ELTE–Újbuda Innovációs Nap 2018

2018.12.05.
ELTE–Újbuda Innovációs Nap 2018
Az ELTE idén 12. alkalommal rendezte meg Innovációs Napját Újbuda Önkormányzatával együttműködésben a Lágymányosi campuson, ahol azt mutatták be, milyen fejlesztésekkel és programokkal járul hozzá az egyetem és a XI. kerület a gazdaság és a társadalom megújulásához. A sok új fejlesztés közül is kiemelkedik Málnási-Csizmadia András kutatóprofesszor projektje, amely a stroke utáni felépülést elősegítő gyógyszer kifejlesztésével foglalkozik.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem stratégiai célja, hogy aktívan részt vegyen a magyar kormány által megfogalmazott innovációs stratégia és versenyképességi program végrehajtásában. Az innovációs szemlélet intézményi beágyazottságát jelzi, hogy az egyetem 2018. december 5-én már tizenkettedik alkalommal rendezett innovációs konferenciát és kiállítást a Lágymányosi campuson, melynek célja az egyetemen keletkezett tudás ipari és társadalmi hasznosításának ösztönzése; az egyetemen dolgozó oktató-kutatók és a hallgatók vállalati szférával való kapcsolatainak erősítése, kiterjesztése, valamint az aktuális innovációt érintő finanszírozási lehetőségek megismertetése.

A rendezvényen bemutatkoztak az ELTE kiválósági programjai, átadták az év legnagyobb hatásúnak tartott felfedezéséért Az ELTE Innovatív Kutatója díjat, kihirdették a Hallgatói Ötletpályázat eredményét, és kiállítással összekötött konferencián ismertették munkájukat innovatív vállalkozásokat támogató szervezetek.

Újdonságok akkor születnek, ha a gondolkodásmódunkat tudjuk megváltoztatni – nyitotta meg a rendezvényt Borhy László, az ELTE rektora. Az ötletet és a megvalósítást azonban könnyen összekeverjük, pedig az eredmény a különbség: nem elég észrevennünk a lehetőséget, kitartóan dolgoznuk is kell, hogy új felfedezéshez jussunk el. Akik 2018. december 5-én a Lágymányosi campuson bemutatkoznak, már ezen az úton járnak, de támogatók nélkül ők sem lennének ott, ahol vannak. Az ELTE azért is rendezi meg Újbuda Önkormányzatával ezt a konferenciát – tette hozzá Borhy László –, hogy széles körből merítve segítsen az érdeklődőknek újításaik megvalósításában.

Az anyagi vagy projektmenedzselési támogatásra különösen nagy szükségük lehet a fiataloknak, akiket az egyetem buzdítani is akar arra, hogy merjenek nagyot gondolni és vágjanak is bele a fejlesztésbe. Ezt segítheti elő az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat, amelyre idén 18 színvonalas pályamunka érkezett. Ezek közül hívott meg 10-et a szellemi tulajdon hasznosításában jártas szakemberekből, startup-szakértőkből is álló zsűri a szóbeli fordulóra, majd választotta ki a leginnovatívabb ötletek gazdáit. A leendő vállalkozásokhoz lökést adó díjakat Szalay Péter tudományos rektorhelyettes és Scheuer Gyula kancellár adták át.

A pályázók legjobbjának idén Kari András, a Természettudományi Kar hallgatója bizonyult, aki biológiailag lebomló tápanyagtartalmú cserepet tervezett. Az „önetető” Biopack-termék fenntartható megoldást kínál a zöldség- és gyümölcstermesztők számára, amellyel nemcsak a növény és a talaj tápanyag-utánpótlásáról tudnak gondoskodni, hanem az átültetési veszteséget is redukálják. 

Maradjon a bor friss! című pályázatával Kapuvári András Mihály, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatója került a második helyre: forradalmi „bormentő” eszköze lehetővé teszi a bor nyitástól számított élettartamának drasztikus mértékű növelését a bor minőségének megtartásával.

Csizmár Mihály (Természettudományi Kar), a pályázat harmadik helyezettje biokompozit anyagokat gyárt gombamicélium felhasználásával ipari kenderből és más mezőgazdasági hulladékból – a lebomló micéliumkompozit helyettesíti a hungarocellt, és az európai piacról még teljesen hiányzik.

Az S4-IT Kft. különdíját Orbán Ágota, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatója kapta a szomatikus problémák megoldására készített applikációjával, míg a K&H Bank Zrt. Engyel Mártonnak (ELTE PPK) szavazott meg különdíjat munkahelyi elégedettségmérési pályázatára.

Ezután került sor Az ELTE Innovatív Kutatója Díj átadására: a díjat idén Málnási-Csizmadia András, a motorfehérjékre ható gyógyszerek fejlesztésével foglalkozó Motorpharmacology projektvezetője Szalay Pétertől, az egyetem Találmányi Testületének elnökétől vette át.  

