ELTE digitális eszközfejlesztési kampány

A kampány során az OKTIG Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Osztály által kínált 11 db önjáró kurzus iránt az oktatógárda 14%-a, összesen 317 fő mutatott érdeklődést. A résztvevők a kampány elvárásainak megfelelően átlagosan 3 kurzusra jelentkeztek be, összesen 997 regisztráció és 454 sikeres kurzusteljesítést történt. A kampány keretében 149 munkatárs kaphatott laptopot. Az Oktatási Igazgatóság minőségfejlesztési célú felmérés keretében őket kérdezte meg motivációjukról, tapasztalataikról. A beérkezett kérdőívek közül 147 db került feldolgozásra. A felmérés eredményei egyetemi szinten nem tekinthetők reprezentatívnak, de a laptopot igénylő kollégák tekintetében gyakorlatilag teljes körű.

Kik igényeltek laptopot?

A kampány keretében az Egyetem összes karáról érkeztek jelentkezések az önjáró képzésekre, és minden karon voltak kollegák, akik laptopot is igényelhettek. A legtöbb eszközt a lélekszámban is legnagyobb két kar, a TTK és a BTK kaphatta meg, de sokan igényelhettek laptopot a BGGY-ról, az IK-ról és PPK-ról is (1. ábra). Többségében adjunktusok, docensek, tanársegédek, de mesteroktatók és mestertanárok is vehettek át laptopot. Az oktatási terhelés tekintetében az igénylők többsége normál vagy azt valamivel meghaladó terheléssel rendelkezik. Kevés volt az alacsony oktatási terhelésű kollega, de relatíve nagy, 20% körüli volt a magas vagy extrém terhelésűek aránya.

1. ábra: Az ELTE digitális eszközfejlesztési kampányában laptopot igénylő kollégák kari részaránya

2. ábra: Az ELTE Digitális eszközfejlesztési kampányában laptopot igénylő kollégák beosztása

Hányan jelentkeztek a képzésekre és hányan végezték el azokat?

A kampány sikerességét jelzi, hogy a kampányidőszak alatt szignifikánsan megnőtt az önjáró oktatásmódszertani kurzusok iránti munkatársi érdeklődés, mind a jelentkezések, mind az elvégzések tekintetében. Ez elsősorban az eszközigénylés lehetőségét meghirdető Neptun‑üzenetet követően volt látványos. A csúcsidőszakban 200-300 jelentkezés is történt egy héten, és az egy hét alatt elvégzett kurzusok száma megközelítette a 100-at. A kampányban résztvevők kb. kétharmada (217 fő) először, míg közel egyharmada (100 fő) már visszatérőként jelentkezett önjáró képzéseinkre. Ezzel nagyjából 70%-al bővült az önjáró képzések iránt érdeklődő egyetemi munkatársak köre és a kampány időszak végére már több mint 500 kolléga volt legalább egy darab továbbképzés résztvevője. Összesen 997 regisztráció és 454 sikeres kurzusteljesítést történt.

Honnan értesültek a munkatársak az önjáró kurzusokról és a laptopigénylés lehetőségéről?

Az oktatók elérésében egyértelmű hatása volt a kampányt meghirdető Neptun-üzenetnek. Az üzenetet követően szignifikánsan megnőtt a kurzusok iránti érdeklődés, majd az elvégzett kurzusok száma is. A jelentkezések számát láthatóan befolyásolták még a különböző egyetemi és kari hírlevelek is. A laptopigénylők között az elsődleges információforrás az ELTE Oktatásmódszertani hírlevele volt. Ennek alapján a 3 kurzust ténylegesen teljesítő munkatársak esetében feltételezhető, hogy már többségében eleve követték az Egyetem önjáró képzési kínálatát, elsőkézben értesültek a kampány adta lehetőségről, sőt, esetenként már teljesítettek is korábban képzéseket. Az oktatásmódszertani hírlevél után az ELTE hírlevél és a Neptun‑üzenet volt az, amiből a laptopra jogosultak leginkább tájékozódtak.

Mi motiválta a résztvevőket?

A felmérésben megkérdeztük, hogy mi motiválta az ELTE oktatókat az önjáró képzéseken való részvételre. A válaszadók több előre meghatározott válaszlehetőség közül választhattak, de egyszerre több válaszopció is megjelölhető volt. A kitöltők többségét (81%) többek között a szakmai fejlődés és önmaguk fejlesztése motiválta, de a válaszadók közel ¾-e (73%) nyilatkozott úgy, hogy a jelentkezését a laptopigénylés lehetősége miatt adta be. Közülük 11 fő (7%) kizárólag a laptop miatt vett részt a képzéseken. A belső motiváció mellett tehát az eszközbeli támogatás egyértelműen meghatározó volt a kollégák továbbképzésekbe való becsatlakozásánál. A válaszadók több mint fele jelölte meg motiváló tényezőként a kurzusok minőségfejlesztésére vonatkozó törekvéseit, a kíváncsiságot, az érdeklődést és az önjáró képzések adta rugalmasságot. Az elvégzéshez kapcsolódó motiváció tekintetében nagyon hasonló válaszok érkeztek, mint a jelentkezéseknél. A 3 leggyakrabban megjelölt motiváló tényező a szakmai fejlődés és önfejlesztés (83%), a laptopigénylési lehetőség (77%) és a kurzusok minőségfejlesztése (75%) volt. Ezt követi a rugalmas időbeosztás lehetősége és a hallgatói elégedettség növelése, amelyeket a válaszadók 40–50%-a jelölte meg. Az elvégzések tekintetében a kizárólag a laptop miatt motivált kollegák részaránya már árnyalatnyival magasabb, összesen 16 fő (11%).

