Ünnepi közgyűlést tartott az ELTE Szenátusa 2018. május 11-én az Aula Magnában, az egyetem alapítójára emlékezve. Az ünnepséget Borhy László akadémikus, rektor nyitotta meg, a hagyományoknak megfelelően latinul is köszöntve a megjelenteket.

A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről: a megtiszteltetés idén Nagy Mariannát, az ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanárát érte. A jogtudós 30 éve foglalkozik jogi szankciótannal és felelősségtannal, miközben jogdogmatikai vizsgálatokat is folytat.

A jogi felelősség évezredes dogmatikával rendelkezik, de mindig a korra jellemző emberképre reagál, kezdte az interdiszciplinaritást szem előtt tartva az universitas gondolata előtt is tisztelgő előadását A jogi felelősség kihívásai címmel. A 21. század tudományos és technológiai fejlődése eredményeként ma már jóval többet tudunk az emberi döntési folyamatokról, mint korábban, ami a jogtudományt arra ösztönzi, hogy kilépjen az elefántcsonttoronyból, és hasznosítsa a közgazdaságtudomány, a kognitív idegtudomány vagy az evolúciós pszichológia legújabb eredményeit.

A jogsértő és a jogkövető döntések vizsgálatakor azt a pontot érdemes megkeresni, ahol ezek a döntések elválnak, hiszen ott lehet orvosolni a problémát, s ebben más területek metodikája nyújthat ma segítséget.

Vannak esetek, amikor a közgazdaságtudomány által kidolgozott racionális döntéselmélet modellje használható, amely abból indul ki, hogy a szankció a jogsértés ára, de vannak olyan esetek is, például az indulati cselekmények, amikor ez a modell nem alkalmazható. Ilyenkor célszerű nézőpontot váltani és a természettudományokat hívni segítségül. A legújabb szociobiológiai kutatások ugyanis azt bizonyítják, szándék és cselekvés elválnak egymástól az emberi agyban, és cselekedeteinkkel „lekéssük a saját szándékunkat”, vagyis utólag racionalizáló lények vagyunk mindannyian. De érzelmeink (vagyis korábbi tapasztalataink) is messzemenően befolyásolják cselekedeteinket – ez magyarázhatja a visszatérő jogsértéseket. Megint más, különféle agyterületeken végbemenő folyamatok irányítják morális döntéseinket, ami azt jelenti a jogtudomány és -gyakorlat számára, hogy eltérő hatásmechanizmusú döntésekre nem lehet homogén hatásmechanizmusú dogmatikát alkalmazni. Az evolúciós pszichológia azt is kimutatta, hogy agyunkban kódolva vannak mentális algoritmusok, amelyek korábban az életbenmaradást szolgálták, de ma már nem feltétlenül van rájuk szükség, azonban választ adhatnak például az indulati cselekményekre.

Az új kutatások fényében megváltozott emberkép óhatatlanul át fogja alakítani a jogi felelősséget. Ha le tudunk számolni az illúzióval, hogy az ember minden cselekedetét befolyásolni tudja, zárta előadását Nagy Marianna, akkor finomítani tudjuk a jogi felelősség dogmatikáját, és meg tudjuk határozni, hol alkalmazhatók a jogi szankciók, és hol van szükség más megoldásokra.

Az előadást követően Borhy László átadta az előadás prelegálójának az egyetem Jubileumi Ezüst Emlékérmét. (Interjúnk Nagy Mariannával itt olvasható.)

A Szenátus nyilvános közgyűlése az új díszdoktorok avatásával folytatódott.  Az egyetem a tavalyi évhez hasonlóan idén is négy elismert és nagyhatású tudóst tüntetett ki doctor et professor honoris causa címmel, valamennyien hosszú ideje eredményesen működnek együtt egyetemünkkel.

Az Állam- és Jogtudományi Kar felterjesztésére díszdoktori címet kapott Hugh Beale, a Warwicki Egyetem professzora, akinek munkásságát Menyhárd Attila, a kar dékánja méltatta.

