ELTE ALUMNI CSALÁDFÁK
Dr. Kaszás Ferenc (TTK, '60)
Mennyiben befolyásolta egyetem választását az, hogy felmenői az ELTE-re jártak?
A felmenőim falusi paraszt emberek voltak, 5 gyermekes családban én a 4. fiúként jöttem a világra. tehát, nem volt ilyen jellegű motiváció.
Ön melyik karon (karokon)/szakon (szakokon) szerzett oklevelet?
A TTK kutató geológus szakon szereztem az oklevelet 1960-ban.
Kikre gondol büszkén az ELTE-n (vagy jogelődjein) végzett híres hallgatók közül?
Talán Juhász Árpád világ utazó geológusra, akivel egy évet együtt dolgoztam a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárában és, akivel rendszeres ismeretterjesztő előadásokat tartottunk a Kossuth Klubban.
Milyennek ítélte meg az egyetemi életet?
Az egyetemi élet munkás hétköznapokkal és hétvégi változatos szórakozással telt el, ami szinte csak Budapest biztosított a vidéki hallgatók számára. (Például: a Párizsi Jégrevű bemutatkozása vagy a sikeres magyar sportesemények látogatása, stb.).
Miért szeretett az egyetemre járni?
Szerettem az egyetemre járni, mert hétközben kiváló előadásokat hallgattunk és gyakorlatokat végeztünk és minden szombat kiránduló nap volt azokra a területekre (külszíni - és mélyművelésű bányákba), amelyek az elméleti előadások anyagát a gyakorlatban is bemutatta. Tehát, az oklevéllel a szakmát is megkaptuk.
Írja meg egy emlékezetes történetét hallgató korából!
Természetes, hogy a legemlékezetesebb történetem az 1956-os Forradalom és Szabadságharcban való tevékeny részvételem, melyet külön emlékkönyvben kívánok publikálni. Talán, még egy emlékezetes történetet említek meg. A diploma munkám a Mecsek hegységben lévő un. „Mórágyi gránittest ásvány – és kőzettani feldolgozása” volt. Professzoraim közül Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus kért egy gépkocsit és levitt a gránit-területre, melyről már kb. 30 év óta tanított, de még az előfordulását nem látta. Én mutattam be az akkor még működő Erdősmecskei gránit-bányát és még néhány felhagyott, régi művelési területet. A bejárás végén pedig a közeli szülőfalumban, Szilágy község kocsmájában pihentük ki a fáradalmakat és értékeltük ki a látottakat. Büszke és boldog voltam.
Ön szeretné-e, ha gyereke folytatva a hagyományt szintén az ELTE-re járna?
A gyermekem és az unokáim sajnos, nem az ELTE-t választották.
Mit gondol a mai egyetemi oktatásról?
A mai egyetemi oktatásról általában jó a véleményem, mert egyre javulnak a lehetőségek azoknak a hallgatóknak, akik komolyan szeretnék a szakmát már az egyetemen megtanulni.
Mennyiben tudta/tudja hasznosítani tanulmányait jelenlegi munkahelyén?
Magam, már 1973. év óta vagyok a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatója és docensként mentem nyugdíjba, de meghívott előadóként még ma is oktatok szakmai eset-tanulmányokat.
Mit tanácsol a mai egyetemistáknak?
A mai egyetemisták használják ki a lehetőségeket. Tanulják meg a szakmát és tanuljanak nyelveket!
ELTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?
Az ELTE-s diploma megszerzése után több állás lehetőség kínálkozott, lehetett válogatni, karriert építeni és vállalkozásokat alakítani. Közben, a Budapesti Műszaki Egyetemen két éves szakmérnöki és Műszaki Doktori diplomát is szereztem. ezek után nemcsak földtani szakértő, hanem geotechnikai tervező is lettem és gyakorlom is ezeket a szakmai tevékenységeket.
dr. Polgár Iván (TTK, '58)
Mennyiben befolyásolta egyetem választását az, hogy felmenői az ELTE-re jártak?
Apám kereskedősegéd volt. Azért mentem az ELTE-re, mert tudtam, hogy ott tanít Bruckner Győző. Nem bántam meg: hallgattam és vizsgáztam nála. Az egyetemre vegyipari technikum után mentem, és matematika országos döntőben voltam, így csak szóbeli felvételit kellett tennem.
Milyen egyetemi történeteket meséltek Önnek felmenői?
Felmenőimnek nem voltak egyetemi ismereteik. Az egyetem számomra elérhetetlen legenda volt gyermekkoromban.
Mi az ami legjobban megfogta ezekben a történetekben?
