390. születésnapját ünnepelte az ELTE
A közgyűlésen az Egyetem vezetői mellett megjelentek állami vezetők, diplomáciai testületek és társegyetemek képviselői és meghívott vendégek. Az ünnepséget Borhy László, az Egyetem nyolc év után idén nyáron leköszönő rektora nyitotta meg, hagyományosan latinul is üdvözölve a megjelenteket.
A Pázmány-napon minden évben az Egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért oktatója tart szakmai előadást saját kutatási területéről, majd a prelegálót az Egyetem Jubileumi Ezüst Emlékéremmel tünteti ki. Idén Raczky Pál mutatta be kutatásait Polgár-Csőszhalom: egy újkőkori monumentális lelőhely a délkelet- és közép európai kultúrák határzónájában címmel.
A Régészettudományi Intézet Széchenyi-díjas professor emeritusa az európai neolitikum és rézkor nemzetközileg elismert szaktekintélye, a balkáni, égeikumi kulturális kapcsolatok neves kutatója, akinek Polgár-Csőszhalmon, a legészakibb európai neolitikus települési halmon (tellen) kezdett ásatásai átütő nemzetközi sikert hoztak. (2023-as interjúnkat a professzorral itt olvashatja.)
Mint Raczky Pál elmondta, Polgár-Csőszhalom a 20. század elején az egyik legkorábban azonosított neolitikus település volt az Alföldön. Új, rendszeres kutatása az ELTE Régészettudományi Intézet hosszú távú kutatási programja keretében, nemzetközi támogatással kezdődött 1989-ben. Már az előzetes mérések azt mutatták, hogy a települési halmot koncentrikus körárkok és oszlopsorok vették körbe, amelyek külső átmérője elérte a 190 métert.
Az ásatások során kiderült, hogy Polgár-Csőszhalom két monumentális struktúra, az Alföldön és a Balkánon általános tell típusú, valamint a Dunántúl és Közép-Európa kultúráira jellemző körárok-rendszer szintézisét képviseli: ezáltal a lelőhely különleges helyet foglal el Európa újkőkori települési rendszerében.
A Csőszhalom közelében tervezett autópálya-szakasz lehetőséget teremtett a környező terület részletes kutatására is. Az 1995-2005 közötti régészeti mentő program a tellhez csatlakozó nagy, mintegy 67,5 hektáros horizontális település nyomait körvonalazta. A feltárások 80 oszlopos szerkezetű házat, 68 kutat, 324 gödröt és 124 sírt tártak fel, gazdag leletanyaggal, amely átfogó képet adott az újkőkori élet teljességéről.
A régészeti vizsgálatok azt is igazolták, hogy a csőszhalmi tell és körárok-rendszer egy magasabb szintű integratív architektúrát testesített meg: nem egyszerű lakótér volt, hanem a közösségi események térbeli helyszíne, elkülönülve a mindennapi tevékenységektől.
Az előadás után köszöntötték az Egyetem új díszdoktorait. Az egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a díszdoktori címet, akik hosszú ideje gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel. Idén Arató András társadalomtudós, a New York-i The New School for Social Research professzora, Koen Lenaerts jogász, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, Francisco Beltrán Lloris ókortörténész, a Zaragozai Egyetem professzora és Lynn McAlpine neveléstudós, a University of Oxford és a McGill University professzora részesült az elismerésben. (Új és korábbi díszdoktorainkról részletesebben itt olvashat.)
Koen Lenaerts az európai uniós jog széles körben elismert kutatója, a nemzetközi tudományos diskurzus alakító résztvevője. 14 éven át volt az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága bírája, 2015 óta az Európai Bíróság elnöke. Nevéhez fűződik az európai bírósági eljárások legátfogóbb kommentárja, valamint Az Európai Unió alkotmányjoga című kézikönyv. Kutatásainak fókuszában az uniós jog fejlesztése, az európai bírósági esetjog fejlődése áll.
Francisco Beltrán Lloris Hispánia ókorának kiemelkedő kutatója. Nagyszámú publikációi e terület római kori régészeti, történeti és epigraphiai emlékanyagával, a paleohispaniai társadalommal és nyelvekkel, a romanizációs, urbanizációs folyamatokkal, a hispaniai lakosság önmeghatározásával foglalkoznak. Több nemzetközi kutatási együttműködés és konferencia kulcsfigurája, erős kapcsolatot ápol Európa számos tudományos közösségével.
Lynn McAlpine több mint 30 éve foglalkozik a formális és a tapasztalati munkahelyi tanulás témájával. A szakterület elismert úttörője, aki kutatásai és fejlesztőmunkája révén nemzetközi elismerést szerzett szakterületének: ráirányította a figyelmet arra, hogy a tapasztalati tanulás milyen hatással van a munkavállalókra. Eredményeit döntéshozók használják fel világszerte napi munkájukban és stratégiájuk kialakításában.
Arató András társadalom- és alkotmányelméleti munkáival vált világszerte elismertté, az összehasonlító alkotmányosság területén ma a világ harmadik legidézettebb kutatójaként tartják számon. A civil társadalom szerepéről szóló elmélete mára klasszikusnak számít, több könyvet írt a kelet-európai rendszerek alkotmányos berendezkedéseiről, és jelentős hírnévre tett szert az általa posztszuverén alkotmányozásnak nevezett, többszereplős modell felvázolásával.
Köszönőbeszédében Koen Lenaerts az Európai Unió tagállamait összekötő közös értékekre hívta fel a figyelmet, mint mondta, az emberi méltóság, szabadság, szolidaritás, tolerancia megőrzésében a minőségi oktatásnak óriási szerepe van. Francisco Beltrán Lloris az akadémiai szabadságot mint az egyetemek fennmaradásásának kulcstényezőjét emelte ki. Lynn McAlpine az oktatók feladatát hangsúlyozta a diákok önmenedzselésének, személyközi kapcsolatainak, későbbi karrierjének fejlesztésében. Végül Arató András Julien Bendát idézve az írástudók felelősségére figyelmeztetett, ez ma az egyetemeken a kutatás, a gondolkodás függetlenségének védelmét jelenti – mondta.
A közgyűlés idén is a Nagyszombati himnusszal zárult, közreműködött az ELTE Művészetközvetítő és Zenei Intézet kórusa, Kabdebó Sándor vezényletével. Az ünnepség este az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes koncertjével és táncelőadásával folytatódik ugyancsak az Aula Magnában.