„Előre kell lépnünk az egyetemi folyamatok egységesítésében”
Hogyan értékeli az elmúlt kancellári ciklus történéseit, fejleményeit?
Ennek a kérdésnek a megválaszolása még saját magam számára sem egyszerű feladat, mert számos aspektusa van: megközelíthetjük személyi, szervezeti oldalról, illetve a szervezetszociológiai, pszichológiai, pénzügyi szabályozórendszer szempontjából is. Személyesen hálás lehetek az ELTE akadémiai vezetésének, Mezey Barna volt rektor úrnak, hiszen alapvetően jó szándékkal és támogatólag segítették tevékenységemet. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy számos kérdésben nem voltak, nincsenek, és nem lesznek alapvető vélemény- és érdekkülönbségek a kancellári és az akadémiai terület között. Rendkívül pozitívnak tartom, hogy napi szinten az Egyetem szélesebb vezetésével megfelelően tudunk együttműködni és az érdek- és véleménykülönbségeket mindenki helyén tudja kezelni. Szervezeti oldalról már sokkal komplikáltabb a helyzet. Három évvel ezelőtt a kancellári rendszernek az ELTE szervezetébe történő bevezetése rendkívül gyorsan történt. A kari és a központi szervezetek kialakítása, a kancellári és rektori szervezetek létrehozatala és összehangolása, az ehhez kapcsolódó szabályzatok pár hónap alatt készültek el. Bár a rendszerben történtek bizonyos finomhangolások, lényegében a 2015 első felében létrehozott működési modell szerint dolgozunk. Úgy ítélem meg, hogy a szervezet kialakításához kapcsolódó rendkívüli erőfeszítések, a széleskörű véleményezési folyamatok, tréningek, az érintett területek bevonása összességében megfelelő eredményt hozott.
A „nyolc kar nyolc, szinte erődként önállóan működő kari struktúra” irányából elmozdultunk egy egységesebb ELTE irányába.
Úgy gondolom, hogy bár bizonyos módosítások szükségesek lesznek az elmúlt három év tapasztalatainak figyelembevételével, ez azonban az ELTE alapvető működési struktúráját nem fogja érinteni. Előre kell lépnünk az egyetemi folyamatok egységesítésében, egyszerűsítésében és gyorsításában. Az értékelés azért nagyon nehéz, mert nehéz egy objektív mércét találni. Az ELTE rendkívül merev belső kultúrája, a külső szabályozó rendszer, és a pénzügyi korlátok között nehéz megmondani, hogy optimális esetben meddig juthattunk volna el. Összességében az elmúlt három évben sok személyes és szervezeti sikert és kudarcot élhettem meg.
Scheuer Gyula átveszi a kinevezését Palkovics László oktatásért felelős államtitkártól és Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkártól.
2017. június 1-től az ELTE megalakította a karoktól független Gazdálkodástudományi Intézetet, augusztus 31-én pedig létrejött a BME és az ELTE között a megállapodás. Hogyan értékeli az eddigi folyamatokat?
Az Egyetem közvéleménye talán még nem realizálta, hogy a Gazdálkodástudományi Intézet létrehozása mennyire fontos az ELTE hosszú távú jövője szempontjából. Érdekes módon a gazdaságtudományi képzéssel kapcsolatos felsőoktatási konkurencia sokkal komolyabban vette és veszi az ELTE piacra lépését, vagy az Egyetem új képzésének megindítását, mint az ELTE saját maga. Ez jól érzékelhető abban, hogy lényegében minden eszközzel és minden fórumon próbálják akadályozni és lassítani az ELTE gazdaságtudományi képzésének jövő szeptemberi indítását.
Nincsen kétségem afelől, hogy pár éven belül az ELTE ezen a területen az egyik legszínvonalasabb képzést tudja biztosítani a jövő hallgatói számára.
Nincsen kétségem afelől sem, hogy az ELTE gazdaságtudományi képzései méltóak lesznek az ELTE színvonalához és segítik az Egyetem nemzetköziesítési folyamatát, lehetőséget biztosítanak számos kar számára a közös képzésekben való együttműködésre, és nem utolsósorban bővítik az ELTE pénzügyi és gazdasági mozgásterét, segíthetnek az ELTE piaci kapcsolatainak megerősítésében.