A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy mit találtak vonzónak a résztvevők a képzésekben. A válaszokat szófelhőben összesítettük (3. ábra).

3. ábra: Mit találtak vonzónak az ELTE oktatói az önjáró képzésekben

Hogyan értékelték a résztvevők az önjáró képzéseket és hogyan lehetne a képzési kínálatot tovább fejleszteni?

A visszajelzők 74%-ának nem volt észrevétele a képzésekkel kapcsolatban. Az észrevételek többségében a tananyagok bővítési, fejlesztési igényét, a számonkérésekhez, feladatokhoz kapcsolódó kritikákat, javaslatokat, valamint a tananyagokban található kisebb hibákat fogalmaztak meg. A kitöltők az önjáró képzéseket 5-ös skálán átlagosan 4,53-as értékelték. A legnépszerűbb kurzusok a „Figyelemfelkeltő és hallgatói tevékenységet ösztönző előadások tervezése és megvalósítása”, a „Canvas LMS haladó használata” és a „Canvas: Kvízek és kérdésbankok” kurzusok voltak. Ezt követték a „Csoportmunka támogatása online” és a „Grafikai alapok: Betűk és színek” kurzusok. Az összes jelentkezők száma tekintetében a „Figyelemfelkeltő és hallgatói tevékenységet ösztönző előadások tervezése és megvalósítása” (165 jelentkező), a „Mitől jó egy online kurzus?” (123 jelentkező) és a „Canvas: Kvízek és kérdésbankok” (105 jelentkező) volt a 3 legnépszerűbb kurzus. Az e‑learning ügyfélszolgálattal és módszertani konzultációs lehetőségekkel a résztvevők elégedettek voltak.

A résztvevők nem csak a kérdőívben, hanem a kurzusokon belüli fórumokon is adtak visszajelzéseket az Egyetem által kínált anyagokról. Az alábbiakban látható néhány példa a visszajelzések közül:

"Szuper volt végig menni egy jól felépített kurzuson, igazából önmagában ennek az elvégzése és az, hogy láttam egy jól felépített dizájnos, praktikus, jól átgondolt, sok funkciót alkalmazó online kurzust a Canvasban, tehát önmagában az, hogy láttam a sajátomon kívüli kurzust, az nagy segítség volt. Mert persze végeztem már én is Coursera-n vagy más felületen online kurzusokat, de most látom, hogy sokkal több mindent ki lehet hozni a Canvasból is mint amit eddig csináltam! Köszönöm!"

"Úgy gondolom, hogy a tanfolyamot nagyon jól megszervezték, és végig alapos és hatékony volt. Az első kulcsszavak, amelyek megragadtak, a következők voltak: "minden tanárnak megvannak a maga bevált módszerei a diákok fejlődésének értékelésére", és ez a probléma lényege! A "bevált" azt jelenti, hogy egy módszer bebetonozta magát a munkánkba és a fejünkbe, és megakadályozza, hogy új módszereket dolgozzunk ki egy nagyon fontos munka elvégzéséhez. A tanulók gyakran ki vannak szolgáltatva egy elavult, de gyors és egyszerű módszernek sikerük/előmenetelük/tudásuk/megértésük mérése során. Tanárként naprakészen kell tartanunk tudásunkat, és új, hatékony eszközöket kell használnunk a fentiek elvégzésére. Ez a tanfolyam számos értékes tippet és trükköt kínált ehhez."

"Nagyon hasznos módszereket ismertem meg, illetve felfedeztem korábban ismert, de nem eleget alkalmazott eszközök fontosságát. Nem tudtam volna elvégezni a kurzust, ha nem önjáró. Nagyszerű lehetőség volt ilyen formában. Köszönöm!"

A jövőbeli kurzusok tekintetében elsősorban grafikai, képszerkesztéshez, vektorgrafikus- és videószerkesztő programokhoz kapcsolódó, illetve animációkészítésről, podcastkészítésről szóló képzések igénye merült fel. Emellett többen várnának több a Moodle LMS lehetőségeit jobban bemutató, illetve egyéb informatikai jellegű továbbképzéseket.

Szükséges-e az oktatásnak az online térben is zajlania?

A kitöltők körében az online oktatást 44% látta szükségesnek. Kb. 10% elutasította, 12% pedig nem foglalt a kérdésben állást. Közel 34% vegyes választ adott erre a kérdésre. A digitális oktatás széles körű elterjedéséhez a válaszok alapján (1) eszközökre, technikai és technológiai támogatásra, (2) megfelelő ösztönzőrendszerre, (3) oktatói és hallgatói továbbképzésekre, (4) ráfordítható időre, (5) megfelelő szervezeti keretekre és elköteleződésre, (6) érzékenyítésre, népszerűsítésre, illetve (7) együttműködésre és a jógyakorlatok megosztására lenne szükség.

A felmérésben részt vevő kollégák többsége tehát támogatandónak látja az online oktatási forma fejlesztését és bővítését, de bizonyos feltételek és kikötések mellett. A válaszadók azt hangsúlyozták, hogy ehhez megfelelő infrastrukturális fejlesztésekre, továbbképzésekre és érzékenyítésre, illetve szervezeti átalakításokra és ösztönzőkre lenne szükség.