Díszdoktorokat avattak az ELTE-n

2020.10.16.
Díszdoktorokat avattak az ELTE-n
A Szenátus ünnepi ülésen öt nagyhatású külföldi tudós tevékenységét ismerték el az egyetem legmagasabb kitüntetésével. A dékánok vendégek jelenlétében az Aula Magnában méltatták az egyetem új tudós professzorainak munkásságát, míg az ünnepeltek otthonukból videón köszönték meg az elismerést.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományosan májusban, az egyetem alapításának évfordulóján tartott Pázmány-napon ismeri el azoknak a nagyhatású tudósoknak a tevékenységét, akik hosszú ideje eredményesen együttműködnek az egyetemmel. Idén a doctor et professor honoris causa címek átadására rendhagyó módon került sor: az ünnepség október 16-án zajlott, és az új díszdoktorok otthonukból, online csatlakoztak az eseményhez.

A Szenátus ünnepi ülését Borhy László rektor nyitotta meg, diplomaták és az egyetem vezetőinek jelenlétében.

2020-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává fogadja Armin von Bogdandy professzort, Wim van den Brink professzort, Cséfalvay Zsolt professzort, Marie-Vic Ozouf-Marignier professzort és Simon Thompson professzort.

Elsőként az Állam- és Jogtudományi Kar felterjesztésére Armin von Bogdandyt, a frankfurti Goethe Egyetem professzorát avatták a jogtudományok tiszteletbeli doktorává és professzorává. Armin von Bogdandy munkásságát Sonnevend Pál, a kar dékánja méltatta.

Armin von Bogdandy a nemzetközi közjog és az Európai Unió jogának elismert szakértője, vezéregyénisége, kiemelkedő eredményeket elért alkotmányjogász. 1984-ben a Freiburgi Egyetemen végzett jogtudomány, illetve filozófia szakon. 1997-ben lett a frankfurti Goethe Egyetem professzora, 2002 óta a heidelbergi Max Planck Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója.

Munkásságának középpontjában a közjogot érintő strukturális változások kutatása áll,

eredményei elméleti, dogmatikai és gyakorlati szempontból is kimagaslók. Rendszeres vendégelőadója az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar emberi jogokkal, illetve az Európai Unió jogával foglalkozó tudományos eseményeinek, a kar European Human Rights LL.M. képzésének 2015-ös indulása óta oktatója, számos projekt szakértője.

Armin von Bogdandy elmondta, hogy édesapja, aki magyar konzul volt, most nagyon büszke lenne rá. A személyes okon túl azonban nagy örömöt jelent számára az elismerés szakmai szempontból is. Amikor Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, amelynek Németország alapító tagja volt, a két ország közös platformra került. Ez a szövetség a demokráciát, a pluralizmust, a szolidaritást és a toleranciát tartja a legnagyobb értéknek, miközben figyelemmel van a diverzitás fenntartására és a nemzetek identitásának megőrzésére is. E magas elvárásnak folyamatosan meg kell felelni az Európai Unió minden szegletében, és ebben a jogászoknak van nagy szerepük. Az ELTE és a frankfurti egyetem jogtudósainak együttműködése is ezt a demokratikus európai közösséget építi, és ezt a célt szolgálja a mostani kitüntetés is.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar felterjesztésére az ELTE díszdoktorai közé választották Wim van den Brinket, az Amszterdami Egyetem professzorát, akinek érdemeit Demetrovics Zsolt dékán idézte fel.

Wim van den Brink 1981-ben szerzett orvosi diplomát a Vrije Universiteit Amsterdamon. Groningenben és New Yorkban pszichiátriai epidemiológiát tanult, 1989-ben a Groningeni Egyetemen szerzett doktori fokozatot. 1992 óta az addiktológiai pszichiátria professzora az Amszterdami Egyetem Orvosi Központjában.

Kutatási területei a pszichoaktív szerhasználati zavarok és a viselkedési függőségek neurobiológiája,

a szerhasználati zavarok és társbetegségeik kezelése, valamint a függőségben szenvedő betegek stigmatizálásának csökkentése. 2002 óta szoros együttműködésben dolgozik az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológiai Tanszékével. Az együttműködés keretében többször Magyarország adott otthont kiemelkedő nemzetközi konferenciáknak, a közös kutatások eredményeképpen számos tudományos publikáció született, és az ELTE doktori hallgatói is gyakran élvezhetik a professzor mentorálását.

Wim van den Brink köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzásegítették a cím elnyeréséhez, elsőként is az ELTE-nek és saját egyetemének. Mindkét intézmény kutatói fontos feladatuknak érzik, hogy a szenvedélybetegek életminőségét javítsák. A közös munka is szerepet játszott abban, hogy az alkoholizmus, a kábítószerhasználat, a dohányzás és más függőségek ma már betegségnek számítanak, amelyek ráadásul gyógyíthatók. A professzor számára külön örömöt jelent, hogy orvosként az ELTE-n pszichológusokkal dolgozhat együtt, véleménye szerint a két tudományterület együttműködése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szenvedélybetegek élete a jövőben jobb legyen. (Interjúnkat Wim van den Brinkkel ITT olvashatja.)

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar támogatását élvezve díszdoktori címet kapott Cséfalvay Zsolt, a pozsonyi Comenius Egyetem professzora, akinek szakmai tevékenységét Papp Gabriella dékán ismertette.