Technikumos éveimben megismertem az akkor megjelent Bruckner: Szerves Kémia könyvet, ami akkor forradalmian új volt a korábbi (pl. a Zechmeister) kiadványokhoz képest.
Ön melyik karon (karokon)/szakon (szakokon) szerzett oklevelet?
TTK (akkor Matematika-Fizika-Kémia) vegyész szakán.
Kikre gondol büszkén az ELTE-n (vagy jogelődjein) végzett híres hallgatók közül?
Mindenkire büszkén gondolok, akár híres lett, akár nem. Sok szálból tevődik össze a hírnév.
Milyennek ítélte meg az egyetemi életet?
Szegény srácok voltunk, kollégiumban laktunk, sokan éjjel szenet lapátoltak a pályaudvarokon, mások LOTTO szelvényeket válogattak. Én dolgozó felnőtt középiskolásokat korrepetáltam matematika, fizika, kémia tárgyakból, ebből volt a jövedelmem. Nagyon más életünk volt, mint az értelmiségi pesti családok gyerekeinek, akik már legalább egy nyelv ismeretével jöttek az egyetemre.
Miért szeretett az egyetemre járni?
Az egyetemre járás munka volt, meg kellett alapoznom az egzisztenciámat, a jövőmet.
Írja meg egy emlékezetes történetét hallgató korából!
Kémia szakköri előadást kellett tartanom a Claisen-átrendeződésről, szakirodalmi adatgyűjtés alapján. Nemcsak az oktatók, de hallgató társaim tetszését is elnyertem.
Ön szeretné-e, ha gyereke folytatva a hagyományt szintén az ELTE-re járna?
Ha lenne gyerekem, rábíznám, hogy hogyan legyen boldog.
Mit gondol a mai egyetemi oktatásról?
Nem tudom, milyen most az oktatás, de az ismeretanyag 70 év alatt exponenciálisan bővült. Biztos, hogy a nélkülözhetetlen tárgyi alapismeret mellett sokkal nagyobb mértékben szükséges a korszerű informatikai rendszerek és eszközök ismerete és alkalmazási képessége. Megnőtt az áttekintő képesség jelentősége, az interdiszciplináris területek legalább felületes ismerete.
Mit tanácsol a mai egyetemistáknak?
Nem vagyok olyan személy, aki másoknak tanácsolhatna. A véleményem az, hogy mindenkinek meg kell találnia önmagát: a dicsőségért kutat, a magas állásért és pénzért, vagy pusztán érdeklődésből. Vajon nyugalmat áhít, hogy egy életen át elmerülhessen egy témában, vagy inkább szervezni, összefoglalni, irányítani szeret, mások tevékenységét egybehangolva és a „begubozó” típusúak számára megteremteni a siker feltételeit.
Tervez-e további tanulmányokat az ELTE-n?
Nem. Nyugdíjas vagyok 30 éve! Nem lehet tudni, milyen tudás mikor mire jó. Az egyetemi vezetők se tudhatják, merre fordul a világ: hol lesz abban a helye Magyarországnak; továbbá világviszonylatban mekkora lesz a jelentősége annak az ismeretnek, amit a memóriánkban tárolunk, azoknak a képességeknek, melyeket rutinszerűen begyakoroltunk, és mi mindent vesz majd át a gépi intelligencia.
Mivel foglalkozott volna, ha nem a jelen szakmáját választja?
Nem tudtam volna mást választani. Üzemmérnök voltam, de nem igazán jó. Ipari kutatóban úgy ahogy megvoltam, de nem kiugró eredménnyel. Az egészségügyben a környezetvédelem terén sikeres szervező hivatalnok voltam és jó egyetemi előadó. Végül nagyon elismert és nagyon sikeres szabadalmi és védjegy szakember: feltaláló ügyfeleimnek száz magyar és több külföldi szabadalmat szereztem. Elképzelhetetlen lett volna előre megmondani, melyik helyzetben milyen tudást és képességet hasznosítottam, és mi hiányzott.
ELTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?
Meg kellett keresnem magamat. Bár számított, hogy én mit hiszek magamról, és mik az elvárásaim magammal szemben, de végülis döntő volt, hogy mások minek fogadnak el, hogyan ismernek el, és nem utolsó sorban milyen jövedelmet biztosítanak.
Az ELTE Alumni családfák előző interjúja itt olvasható.Az interjúsorozat hamarosan folytatódik, hogy megtudhassa, ki a következő kérjük figyelje az Alumni Híreket!
Amennyiben Ön is érintett és kedvet kapott generációs kérdőívünk kitöltéséhez, itt teheti meg.