A „Párbeszéd a polgárokkal” című fórumsorozat budapesti eseményébe élő videókapcsolaton kapcsolódtak be a Milánói Tudományegyetem hallgatói is. A diszkusszió során a budapesti és milánói egyetemisták egy webes applikáció segítségével fejthették ki véleményüket különböző témákban, valamint önálló kérdéseket is feltettek Navracsics Tibornak.

Borhy László rektor köszöntőjében elmondta, hogy az egyetem nagyon büszke az európai felsőoktatási térséggel fenntartott kapcsolataira, így több mint 1000 Erasmus-partnerkapcsolatára is. Ráadásul 2019 januárjában életbe lépett a Charm European University (Charm-EU) alapegyezmény, amelyet az ELTE is aláírt – tette hozzá –, és az a párbeszéd, mely most Magyarország EU-biztosa és a polgárok között az egyetemen hamarosan elkezdődik, az ELTE egyik örömteli hozzájárulása lehet az európai felsőoktatás fejlődéséhez. 

Monica di Luca, a milánói intézmény nemzetközi rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a Milánói Tudományegyetem elkötelezett az európai felsőoktatás ügye mellett, és minden olyan kezdeményezést örömmel támogat, amely a rendszer kihívásait koordinált csereprogramok és a tagállami szinergiák kihasználásával kezeli. Kiemelte, hogy

olyan intézményekre van szükség, amelyek egyenlő hozzáférést tesznek lehetővé, valamint tudatos európai polgárokat nevelnek.

Massimo Gaudina, az Európai Bizottság észak-olaszországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy bízik abban, hogy a hasonló, gyümölcsöző párbeszédek hozzájárulhatnak az unióval szembeni szkepticizmus legyőzéséhez, az uniós intézmények és a polgárok közötti távolság áthidalásához.

Az első online szavazásból kiderült, hogy a résztvevők szerint az európai fiatalok előtt álló legnagyobb kihívást az ifjúsági munkanélküliség, az egyre szűkülő munkalehetőségek jelentik.  Navracsics Tibor kifejtette, a Bizottság ezt azt igényt felismerve több olyan szakpolitikai dokumentumot fogadott el, ahol lefektették azokat a versenyképességet is növelő alapelveket, amelyek segítségével kezelhető a probléma. A következő években így még nagyobb hangsúlyt fordítanak a duális képzésekre, valamint a digitális íráskészség (technológiai fejlődés, valamint ennek hatása a kultúrára, nyelvhasználatra), a vállalkozói kompetenciák (csapatmunka, vitakultúra) és a szociális készségek (elköteleződés a demokrácia mellett, autonóm személyiségfejlődés, tolerancia) fejlesztésére.

Az EU-biztos kérdésre válaszolva hozzátette, a hazai oktatáspolitikát két ponton kell erősíteni. Egyrészt javítani kell a rendszer hozzáférhetőségét – a magyar iskola konzerválja a társadalmi különbségeket, nem járul hozzá eléggé a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához, emelkedik a korai iskolaelhagyók száma –, másrészt továbbra is gyenge pont a fiatalok idegennyelv-tudása, ennek fejlesztéséhez járulhat hozzá a kormány ambiciózus terve, amely szerint a jövőben a középiskolások külföldi nyelvkurzusokon vehetnek részt. Arra a hallgatói kérdésre válaszolva, hogy vajon melyik uniós tagállam oktatási rendszere szolgálhat jó példával a magyar számára, a biztos némi meglepetést keltve nem a finn vagy észt példára utalt. Széles körben azonban ugyanis nem ismert, hogy a portugál diákok minden alkalommal jobban teljesítenek a PISA-méréseken, véleménye szerint

Portugália oktatási rendszere számos olyan elemet tartalmaz, amelyet mi is átvehetnénk, 

kiszámítható, stabil és az előző méréshez képest kicsivel mindig jobban teljesít.

Az egyetemisták többek között az önkéntességről is kérdezték a biztost. Navracsics elmondta: az önkéntesség nemcsak piaci szempontból hasznos, de az egyik legjobb formája a társadalmi kohéziónak, az európai értékek népszerűsítésének. Felhívta a figyelmet az Európai Szolidaritási Testület különböző akcióira, amelyek 18 és 30 év közöttieknek arra teremtenek lehetőséget, hogy saját hazájukban vagy más országokban a közösség érdekét szolgáló önkéntes vagy szakmai projektmunkákban vegyenek részt.

A beszélgetés során természetesen többször szóba került az Erasmus+ program.  Navracsics Tibor az Erasmust az európai oktatáspolitika legfontosabb programjának, az integráció emberi arcának nevezte. Kiemelte, a következő hétéves ciklusban az Erasmus szinte az egyetlen olyan program, amelynek költségvetését a Bizottság javaslata alapján – a tagállamok egyetértését követően – több mint a duplájára emelhetik (14 milliárd euróról 30 milliárdra), dacára annak, hogy Nagy-Britannia kilépésével az összköltségvetés 8–10%-kal lesz kevesebb. Az Erasmus nagyobb hálózat, mint az unió, hiszen nem 28, hanem 33 ország kapcsolódik hozzá.  A Discover EU program eddig csaknem 40 ezer fiatal számára nyújtott ingyenes utazási lehetőséget, a visszajelzések szerint az első nemzetközi tapasztalatok pozitívan hathatnak a későbbi uniós csereprogramokban való részvételre is.

Navracsics Tibor a diszkusszió utolsó részében a közelgő uniós választások fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét. Elmondta, az Európai Parlament összetételéről döntő májusi szavazás meghatározza Európa jövőjét, így minden európai polgár következő éveit is. Véleménye szerint két politikai vitatéma emelkedik ki a kampányból, hiszen

a migráció és a globális felmelegedés kezelése túlmutat a tagállamok szintjén,

uniós döntéshozatalt igényel. Zárásként hangsúlyozta, hogy a ma oktatása határozza meg a jövő társadalmát, bízik abban, hogy az Európa jövőjéről folyó viták hozzájárulhatnak ahhoz a közös célhoz, hogy az unió mindenkié legyen, az unió valóban a közösségek közösségéve váljon.

Az eseményen többek között részt vett Hamar Imre, nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője és Perger István képviseletvezető-helyettes is. A rendezvény moderátora Egyetemünk részéről Takó Ferenc, a Nemzetközi Stratégiai Iroda vezetője, míg olasz részről Nicola Pasini egyetemi docens volt.