Cséfalvay Zsolt a logopédia tudományának nemzetközileg elismert kutatója, a pozsonyi Comenius Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Meghatározó szerepet játszik a klinikai logopédia, a felnőttkorban szerzett neurogén beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztikája és terápiája fejlesztésében. Afázia tárgyú publikációi orvosi szakkönyvekben jelennek meg, hatására a világon elsőként Szlovákiában bevezették a logopédus részvételével zajló teammunka gyakorlatát az agytumor műtétek során. A professzor elsősorban az afáziaterápia, a neurodegeneratív betegségekkel összefüggő kommunikációs zavarok és az alternatív és augmentatív kommunikáció területén járul hozzá a magyarországi szakmai fejlesztésekhez. 

Cséfalvay Zsolt szimbolikusnak érzi, hogy a díszdoktori címet éppen a nyelvfejlődési zavarok világnapján kapta meg. Mint elmondta, nagy szerencse, hogy pályája kezdetétől ugyanazzal a témával foglalkozhat, ráadásul az alkalmazott tudományoknak megvan az a jó tulajdonságuk, hogy gyakorlati haszonnal járnak, ami örömöt szerez. A mindennapokban

számára az jelenti a legnagyobb motivációt, ha az agysérültek állapotán javítani tud.

Az ELTE elismerése bizonyosan további motiváció lesz a munkájában, hiszen már 40 éve – amikor friss diplomásként először betette a lábát a Bárczi elődjének számító főiskolára – kap innen megbecsülést és szakmai, emberi támogatást.

A Bölcsészettudományi Kar terjesztette fel az elismerésre Marie-Vic Ozouf-Marignier-t, a párizsi EHESS professzorát, akinek kiemelkedő eredményeiről Sonkoly Gábor dékán beszélt.

Marie-Vic Ozouf-Marignier geográfus-történész, a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociale (EHESS) professzora. Kutatásainak középpontjában a területi identitás különböző formái és azok alakulása, valamint a francia- illetve az európai területfejlesztési politikák, a tér politikai felosztásának kérdései, illetve a regionalizmus problematikája állnak.

Foglalkozik a terület különböző mentális reprezentációival, a térképi ábrázolás történetével is,

jelentősek továbbá a földrajz tudománytörténetére irányuló kutatásai. 1996 óta meghatározó szerepet játszik az ELTE BTK és az EHESS közötti, kiemelkedően sikeres kapcsolatok szervezésében, oktatási-kutatási együttműködésében, a magyar egyetemi hallgatók, doktoranduszok, fiatal kutatók képzésében és tehetséggondozásában.

Marie-Vic Ozouf-Marignier 25 éve jött először Budapestre, és azóta is rendszeres vendégelőadója az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktori programjának. 2007 óta francia részről ő irányítja a két intézmény közös doktorképző programját, szervezi a magyar doktoranduszok fogadását Párizsban, több magyar hallgató mesterdolgozatának is témavezetője volt. Ráadásul, 2008-tól szintén ő a koordinátora az ELTE és az EHESS közötti Erasmus egyezménynek is. Amikor az ELTE-re került, meglepte, hogy a diákok mennyire felkészültek még a francia történelemben is, ma pedig elmondhatja, hogy sokat profitált mind szakmailag, mind emberileg az esetenként több intézmény részvételével zajló közös kutatásokból. (Interjúnkat Marie-Vic Ozouf-Marignier-vel  ITT olvashatja.)

Simon Thompsont az Informatikai Kar terjesztette fel a címre, a Kenti Egyetem professzorának tevékenységét Horváth Zoltán dékán méltatta.

Simon Thompson Cambridge-ben diplomázott, majd 1984-ben Oxfordban szerzett PhD-fokozatot matematikából. 1983 óta oktat a Kenti Egyetemen, 2002 és 2010 között a School of Computing vezetője, majd kutatási, illetve innovációs igazgatója volt.

A funkcionális programozás kiemelkedő kutatója, több széles körben ismert könyv szerzője,

mintegy 150 tudományos közlemény fűződik a nevéhez.

Az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékével 2007 óta működik együtt K+F+I területen és az oktatásban. A vezetésével folyó kutatásokba 2007-től sorban kapcsolódtak be az ELTE Informatikai Kar hallgatói. 2019 óta az ELTE IK részállású kutatóprofesszoraként is hozzájárul az ELTE Informatikai Kar tudományos eredményességének növeléséhez és a kutatói utánpótlás fejlesztéséhez.

Bár a számítógép-tudomány nagyon fiatal az ELTE-hez képest, két alapító tagja éppen országainkból származik – mondta Simon Thompson, miután megköszönte a kitüntetést. A magyar Neumann János és a brit Alan Turing a Princetoni Egyetemen találkoztak is, bár nem alakult ki köztük olyan gyümölcsöző kapcsolat, mint amilyennel ő dicsekedhet az ELTE-n. Az Informatikai Kar munkatársaival és diákjaival számos kutatásban és programon vett részt, a két egyetem között szoros együttműködés alakult ki az évek során, és nagy élménye volt 2005-ben az ELTE által rendezett Central European Functional Programming School nyári iskola is, ahol kurzust tarthatott. És ami még örömtelibb: kinevezésével a jövőben még több együttműködésre lesz mód.

A programban közreműködött az ELTE Bartók Béla Énekkar, vezényelt Kovács László Liszt-díjas, kiváló művész.

A teljes esemény visszanézhető a Vimeo videómegosztón.

Díszdoktorok avatása 2020

Díszdoktorok avatása 2020

0

/

0

0

/

0