Egyetemi hallgatók a távolsági oktatásban

2020.05.12.
Egyetemi hallgatók a távolsági oktatásban
Az ELTE-n működő Politológus Műhely új kutatásában 11 egyetem hallgatóit kérte fel online kérdőív kitöltésére a távoktatással kapcsolatban. A több mint 2000 válaszadó 43%-a úgy gondolja, hogy az online forma nem pótolja teljesen a normál képzést, a félév teljesítéséhez újonnan megszabott követelményeket azonban 52%-uk teljesíthetőnek tartja. Az ELTE hallgatói úgy vélik, az egyetem gyorsan átállt a digitális üzemmódra.

Az április végén indított felmérés során 11 egyetem 2225 hallgatója válaszolt arra a kérdőívre, amelyet a Politológus Műhely állított össze a márciusban bevezetett digitális oktatással, az oktatási intézmények erre vonatkozó felkészültségével kapcsolatban.

A legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező Eötvös Loránd Tudományegyetemről összesen 1475 válasz érkezett be, ez a kitöltések 66,3 %-a. A válaszadók főleg nők voltak (1093 fő), és 382 férfi. Alapszakon 813-an tanulnak, mesterszakon 158-an, 502-en osztatlan mesterképzésen és 2 hallgató PhD-képzésen vesz részt. A legtöbben a Bölcsészettudományi Kar hallgatói (794 fő), de sokan válaszoltak az Állam- és Jogtudományi Karról (332 fő) és a Természettudományi Karról (345 fő) is. 577-en budapesti állandó lakosok, 855-en vidékiek, 43-an pedig külföldi lakcímmel rendelkeznek.

Az ELTE-n a legtöbben Facebook-csoportokból tájékozódnak az aktualitásokról, de jelentős az oktatóktól, a Neptunból és az e-mailekből szerzett információ mennyisége is, sőt

nagyon sokan (570 fő) használják az egyetem honlapját, ha információhoz szeretnének jutni.

Az egyetemen az online órák lebonyolításához elsődlegesen Microsoft Teams felületet használnak, csakúgy, mint mindenhol máshol. Az online segédanyagokat viszonylag egyenlően osztják meg Canvas, Google Drive, Microsoft Temas és e-mail segítségével. A hallgatók többségének megfelelő infrastruktúra áll a rendelkezésére az online tanuláshoz, és nem jellemző, hogy problémát okozna az internetelérés sem.

A 7-es skála alapján összességében közepesen elégedettek a távoktatás megvalósulásával (kereken 4-es átlaggal), ennél majdnem 4 századdal elégedettebbek azzal, mennyire biztosítják számukra a segédanyagokhoz való hozzáférést (4,37). Szintén e körüli átlagokkal értékelték a követelmények teljesíthetőségét (4,35), illetve a szakirodalomhoz való hozzáférést (4,41). Az oktatók többé-kevésbé tartják magukat az órák időkeretéhez (5,18), és elérhetőek az órájuk időtartamában, mondják az ELTE hallgatói.

A számonkérés itt is első sorban beadandókon és online ZH-kon keresztül zajlik, és az oktatók elsődlegesen a feladatok teljesítésére adott rövid időkerettel próbálják megakadályozni a csalást, amit a válaszadók többsége nehezítésnek érez.

A válaszokból kiderül, hogy az ELTE-n is vannak tisztázatlanságok a záróvizsgákat illetően, és a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatban is merülnek fel kérdések, de

a hallgatók más egyetemekhez hasonlóan alapvetően nem bizonytalanok a helyzetüket illetően.

Az oktatók ezen az egyetemen nem igazán kérték ki a hallgatók véleményét azzal kapcsolatban, milyen módon alakítsák ki a számonkérési rendszert, ez a válasz kapta itt a legrosszabb (2,8-as) átlagot. Szintén a közepesnél rosszabb átlag (3,22) jött ki arra nézve, mennyire összehangoltak az oktatók a távoktatás megvalósításában.

A félévet az ELTE hallgatói átlagosan teljesíthetőnek ítélték, ezzel együtt úgy látták, jelentősen megnövekedett a teendőik mennyisége (5,77) a normál oktatáshoz képest.

A több mint 2000 fő a 7-es skálán összességében 4,1-re értékelte a távoktatás megvalósulását, de ettől az értéktől mind lefelé, mind felfelé találhatunk jelentős eltéréseket. Az átlagnál jóval elégedettebbek például az Semmelweis Egyetem hallgatói (5,12 pont), míg a legelégedetlenebbnek 3,32 ponttal a Szegedi Tudományegyetem hallgatói. A problémákat legtöbben, így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is, a szervezési szintjén érzékelik.

Az ELTE-n többen jelezték, hogy összességében nagyon gyorsan átállt az egyetem a távoktatásra, és alapvetően jól oldja meg a helyzetet. Ennek ellenére nem szeretnék, ha a távoktatás váltaná le a jövőben a normál módon folyó oktatást.

A Politológus Műhely eredményei nem egy kérdésben hasonlóak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szintén most elkészült nagyszabású felmérésének eredményeihez. A HÖOK 22 egyetem közel 18 ezer hallgatójának válaszait gyűjtötte össze, hogy képet nyerjen a koronavírus-járvány hatásáról a felsőoktatásban. Első közleményük szerint a válaszadók 40 százaléka összességében elégedett a távoktatás megvalósulásával, minden negyedik hallgató csak korlátozott internethozzáféréssel tudott részt venni a távoktatásban, komoly problémát jelent a diákmunkák elvesztése, és a hatékony munkához nagy szükség lenne a kollégiumokra is. A teljes kutatási eredményt a HÖOK a közeljövőben fogja közzétenni. 

A Politológus Műhely kutatásának részletes összefoglalója a szervezet honlapján olvasható