Milyen erőben van az ELTE? Mennyire stabil most az Egyetem költségvetési háttere?
Azt, hogy egy intézmény milyen erőben van, alapvetően a benne dolgozók, és az itt tanuló hallgatók minősége határozza meg, természetesen a pénzügyi kérdések is nagyon fontosak. Ebben a vonatkozásban ellentmondásos a kép. A pályázati és egyéb dedikált kormányzati forrásokból az ELTE számára rendelkezésre álló összeg még sohasem volt olyan magas, mint jelenleg, ugyanakkor az ELTE hagyományos képzéseit biztosító - évek óta változatlan - képzési normatívából származó bevétel vonatkozásában több kar helyzete is nehéznek tekinthető. A Természettudományi Kar esetében további súlyos problémát jelent, hogy a kar hallgatói létszáma évek óta csökken. A Bölcsészettudományi Kar esetében, az elaprózódott képzési szerkezetből következően, nagyon nehéz a rendelkezésre álló forrásokból biztosítani a képzéseket. Itt a karnak mindenképpen komoly feladatai vannak arra vonatkozóan, hogyan lehet egy hosszútávon fenntartható képzési struktúrát kialakítani. Az Informatikai Kar vonatkozásában a fő problémát az jelenti, hogy a rendkívül erőteljes piaci verseny akár rövidtávon is veszélyeztetheti a kar oktatói bázisát.
Mennyire lehet reális elképzelés, hogy az Egyetem kilép a versenyszférába, a piacra a bevételek növelése érdekében?
Az ELTE képzési struktúrájából adódóan ennek a feltételei korlátozottak, ugyanakkor azt gondolom, hogy számos területen előre lehetne lépni. A teljes egyetem vonatkozásában a versenyszférából származó bevételek várhatóan korlátozottak lesznek, de egyes szervezeti egységek: intézetek, karok vonatkozásában ezek a bevételek nagyon fontosak lehetnek, az ELTE-nek ezen a területen mindenképp előre kell lépnie. Ehhez azonban több területen is kultúraváltásra lenne szükség.
Borhy Lászlónak, az Egyetem új rektorának célja az ELTE tudományos megerősítése. Milyen változásokra számít az új rektori ciklus kezdetével?
Kancellárként fő feladatomnak tartom, hogy minden az ELTE-t erősítő, az ELTE versenyképességét javító kezdeményezést és törekvést támogassak. Minden támogatást meg szeretnék adni Rektor úrnak is, ahhoz, hogy az ELTE számára fontos céljait meg tudja valósítani.
Kivételes mértékű beruházás, felújítás van folyamatban az ELTE-n, összesen 15 intézményt érint a KEHOP projekt, amely az épületek energetikai korszerűsítését biztosítja. Hogy haladnak a felújítási munkák?
A Kancelláriának nagyon komoly sikerterülete az, hogy jelentős fejlesztésekhez sikerült kormányzati támogatást nyernie. A KEHOP 5.2.4 keretében éves szinten több mint 300 millió forintos energia-megtakarítást érhet el az Egyetem, az ELTE 15 legjelentősebb épületének átfogó energetikai korszerűsítése után. Az európai uniós projekt keretében 5 milliárd forintos támogatást nyert el az ELTE az egyetem infrastruktúrájának fejlesztésére. Az elnyert támogatási összeggel olyan középtávú beruházási folyamatot indított el az Egyetem, mellyel oktatási épületeinek, kollégiumainak folyamatos fejlesztésével egy európai színvonalú infrastruktúra kialakítását tudja megvalósítani a következő években.
Az elmúlt három évben beruházásra, fejlesztésre megközelítőleg 12 milliárd forintot költöttünk.
Az ELTE saját maga számára kitűzött belső határidőiben minimális csúszások egy-egy esetben előfordultak, de a pályázati határidőkön bőven belül vagyunk, és nem zavarja semmi a beruházások időbeli befejezését és a pályázati kiírásoknak megfelelő elszámolást.