Droghasználat: a szabályozás önmagában nem elég
Az online felmérésről Demetrovics Zsolt elmondta: széleskörű, de nem reprezentatív kutatásról van szó, aminek ugyanakkor nagy előnye, hogy könnyebben megvalósítható és nagyobb mintát lehet vele elérni, így a kutatók általánosabb képet kaphatnak majd a droghasználati szokásokról. A szerhasználat mellett a magyar fél kezdeményezésére a kutatásba két viselkedési addikció, a szerencsejáték- és a videójáték-használat is bekerült.
„A korábbi trendekkel ellentétben most inkább a szerhasználat struktúrája változik, alakul át.
Az elmúlt 10–15 évben nagyon jelentős változás volt a dizájnerdrogok és az új szintetikus szerek megjelenése.
Ezeket rendkívül olcsón és széles körben be lehet szerezni, ezért különösen súlyosan érinti a marginalizált rétegek szerhasználói közösségeit. A törvényi szabályozást is az lehetetleníti el, hogy napi szinten változnak ezek a szerek, így nem lehet azokat tökéletesen nyomon követni – véli a szakember.
Az EMCDDA a kétezres évek elején jelzőrendszert indított azzal a céllal, hogy ha valahol valamilyen új szert azonosítanak, akkor azt nagyon gyorsan tudják elemezni, illetve értesíteni a tagországokat. A rendszer nem tökéletes, hiszen ha valamit betiltanak, egy picit megváltoztatva a molekuláját már nem vonatkozik rá a szabályozás. Ettől függetlenül fontos a jelzőrendszer, hogy a szakemberek minél felkészültebbek legyenek, illetve a használók is tisztában legyenek a kockázatokkal – tette hozzá Demetrovics Zsolt, kiemelve, hogy ismeretlen anyagot kipróbálni fokozott kockázattal jár.
„Nem túl meglepően, vannak olyan adataink, amelyek szerint kedvezőtlen hatása volt a karanténnak, de ez sok szempontból érthető, hiszen már eleve a járvány jelenléte miatt sok stressz éri az embereket, emellett pedig okozhat szorongást akár a munkahely elvesztésétől való félelem, a szociális izoláció és sok más tényező is” – fogalmazott az ELTE PPK egyetemi tanára. Az ellátórendszer is sérül, hiszen akár a lezárások, akár az átvezénylések, de akár csak a közlekedés korlátozásai miatt a kezelésre szorulók nehezebben érik el a terápiás lehetőségeket.
A szerhasználat legalizációját övező vitákkal kapcsolatban a PPK oktatója kifejtette, a megengedő drogpolitika több lehetőséget kínál a prevenció számára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt csak komplex módon lehet kezelni. Mint mondta, természetesen szükség van jogszabályi háttérre, de ha a széleskörű használatban szeretnénk sikereket elérni, akkor a prevencióra, megelőzésre, felvilágosításra és az egészséges életmódra, az egészséges alternatívák megmutatására kellene fókuszálni. Ha ennél súlyosabb helyzetről van szó, akkor a terápiás lehetőségeket kellene erősíteni.
A különböző jellegű problémákra különböző módon kellene reagálni, így ezek között
helye lenne az ártalomcsökkentő ellátási formáknak, így a tűcsere programnak is.
Az addiktológus példaként említette, hogy a füstszűrős cigaretta is elfogadott a dohányosok esetében. Erről szól a tűcsere is: "ha tudjuk, hogy valaki úgyis intravénás droghasználó, akkor legalább steril tűt adjunk a kezébe, különben még a HIV, a hepatitisz vagy egyéb kockázatok esélyét növeljük".
Demetrovics Zsolt leszögezte, a közhiedelemmel ellentétben a rendszeres pálinkafogyasztás nem része a magyar kultúrának. A tömény szesz fogyasztása lényegében a második világháború után, orosz hatásra nőtt meg jelentősen. A magyar társadalom ugyanis korábban borfogyasztó kultúra volt. Felhívta a figyelmet, hogy a tömény szesz még az alkoholfogyasztás kategóriáján belül is külön kritikus, aminek az egészségügyi kockázata is jelentős.