Az agyban alakulnak ki a gondolatok és az érzések, de az agy felelős a test irányításáért is, például a légzésért, a beszédért és a mozgásért. Stroke után előfordulhat, hogy a beteg nem tud beszélni, járni, vagy nem érti, amit mondanak neki. A stroke-ot okozó vérrög eltávolítására ma már van lehetőség, és ez megakadályozza a további agykárosodást, de az agykárosodás visszafordításáre jelenleg nincs lehetőség. Málnási-Csizmadia András kutatócsoportja, a Motorpharmatology kifejlesztett egy motorfehérjét célzó anyagot, amely koncepcionálisan új terápiás lehetőséget nyújt: a sérült agyterületen beindítja a vérkeringést és elősegíti az idegsejtek regenerálódását. Jelenleg azon dolgoznak, hogyan juttathatnák el ezt a hatóanyagot a legtökéletesebben a sérült területre, hogy alkalmazható legyen gyógyszerként a jelenleg elterjedt trombektómia műtétek közben. A csoport hatékonyságát nemcsak a kutatók sokéves tapasztalata segíti, de az is, hogy az előállított hatóanyagok rutinszerű, gyors szűrése helyett a tervezett hatás szempontjából mérvadó tesztelést (funkcionális biokémiai, sejtes kísérleteket és állatkísérleteket) végeznek, és a csapatban bioiológus, kémikus, fizikus, orvos, mérnök és jogász szakemberek dolgoznak együtt. A kutatást anyagi és szakmai szempontból ipari partnerek támogatják, a konzorciumot a kutatócsoport vezeti, ők egyébként a világon az elsők, akik agyi miozinokra ható anyagot képesek előállítani. Nagy reményt fűznek ahhoz, hogy szabadalmakra alapozva ez hamarosan sikerülni fog.

Málnási-Csizmadia András rövid ismertetője után Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke beszélt arról, ma hol áll Magyarország innovációs rendszere, és hova juthat el a közeljövőben. Az ország célja az, hogy 2030-ra Európa első 5 olyan országa között legyen, ahol a legjobb élni: ennek eléréséhez leginkább a kis- és középvállalkozások dinamizálására és a finanszírozási háttér stabilizálására van szükség. A hivatal fontos célkitűzése, hogy az egyetemeken ösztönözze a kutatói-ipari együttműködést, hogy a piacon hasznosuló innovatív termékekben, technológiákban öltsenek testet a kutatóhelyeken elért eredmények. A felsőoktatási kiválósági programban Magyarország legversenyképesebb kutatóműhelyei nyerhetnek támogatást olyan összetett társadalmi-gazdasági kihívások elemzéséhez és a kapcsolódó fejlesztésekhez, mint amilyen az ELTE-n a több kar sok kutatócsoportjának munkáját összefogó Diagnosztika és terápia, az Anyagtudomány, az Asztro- és részecskefizika és a Problémamegoldó rendszerek. A programokat Miklósi Ádám, Groma István, Frei Zsolt és Kiss Éva mutatták be.

A rendezvény az innovációt segítő szakmai programok és szervezetek bemutatkozásával folytatódott: a XI. kerületben vagy a kerületi önkormányzattal együttműködve számtalan projekt és cég foglalkozik új vállalkozások beindításával, projektmenedzselési tanácsadással és oktatással, ötletek felkarolásával és vállalkozássá fejlesztésével, már középiskolás kortól a fiatalok vállalkozási ismereteinek bővítésével. Nyugodtan álmodhattok – üzenték az előadók a fiataloknak -,  együtt könnyebb, és van kire számítsatok!

A konferenciát Ned Allen, a Lockheed Martin vezető kutatójának előadása zárta. A szakértő és küldöttsége több mint tíz, vezető nyugat-európai egyetemet érintő körútja részeként látogatott Magyarországra Vattay Gábor professzor, az ELTE-n futó kvantumtechnológiai program vezetőjének meghívására. A körút célja, hogy felkarolható kutatásfejlesztési projekteket keressenek a világszerte feljövőben lévő kvantuminformatika területén. Mint mondta, elsősorban nem intézményekre és projektekre koncentrál, hanem olyan elhivatott kutatókat keres, akiket személyiségük, kíváncsiságuk és elkötelezettségük tesz érdemessé a támogatásra.  A vendég és küldöttsége délelőtt az ELTE TTK szakmai programján vett részt, ahol 15 igéretes projekt mutatkozott be.

Ned Allen előadásában betekintést adott a Lockheed Martin kutatásfejlesztési elveibe. Az általa vezetett részleg alapvetően négyféle kutatással foglalkozik, kvantumszámítógépek, hiperszonikus (vagyis 8 km/másodperces sebességű) repüléssel, valamint új típusú akkumulátorok és kvantumanyagok fejlesztésével. A koncepció szerint egy adott fejlesztést előbb el kell juttatni egy bizonyos fejlettségi fokig és csak ezután érdemes egyetemi, céges és esetenként kormányzati közreműködéssel projektcéget alapítani a feladatra. A legtöbb kutatás eredményei csak 20–50 év elteltével terjedhetnek el a hétköznapi gyakorlatban.

Az innovációt a Lockheed Martinnál nem csak a kutatói kíváncsiság motiválja, a kutatásoknak olyan meghatározott célokkal kell rendelkezniük, amelyek gyakorlati válaszokat adnak az emberiség problémáira és az előtte álló kihívásokra. A professzor szerint a kutatás nem lineáris folyamat, amely egyenesen a sikerhez vezet, tele van buktatókkal, hullámvölgyekkel, ezért fontos az elkötelezettség és céltudatosság a projektek során. Kutatóként a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy lépést tartsanak a sokféle tudományág rapid fejlődésével. „Amikor megszülettem, még nem voltak világméretű tévécsatornák és informatikai hálózatok, laptopok vagy mobiltelefonok, az évtizedekkel ezelőtt elsajátított programozási nyelvek közül pedig sok ma már nem is létezik” – fogalmazott. Ned Allen és küldöttsége magyarországi programja során találkozott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel is, akivel további együttműködések kialakításában egyeztek meg.

A nap végén Szalay Péter rektorhelyettes átadta Csizmár Mihálynak, a hallgatói ötletpályázat III. helyezettjének a legjobb kiállítónak járó közönségdíjat. 

ELTE-Újbuda Innovációs Nap - konferencia, kiállítás és díjátadó 2018

ELTE-Újbuda Innovációs Nap - konferencia, kiállítás és díjátadó 2018

0

/

0

0

/

0