Hierachia és felfordulás
Az eseményen az egyetem kutatói, oktatói és hallgatói mutatták be a témakörhöz kapcsolódó legújabb kutatásaikat. Az intézet legfiatalabb tanszéke, a Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszék kutatásainak központjában a hierarchiák állnak, de a többi tanszéken folyó műhelymunka is több szálon kapcsolódik ehhez a területhez.
A hierarchiák nemcsak az államokat, hanem a társadalmi kapcsolatokat is szervezik,
és egyaránt értelmezhetők akár legitim hatalomforrásként, akár a szervezett egyenlőtlenség és az elnyomás megnyilvánulásaként. A gazdaságban, a médiában és a politikában folyamatosan jelennek meg új szervező erők, amelyek egyre kevésbé kötődnek a háború utáni társadalmi igazságosság, az emberi jogok és a liberális demokrácia hagyományaihoz, kihívást jelentve a régi hierarchiák számára. Ezeket az új erőket néha a tekintélyelvű populizmus olyan formái mozgatják, amelyek társadalmi-gazdasági és etnikai feszültségeket szíthatnak, és olyan reaktív ellenmozgalmakat támogatnak, amelyek vagy a protekcionizmus és soviniszta nacionalizmus formáit ígérik, vagy a hiperglobalizáció olyan típusait, amelyek a versenyképesség lefelé irányuló spirálját eredményezik.
Milyen kilátások várnak a békére és az emberi jogokra az egyre inkább többpólusúvá váló, töredezett és anarchikus világban? Milyen következményei lesznek az ukrajnai háborúnak és a növekvő amerikai-kínai feszültségnek? A workshop e jelenségek természetét és okait tárta fel, valamint arra keresett választ, hogy
milyen társadalmi igazságosságra, gazdasági szolidaritásra építő válaszok adhatók
a nemzetközi közösséget érintő globális válságokra.
Az esemény résztvevőit Soltész Béla, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézet oktatója, a Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszék vezetője és Andrew Ryder intézetigazgató köszöntötték. Hadas Miklós szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára Intersecting hierarchies and plural habitus című nyitó előadásában ismertette a habitus Pierre Bourdieu-i fogalmát, legfontosabb tényezőit és kritikai megjegyzéseit. Közérthető példaként hozta fel, hogy Németország zaklatott történelme elősegítette a hiedelmek és viselkedési tendenciák egy különösen rosszindulatú változatának megjelenését, aminek következtében a személyiségstruktúra, a lelkiismeret és a viselkedési normák mind a rezsim formájához igazodtak. Angliában a munkások magatartásában ma is láthatók a birtokos nemesek és dzsentrik, valamint a nagy kereskedelmi hálózaton belüli kereskedők modorának nyomai. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a férfibecsület szerepének vizsgálata segíthet megérteni számos múltbéli és jelenbéli háború mögött álló okozati összefüggést.
Az esemény ezt követően két párhuzamos panelben folytatódott Cultural and social hierarchies in a postcolonial world, illetve Gendered hierarchies címmel.
Az első panelben Turai Katalin egyetemi adjunktus Louis Domunt francia antropológus nyomán a hiearchia értékeiről beszélt, és az egyenlő méltóságon alapuló társadalmakba való átmenet pszichológiai következményeinek vizsgálatát emelte ki. Wollner Márta egyetemi tanársegéd előadásában a női nemi szervek megcsonkításának iszlám területeken még ma is létező szokását elemezte, kiemelve, hogy a témát érintő vallásjogi vita lassú, de folyamatos változást mutat a racionalizálás irányába. A hallgatóság ezt követően az indiai dalitokról (az indiai kasztrendszerben hagyományosan érinthetetlennek nevezett emberek csoportjáról), az indiai képviseleti demokrácia történetéről és helyzetéről, valamint az európai gyarmatosítás társadalmi hatásairól hallhatott előadásokat, majd a gyarmati közigazgatás utáni perui hatalmi viszonyok, az afro-ecuadori nők élethelyzete és a street art társadalmi, politikai és kulturális szerepe került terítékre.
A nemi hierachiákról szóló panelben az alárendelt nemek és az interszekcionalitás összefüggéseiről, a nemi és szexuális kisebbségek, valamint a fogyatékkal élők és halmozottan hátrányos helyzetűek magyarországi helyzetéről, az örökbefogadás és béranyaság kérdéseiről, a jövő nemzedékek védelméért felelős ombudsman tevékenységéről esett szó.
A konferencia második napján a szociális és polgári Európáról, a nemzeti szuverenizmus kontra föderalitás vitás kérdéseiről és az európai alkotmányról, az európai transznacionális bíróságok szerepéről, a roma integrációról, a bevándorlás okozta kihívásokról, az Egyesült Államok, valamint Kína és Latin-Amerika globális szerepének változásairól, a magyar miniszterelnök az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos narratívájáról, illetve az izraeli-palesztin konfliktusról szóltak az előadások.
A tárgyalt témakörökről és az elhangzottakról az ELTE TÁTK tudósításában olvashatók további részletek.