, mivel „a világegyetem teljesen új arcát lehet belőlük megismerni”. Az elektromágneses hullámok a világegyetem számos jelenségéről nem hordoznak információt, a gravitációs hullámok segítségével azonban a plazma által körülvett neutroncsillagokba is betekintést nyerhetünk. Az utóbbiak által alkotott, rendkívül gyorsan forgó kettős rendszerek működéséről is teljesebb képet kaphatunk, valamint a fekete lyukakat és azok keletkezését is e hullámok segítségével lehet vizsgálni és pontosabban megérteni. „A gravitációs hullámok – az elektromágnesesekkel ellentétben – mindenen, a plazmán, a töltött részecskéken, de még magán a Földön is akadálytalanul áthatolnak” – mondta a Nobel-díjas asztrofizikus.
A professzorral az ELTE-n tett látogatása során Körtefái Dóra fizikus hallgató készített interjút, melyet hamarosan olvashatnak az elte.hu-n.