Hugh Beale az európai polgári jog és szerződési jog elismert szakértője, vezéregyénisége. Legjelentősebb munkái közé tartozik a „Principles of European Contract Law: Parts I & II" (2000) szerkesztése és kiadása, az Expert Group tagjaként az Európai Bizottság által javasolt „Common European Sales Law” előterjesztés kidolgozása, 1999-től 2008-ig pedig a koordinációs bizottság tagja az Európai törvénykönyv megalkotásánál (European Civil Code project). 2002-től 2004-ig a University of Warwick és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által koordinált „Hungarian–British Joint  Academic Research Programme” projekt brit főkoordinátora, szakmai tudásával  a magyar polgári törvénykönyv megreformálásáért felelős bizottságnak nyújtott segítséget. 

Az új díszdoktor köszönetet mondott az egyetem vezetésének, de különösen az Állam- és Jogtudományi Karon oktató kollégáinak, akikhez hosszú évtizedek óta szoros munkakapcsolat fűzi. Ő és magyar jogásztársai számos projektben dolgoztak együtt azóta, mióta 1990-ben először, Harmathy Attila professzor meghívására Budapestre érkezett. A professzor kiemelte, hogy a közös munka során nemcsak egymás jogrendszeréről tanultak sokat, hanem sajátjukéról is. Felidézte a kar tárgyalóiban zajlott hosszas megbeszéléseket, de a hallgatókkal és a doktoranduszokkal folytatott eredményes munkára is kitért. Végezetül elmondta, hogy számára a díszdoktori cím nemcsak szakmai elismerés, hanem apropó egy újabb, immáron baráti látogatásra is.

Az ELTE díszdoktorai közé választották José Jackson Coelho Sampaiót, a Cearái Egyetem professzorát, akinek érdemeit Demetrovics Zsolt, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja idézte fel.

A Cearái Állami Egyetem rektorának tudományos pályafutását mindvégig az orvosi hivatás legbelsőbb lényege, a humanista törődés imperatívusza irányította, mely kiterjedt oktatási tevékenységében is könnyen felfedezhető. Vezető szerepet vállalt a brazil pszichiátria megreformálásának történelmi folyamatában, pszichiáterként számos intézményben dolgozott országszerte, melynek köszönhetően komoly szakmai tapasztalatra tett szert. Kutatásaiban és publikációiban elsősorban járványtannal, egészségpolitikával, a mentális egészség és a dolgozók egészségének témáival foglalkozik. Szakmai és akadémiai tevékenységéért számtalan díjjal és emlékéremmel tüntették ki. Rektorként nagy hangsúlyt fektet a technológiai innováció és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ilyen többek között a magyar nyelv és kultúra oktatásáért felelős lektorátus létrehozása, mely a második ilyen jellegű intézmény Brazíliában. 

José Jackson Coelho Sampaio köszönőbeszédében kiemelte: pszichiáterként jól tudja, milyen nehéz megélni azt, amit még sosem képzeltünk el. Éppen ezért a professzor azt is bevallotta, egyszerre érez határtalan örömöt és félelmet.  Mindemellett rendkívül büszke arra, hogy az ELTE és a Cearái Állami Egyetem közötti együttműködésnek köszönhetően az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora lehet. Szerinte az akadémiai elismerésekben a tiszteletnek és a megbecsülésnek kölcsönösnek kell lennie. Úgy véli, a kitüntetés újabb felelősséget ruház rá, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy méltó legyen ehhez a címhez. (Interjúnkat José Jackson Coelho Sampaióval itt olvashatja.)

Szintén a Pedagógiai és Pszichológiai Kar támogatását élvezve kapott díszdoktori címet Aviv Malkiel Weinstein izraeli professzor, akinek szakmai tevékenységét megint csak Demetrovics Zsolt ismertette.

