Bemutatkozott az ELTE több mesterséges intelligencia projektje
A fórumon a kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos célok elérésében kiemelt stratégai partnerként tekint az ELTE-re mint az ország legnagyobb egyetemére, amely rendkívül gazdag portfolióval rendelkezik ezen a területen.
Darázs Lénárd az ELTE kinevezett rektora kiemelte, hogy az egyetem az MI megkerülhetetlen kompetencia központjává vált, amely az oktatásban, a kutatásban és innovációs tevékenysége során is széles körűen foglalkozik a mesterséges intelligencia komplex kérdéseivel.
Kacskovics Imre dékán és a Természettudományi Kar kutatói gépi tanulással felturbózott matematikai modellező eszközök fejlesztéséről, valamit az egészségügyben, a bioinformatikában, az űrkutatásban, a meteorológiában hasznosítható kutatásaikról számoltak be, de terítékre került egy olyan fejlesztés is, amelynek köszönhetőn drága, veszélyes és a környezetet terhelő kísérletek válthatók ki számítógépes szimulációkkal.
Az Informatikai Kar jelenleg a programtervező informatikus képzésen specializáció keretében oktatja a mesterséges intelligenciát. Ez a jövőben az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéknek köszönhetően külön szakká alakulhat – emelte ki Kozsik Tamás dékán és Botzheim János, a tanszék vezetője. A karon emellett a sorozatgyártásban fellépő anomáliák észlelésével, az önvezető autókkal, illetve az emberi jelzések és gesztusok (például kézjelek vagy a sofőr álmosságát, kimerültségét mutató jelek) számítógép általi felismerésével kapcsolatban is előrehaladott kutatások zajlanak.
A Gazdaságtudományi Kar az oktatásban az MI etikus és kontrollált használata mellett tört lándzsát, ehhez pedig megfelelő szabályozást és tudásbázist is biztosít hallgatói és oktatói számára. Margitay Tihamér dékán kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia teljesen átalakítja az olyan céges folyamatokat, mint például az aduit, hallgatóiktól pedig mesterszakon már olyan vizsgamunkák készítését várják el, amelyek konkrét hasznot jelentenek egy cég számára, és amelyekért piaci környezetben fizetni is hajlandók lennének az ügyfelek.
A Pedagógiai és Pszichológiai Kar munkája során elsősorban azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan hat az emberi viselkedésre – mondta el Aczél Balázs tudományos dékánhelyettes, aki a DOKK projektben végzett tevékenységük mellett egy olyan fejlesztésről is beszámolt, amelyben egy, a kutatókat tehermentesítő AI kutatási asszisztens létrehozásán dolgoznak.
Az egyetemi kompetenciák bemutatása a Bölcsészettudományi Kar projektjeivel folytatódott. Palkó Gábor, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) vezetője a karon folyó szövegkorpusz-építéseket, valamint nyelvtechnológiai fejlesztéseket mutatta be.
A fórumon Palkovics László szorgalmazta az egyetemen belüli és az intézmények közötti, illetve az iparági együttműködések további erősítését, valamint hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben különösen a gépjárműiparban, a precíziós mezőgazdaságban, valamint a meteorológia és az űridőjárás-előrejelzés területén rejlik nagy potenciál. Az ELTE a szabályozási és jogi keretek megteremtésével valamint az MI oktatásba és a pedagógusképzésbe való beépítésével kapcsolatos programjaival is erősíti a magyar MI ökoszisztémát.
A felek egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatást az egyetemi hallgatókon túl a lehető leggyorsabban ki kell terjeszteni az általános és középiskolás korosztályra is.