ERC-pályázatot nyert az ELTE fizikusa
„A genetikai szekvenálás feltűnésével a rokon szekvenciákból génfákat rekonstruáló molekuláris filogenetika zsákutcába került. A megoldatlan kérdések megválaszolása helyett az új genomok megismerése régi vitákat szított fel. Világos, hogy a génfák nem fajfák, hanem mindegyik génfa evolúciós események sorozatának egyedi következménye. Ugyanakkor, ha különbségeiket egy közös fajfa kontextusában modellezzük, a génevolúciót és a fajok diverzifikációját érintő, hihetetlenül gazdag információhoz is hozzáférünk, mely hagyományos módszerekkel nem lenne elérhető. Például horizontális géntranszfer (HGT) kizárólag egyidejűleg létező fajok között fordulhatott elő, tehát a fajképződés időbeli sorrendjéről hordoz információt” – mondta el a fiatal kutató.
A kutatás első célja olyan módszerek kifejlesztése, melyek a génfák különbségeinek interpretációjával alkalmasak a génevolúció mintázataival és időrendiségével kapcsolatos információ kinyerésére. Ezáltal első ízben válik lehetővé az élet fájának génszintű adatok alapján felállított, datált rekonstrukciója.
„A második cél, hogy ezekkel a módszerekkel nyitott evolúciós kérdésekre próbáljunk választ adni: az egyik ilyen, hogy HGT eseményeket „molekuláris fosszíliaként” használva megoldjuk a mikrobiális evolúció időrendiségével kapcsolatos dilemmákat, a Föld történetével összefüggésben is. Utóbbi esetében az elérhető fosszíliák száma igen szűkös határok közé szorítja a molekuláris kormeghatározó módszerek használatát. Emellett vannak olyan, teljes genomok segítségével régóta megválaszolatlan kérdések is, mint például az állatok korai diverzifikációja vagy az eukarióta csoportok helye az archaeák között” – sorolja a szakember azokat a területeket, ahol az új kutatási eredmények előrelépést hozhatnak majd.
Szöllősi Gergely 2009-ben Derényi Imre professzor diákjaként szerezte doktori címét fizikai tudományokból az ELTE Természettudományi Karának Fizika Doktori Iskolájában. 2009-2013 között Lyonban folytatta kutatásait posztdoktori kutatóként, majd Marie Curie ösztöndíjasként.
2013-ban tért haza az ELTE TTK Biológia Fizika Tanszékére Derényi Imre Lendület csoportjába. 2016 óta az MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportjának vezetője.
2017 júliusától az ERC Starting Grant pályázatának köszönhetően öt év alatt 1,45 millió eurós támogatást használhat fel.
Korábbi cikkünk a 2016-os Lendület-program nyerteseiről itt olvasható.