Az Ariel Egyetem Integratív Agykutó Központjának vezetője az elmúlt 20 évben imponáló, nemzetközi színtéren is kiemelkedő kutatásokat végzett a pszichológiai, pszichofarmakológiai, neurobiológiai működések képalkotó technikákkal történő tanulmányozása, azok addikciós problémákkal küzdő személyek kezelésében való alkalmazása terén. Kutatásai kiterjedtek a sóvárgás és megvonás pszichológiai és idegélettani összetevőinek vizsgálatára. Nevéhez fűződik az első izraeli képalkotó technikákat alkalmazó agykutató labor felállítása, melynek keretében sor kerülhetett egyes pszichoaktív szerek, így az ecstasy és a kannabisz kognitív és motorikus funkciókra gyakorolt hatásának komplex vizsgálatára az úgynevezett rekreációs használók körében. Kutatói érdeklődésében az utóbbi években jelentős szerepet játszik a viselkedési addikciók vizsgálata, elsősorban a szerencsejáték, a kompulzív vásárlás, a hiperszexualitás és a testedzésfüggőség.

Aviv Malkiel Weinstein nagy megtiszteltetésnek nevezte az ELTE díszdoktori címét, mely mélyen megérintette. A professzor üdvözlő szavaiban visszatekintett arra az 5 évre, mióta együtt dolgozik Demetrovics Zsolt dékánnal és kollégáival, az ELTE PPK munkatársaival. Szólt a viselkedési addikciókhoz és a drogfüggőséghez kapcsolódó közös kutatásokról, és elismerően nyilatkozott a közös publikációk mellett a sikeres hallgatói és oktatói csereprogramokról is. A professzor beszéde végén azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy nagymamája és édesanyja révén magyar gyökerekkel rendelkezik. 

A Bölcsészettudományi Kar terjesztette fel kitüntetésre Waldemar Zacharasiewiczet, a Bécsi Egyetem professzorát, akinek kiemelkedő eredményeiről Sonkoly Gábor, a BTK dékánja beszélt.

A Bécsi Egyetem Angol-Amerikai Tanszékének professor emeritusa, az Osztrák Tudományos Akadémia rendes tagja munkásságának középpontjában a nemzeti és nemzetközi képalkotás, s különösen az Amerikáról és Amerikában kialakított nemzetképek, a „másik” országról szerzett percepció, az amerikai Dél irodalma, Amerika Németország-képe áll, de kutatja a „klímateória” szerepét is az angol irodalomban. Hét önálló monográfiája jelent meg, társzerkesztőkkel további tizenhat. Publikációi az amerikai-európai kapcsolatok és kölcsönhatások számtalan részterületét járják körül. Az elmúlt évtizedek során széleskörű és Magyarország számára rendkívül hasznos, magyar vonatkozású kapcsolatrendszert épített ki, többek között egyetemünkkel is. Az észak-amerikai irodalom, kultúra és történelem átfogó és mély ismerete, jelentős történetelméleti és módszertani felkészültsége a világ egyik élvonalbeli amerikanista és kanadista szakemberévé avatják.

„Nagyon meg vagyok hatódva” – kezdte magyarul Waldemar Zacharasiewicz köszönőbeszédét, majd angolul folytatva kutatásairól és azok gyökeréről is beszélt: pályája elején azokkal a sztereotípiákkal kezdett foglalkozni, amelyekkel az irodalmi művekben egyes nemzetek a más nemzethez tartozókat mint „másikat” láttatták, sokszor igazságtalan negatív értékeléseket alapozva meg. Elmondta, hogy kutatásai szinte minden esetben az összekapcsolás lehetőségéről és szükségszerűségéről szóltak széles nemzetközi, nemzeti és etnikai kontextusban. Célja mindig is az volt, hogy az egyes nemzetekhez köthető régi sztereotípiákat lebontsa, rávilágítson a kulturális sokszínűségre, a kutatási együttműködésekkel pedig példát mutasson nemcsak a tudományos élet, de a közélet különböző területein is.

Az avatást követően az ELTE BTK Zenei Tanszék Vegyeskara a Nagyszombati himnusszal búcsúztatta méltóképpen az ünnepi alkalmat, Erdős Ákos egyetemi adjunktus vezényletével.