Alkotmányos demokrácia: kihívások és megoldások

A rendezvényt Szabari Veronika, az ELTE Társadalomtudományi Kar általános és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese nyitotta meg, megtisztelőnek nevezve, hogy a mára megkerülhetetlen munkássággal bíró Arató András immár hivatalosan is kapcsolódik a karhoz. „Kiegyensúlyozott, érdeklődő, odafigyelő intellektuális kisugárzása segít a dolgok jobb átlátásában” – mondta el a friss díszdoktorról köszöntőjében Örkény Antal professor emeritus.
A Gerő Márton vezette „Civil társadalom” kerekasztalnál Arapovics Mária, Greskovits Béla, Nizák Péter és Vajda Róza felidézték a rendszerváltás utáni éveket, amikor a „civil” szónak még egyértelműen pozitív jelentése volt a közéletben, de már az is látszott, hogy minden várakozásnak egyszerre nem lehet majd megfelelni. Egyetértettek abban is, hogy az utóbbi években
a klasszikus „civilség” kezd kiveszni,
helyét átvette a politikai preferencia szerinti identitás, és csökkenőben az állampolgári részvétel, holott óriási szükség lenne a civil szervezetekre ahhoz is, hogy az emberek ne magányosodjanak el. Reflexiójában Arató András úgy fogalmazott: a civil társadalom ma jelentős átalakuláson megy át, és az is lehetséges, hogy teljesen újfajta jellegű szerveződések lépnek majd a helyébe.
„A demokrácia kísérletei” szekciót Bruszt László és Radnóti Sándor vezették fel, akik elmondták azt is, hogy tudóstársuk több tudományterület között hidakat épít, ami különböző régiók és eltérő gondolkodási keretek között is összekapcsolja az embereket.
Arató András díszdoktori előadásában a demokrácia fejlődésének ethoszát vizsgálta, elutasítva az egyenes vonalú fejlődés optimizmusát, helyette parabolikus és ciklikus mozgásokat említve. Nézete szerint a demokrácia és a parancsuralmi rendszerek váltakozása természetszerűen konfliktusokhoz vezet, melyeket két módon lehet feloldani: bonapartizmus vagy szociáldemokrácia által. A populista mobilizáció kiüresíti a szociáldemokráciát, míg a bonapartista rendszerek konzerválják a hatalmat, parabolikus utat hagyva a rendszer önkorrekciójára. Mindezek szerinte arra utalnak, hogy
a politikai társadalom időszakát a civil társadalom órái követhetik.
Az ezt követő előadások (Wessely Anna, Tóth Gábor Attila, Szijártó Imre) vizsgálták a demokrácia figuratív ábrázolásának alakulását, a modern zsarnokság törvényesség-látszatát, a rendszer megváltoztatásának lehetőségét, és a politikai rendszerek alakulásában érzékelhető ok-okozati ciklikus dinamikát.
Az alkotmányos helyreállítással foglalkozó beszélgetés résztvevői (Halmai Gábor, Kovács Ágnes, Miklósi Zoltán és Szűcs-Zágoni Zoltán Gábor) a politikai filozófia, a politikatudomány, a jogelmélet és az alkotmányjog szempontjait ütköztették, miközben értékelték e közelmúltban lefolytatott vitát. Miklósi Zoltán szerint az autokratikus jog nem rendelkezik autoritással, de a demokrácia helyreállítása indokolhatja ezen szabályok megsértését. Halmai Gábor hangsúlyozta az arányosság és részvételiség elvét. Kovács Ágnes szerint az alkotmányigazítás legitimitása empirikus felhatalmazásra épül. Szűcs-Zágoni Zoltán Gábor szerint a gyakorlati válaszok csak az aktuális helyzet ismeretében adhatók. Arató András végül rámutatott, hogy
a legitimitás nem azonos a legalitással.
A konferencia második napján Halmai Gábor nyitotta meg a „Populist Challenges” szekciót, ahol a populizmus veszélyeiről beszélt. Ertug Tombus és Paul Blokker előadásai a populizmus politikai stratégiájának és különböző szakaszainak elemzésére összpontosítottak. Ujlaki Anna a mesterséges intelligencia politikai hatásait vizsgálta. Daniele Stasi a populizmus ideológiai jellemzőit, Turai Katalin a militáns demokrácia hatékonyságát, Fabio Gentile pedig Getúlio Vargas szerepét elemezte. Arató András a populizmus kelet-európai eredőiről és a militáns demokrácia problémáiról beszélt.
A délutáni "The European Response to Populist Challenges" szekcióban a populizmushoz kapcsolódó témák kerültek a fókuszba. Bozóki András a magyar politikai berendezkedés változásait tárgyalta, különösen a 2015/16-os fordulatot. Andrew Ryder Európa kihívásait és a szociálpolitikai kérdések fontosságát emelte ki. Andrzej Schultz az EU feladatát vette górcső alá az európai értékek védelmében. Şebnem Dogandemir a populizmus ellentmondásait, Giuseppe Foglio a populizmus és az autoriter liberalizmus kapcsolatát elemezte. Végezetül Rusudan Margiani a grúz politikai helyzetet világította meg, különös tekintettel a kormány elleni tüntetésekre.
A konferencia zárásaként Arató András megköszönte a tartalmas és gondolatébresztő előadásokat, valamint az aktív részvételt a közönségnek. Andrew Ryder pedig elismerését fejezte ki az ELTE TáTK szervezői csapatának – köztük az oktatástámogató munkatársaknak – erőfeszítéseikért a konferencia sikere érdekében.
További részletek a rendezvényről az ELTE TáTK honlapján