Boldogít a gyerek, a pénz és a siker

A boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, hívja fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlése által 2012-ben a boldogság világnapjának nyilvánított március 20-i dátum. A World Happiness Report éves jelentése szerint annak ellenére, hogy hazánk továbbra sem a legkedvezőbb helyet foglalja el a világ országai között boldogság tekintetében, a trend azt mutatja, hogy a mért boldogság szintje Magyarországon évről évre emelkedik. Idén a 156 vizsgált ország között a 69. helyen állunk, míg 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. hely volt a miénk.

Oláh Attila professzor irányításával az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány először 2016-ban rajzolta meg Magyarország boldogságtérképét egy ötezres mintára kiterjedő, kérdőíveket alkalmazó internetes vizsgálat eredményei alapján.

A friss felmérésben 7506 magyar férfi és nő vett részt. A 17–88 éves, különböző iskolai végzettségű, családi állapotú és anyagi hátterű embereket az élettel való elégedettségük, érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllétük, valamint mentális egészségszintjük alapján vizsgálták.

A kutatás eredményeként elmondható, hogy a 2018-as World Happiness Reporttal szinkronban a megkérdezettek ma minden régióban boldogabbnak érzik magukat a korábbi kutatás szereplőinél. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű. Szignifikáns a boldogságszint-emelkedés Békés megyében. A legboldogabb megyeszékhely Szombathely, a legderűsebb nagyváros pedig Győr. Változatlanul Észak-Magyarországon a legkevésbé vidámak az emberek, ezen belül is a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban. A két évvel ezelőtti kutatáshoz hasonlóan ezúttal is az derült ki, hogy a kistelepüléseken élők boldogabbak, mint a városiak, a budapestiek boldogságszintje, mentális egészsége és pszichológiai immunitása pedig még a magyar átlagot sem éri el. 

Megerősítette az idei felmérés azt is, hogy a nők minden régióban és korcsoportban boldogabbak, mint a férfiak, illetve derűsebbek a jómódú emberek, a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban vagy kapcsolatban élők. A legboldogabbak a 4 vagy annál több gyermeket nevelők, korcsoport szerint pedig a 36–50 évesek.

A vizsgálatból a kutatók azt is kiderítették, hogy a boldogságot leginkább befolyásoló tényezők a szakmai karrierhez kapcsolódó sikerek, a családdal töltött idő, a nyaralás és utazás, a gyermekekkel való foglalkozás, a szerelmet hozó új kapcsolatok, a barátokkal töltött idő, a vásárlás és ajándékozás, valamint az önfejlesztő és sporttevékenységek során szerzett élmények.

Hazánkban négy éve indult a Boldogságóra mozgalom, amelynek eredményeképpen ma 350 iskola mintegy ötezer csoportjában több mint 80 ezer diákot bevonva tartanak boldogságórákat a Jobb Veled a Világ Alapítvány kezdeményezésére. A program célja a gyerekek boldogságszintjének emelése iskolai körülmények között.

Forrás: Boldogságprogram