„Akkor lehetünk büszkék, ha a szomszéd karon is eredményesek”

Néhány héttel ezelőtt indult el az Egyetem Stratégiai Adatbázisa. Milyen szempontok alapján rendszerezik az adatokat?
Az adatbázis nemcsak a kutatási-tudományos eredményeket, hanem az oktatással, tehetséggondozási munkával, pályázati és konferencia-részvételekkel, tudományos-közéleti szerepvállalással kapcsolatos információkat is gyűjti. Elengedhetetlen, hogy az egyetem vezetése „gombnyomásnyi” távolságra legyen az információktól. Az adatbázis tervezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy az adatbázis már meglévő rendszereket kapcsoljon össze. A Magyar Tudományos Művek Tárából automatikusan kerülnek át az adatok, természetesen a kollégáknak gondoskodnia kell arról, hogy ezek ott mindig naprakészek legyenek. Az oktatással kapcsolatos adatok a Neptunból, a foglalkoztatási információk az Egyetem saját nyilvántartásából kerülnek az új adatbázisba. Az új rendszert a 6/2015-ös rektori utasítás szabályozza.

A feltöltött és folyamatosan frissített adatbázis alapján kirajzolódhat az egyetem tudástérképe: a statisztikán kívül hogyan kívánják hasznosítani a rendelkezésre álló információkat?
A Tudományos Tanács fogja létrehozni az egyetem régóta várt tudástérképét, ez alapján egyrészt meg tudjuk állapítani, illetve megerősíthetjük, hogy hol vannak a kiválóságaink. Fontos lesz az is, ha adatokkal alátámasztva látjuk, hol van szükség központi segítségre a még jobb tudományos teljesítmény eléréséhez. A rektori program egyik legfontosabb pontja, hogy magas szintű kutatás nélkül nincs magas színvonalú oktatás, a kettő egymástól elválaszthatatlan. A tavalyi évben elindult egy folyamat a kiválósági listák közzétételével. A listák célja nem az volt, hogy egyetemen belül összehasonlítsuk egymással a különböző egységeket, sokkal inkább a kiválóságot akartuk kifelé kommunikálni. Nyilván, hogy az adatbázis alapján lehet ilyen vagy hasonló „rangsorokat” készíteni, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyon óvatosan kell bánnunk az adatokkal, hiszen a különböző tudományterületeken alapvetően más a publikációs kultúra. A hosszú távú cél az, hogy az Egyetem minden szakterületén rendelkezzünk nemzetközi szinten is jegyzett, kiemelkedő kutatóval.

A Szenátus október 5-én választotta Egyetemünk rektorhelyettesévé. Milyen feladatokat tűzött ki a következő időszakra?
Kutatónak tartom magam elsősorban, mégis nagyon megtisztelőek a rektorhelyettesi feladatok. Az Egyetem jövőjét szem előtt tartva pályáztam, és vállaltam el a felkérést: a rektorhelyettesi program Mezey Barna rektor úr programjához kapcsolódik, szerencsére a kutatásfejlesztéssel, a kutatók elismerésével foglalkozó pontok hangsúlyosan szerepelnek a dokumentumban, ehhez ilyen értelemben könnyű csatlakoznom. A legfontosabb célom, hogy az egyetemen belül ismerjük el egymás eredményeit, örüljünk a közös sikereknek, ne a karok közötti verseny határozza meg a tudományos eredményekről való közbeszédet. Azt hiszem, hogy akkor lehetünk büszkék, ha a szomszéd karon is eredményesek, ezt a szellemiséget kellene erősítenünk. A kiválóságot elismerő kezdeményezések rendkívül fontosak, mielőbb a Szenátus elé szeretnénk terjeszteni az egyetemi értékmérőkkel kapcsolatos dokumentumot, valamint a Professor Excellence cím odaítélését szabályozó anyagot is.

Kik segítik az Ön munkáját, milyen stábbal dolgozik?
A kancellári rendszer kialakításával párhuzamosan a Rektori Kabinetben új szervezeti egységként jött létre a Tudománypolitikai Iroda, amelynek fontos feladatai között az Egyetem kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenységének fejlesztése, eredményeinek disszeminációja, a karok közötti, illetve inter- és multidiszciplináris kutatási tevékenységek kezdeményezése, kutatási együttműködések elősegítése, valamint belső tudományos pályázatok szakmai kialakítása is szerepel. A Kabinet több irodájával is együtt dolgozunk majd, elsősorban az Adat- és Stratégiakezelési Információs Irodával és a PR és Kommunikációs Irodával, illetve az Innovációs Központ is a tudományos rektorhelyettes szakmai felügyelete alá tartozik.

Hangsúlyozom, hogy az új SzMSz sokkal nagyobb szerepet szán a Tudományos Tanácsnak, amely idén tavasztól már jogosítványokkal rendelkezik, valamint a kitűzött célokat támogató források felhasználásról is javaslatot tehet a Rektor úr felé. A Tanácsba minden kar delegál egy főt, Rektor úr további négy professzort javasol a grémiumba, az elnöki teendőket a mindenkori tudományos rektorhelyettes látja el. A Bolyai Kollégium igazgatását a rektorhelyettesi teendők mellett sajnos nem tudom vállalni a következő években, de a kutatócsoportomat továbbra felügyelni szeretném, legalább egy napot csak a kutatásra koncentrálva szeretnénk Lágymányoson tölteni.

Szalay Péter professzor 2015 májusában vette át MTA Fizikai-Kémiai Bizottság és a Polányi Mihály Kuratórium Polányi-díját, kutatásairól és pályájáról akkor készített interjúnk itt olvasható.