Hogyan használjuk a Moodle-t csoportmunkához?

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy mikor érdemes a hallgatókat egy Moodle-felületen csoportokba sorolni, és hogyan hozhatjuk létre a csoportokat, csoportosításokat. 
Ebben a cikkben azt foglaljuk össze röviden, hogy milyen előnyei és milyen buktatói vannak annak, ha a tartalmakat, a tevékenységeket vagy akár egész szekciókat különböző csoportok számára tesszük elérhetővé egyazon Moodle-felületen belül, valamint azt, hogy milyen főbb lépések vezetnek ennek elkészítéséhez.

Mit érdemes megfontolni a csoportok kialakítása előtt?

Amikor a csoportok alakítását fontolgatjuk, akkor hasznos, ha előbb végiggondoljuk, kikkel, mire és hogyan szeretnénk használni azokat. Ez befolyásolhatja azt, hogy a külön csoportok vagy a látható csoportok alkalmazására lesz-e inkább szükség. Például az alábbi szempontokat érdemes sorra venni:

1. Milyen csoportokról van szó?

Egy csoport lehet például (A) különböző képzési formában tanuló, különböző tanterv szerint haladó, különböző helyen vagy eltérő témában/területen gyakorlatozó hallgatókból álló csapat is, de lehet (B) a fentiek szempontjából egységes évfolyamból pedagógiai céllal alkotott kisebb hallgatói csoport is. Előbbi (A) esetben inkább technikai/szervezési célú a csoportok kezelése, utóbbiban (B) pedig pedagógiai-didaktikai jellegű. Előbbi (A) esetben valószínűleg a csoportoknak nem kell egymással együttműködniük, nem kerül sor közöttük valódi kooperatív munkára. Az utóbbi (B) esetben pedig valószínűleg ez lesz az alapja a csoportok közötti munkának, a csoportok esetleg egymásnak bemutatják munkájukat, vagy együttműködnek az egyes feladatokban egymással.

2. Milyen kurzusban szeretnénk használni?

Nem mellékes az sem, hogy előadás, szeminárium vagy gyakorlat típusú kurzusokban tervezzük a csoportok létrehozását.
Az előadás esetében valószínűleg kevesebb interaktivitást tervezünk, a cél inkább a figyelem felkeltése, fenntartása, a megértés ellenőrzése, esetleg összegzés. Hasznos lehet, ha a csoportok végül láthatják majd egymás eredményeit.
A szeminárium esetében több hallgatói interaktivitással tervezhetünk, személyközpontú oktatási módszereket (pl. megbeszélés, vita, projektmunka, kooperatív csoportmunka) alkalmazhatunk. Itt a cél inkább az együttműködés lehetőségének biztosítása, egy téma több oldalról való körüljárása, egymás munkájának megismerése, saját élmény biztosítása, stb. Szerencsés lehet, ha a munkafolyamat során nem láthatók más csoportok tevékenységei, de végül elérhető a produktum mindenkinek.
A gyakorlat során előfordulhat, hogy a hallgatóknak külső helyszínen végzett gyakorlat megszervezésére és/vagy a gyakorlatról való beszámolásra van szükség. Ekkor – főleg a pedagógusképzésben szervezett kurzusok esetében – fontos lehet az adatvédelem biztosítása pl. egy esetbemutatás során, vagy egy diagnosztikus tevékenységről való beszámoló esetében. Szükséges, hogy ilyenkor csak az adott csoport tagjai számára legyen elérhető a csoport feladata (például azoknak, akik aláírták a titoktartási nyilatkozatot). Nem személyekkel gyakorlatozó hallgatói csoportok esetében ennek kisebb jelentősége van.

3. Milyen tevékenységek, feladatok, számonkérések vannak a kurzusban?

Fontoljuk meg, hogy azok a feladatok, amelyeket a hallgatók az órán vagy azon kívüli hallgatói munka keretében végeznek majd, milyen jellegűek:

• igénylik-e a szoros, közös munkát a csoporttagoktól?

• online vagy offline produktum születik-e a feladatok elkészítése során?

• csoportok közötti együttműködésen alapulnak-e (pl. egymásnak készítenek feladatot; mikrotanításra kerül sor stb.)?

• egy hallgató végig egy csoport tagja-e, vagy több különböző csoportban is részt kell vennie a munkában?

• sor kerül-e csoportos számonkérésre?

4. Hogyan szeretnénk a csoportokkal dolgozni?

Az is meghatározó kérdés lehet, hogy a kurzusban online szinkron vagy aszinkron formában dolgozunk-e majd, vagy hibrid oktatási keretek között kerül rá sor, esetleg hagyományos, fizikai jelenléttel szervezett módon történik a csoportmunka. A szinkron és a hibrid módban előtérbe kerülhet az interaktivitás, előnyben részesül ekkor az „egy hallgató-egy csoportban tag” forma, míg a többi esetben nagyobb lehetőség kínálkozik a csoporttagságok többrétű alkalmazására, az „egy hallgató-több csoporttagság” módra.
Mindezeknek az átgondolása szükséges a csoportok kialakításának meghatározásához, de érdemes lehet még előbb azt is figyelembe venni, hogy milyen előnyei lehetnek a csoportok létrehozásának, alkalmazásának.

Milyen előnyei lehetnek a kurzusokban a csoportok alkalmazásának?

Egy kurzusban a hallgatói csoportok kialakításának – az alkalmazott oktatási módszertől és céltól is függően – több előnye is lehet az oktató számára, és megkönnyítheti a tanulási folyamat szervezését, nyomon követését. Ilyen például az, hogy

• nem kell ugyanazt a tartalmat több különböző Moodle felületen elkészíteni, menedzselni.

• eltérő határidők alkalmazhatóak a feladatoknál, vizsgáknál.

• minden csoport a számára érvényes határidőkről lát információt a Moodle rendszerben.

• megoldható, hogy a csoportok nem látják a többi csoport feladatait, tartalmait, nem tévesztik el azt, mivel kell foglalkozniuk.

• különböző tanulási útvonalak hozhatók létre az egyes csoportoknak.

• eltérő csoportonként előfeltételek állíthatók be egy-egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez.

• az átláthatóbb felületen könnyebben tájékozódnak a hallgatók (és az oktató is) a tennivalóik között.

A kari és szakos szempontok mentén bizonyára még további előnyök is adódhatnak a csoportok használatából fakadóan, ezek akár szubjektív pozitívumok is lehetnek – akár oktatói, akár hallgatói nézőpontból tekintve. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy nehézségei is lehetnek a csoportok alkalmazásának, amikre fel lehet készülni, vagy amiket el lehet kerülni az alaposabb előkészületekkel.

Milyen buktatói lehetnek a csoportok alkalmazásának?

Azt mondhatjuk, hogy nagyon sok buktatóval nem kell számolni, ha a következő szakaszban olvasható egyszerű, alapvető lépéseket követjük a beállítás során. De mégis van egy-két szempont, amit érdemes szem előtt tartani:

• A kurzus elején magyarázzuk el a hallgatóknak a csoportban folyó munka kereteit, szempontjait, szabályait! Ne érje váratlanul őket az, ha pl. az egyik hallgató más feladatot, tevékenységet, határidőt lát a Moodle felületen, mint egy másik társa (aki másik csoportban van).

• Kezdetben törekedjünk az egyszerűbb csoportkezelés alkalmazására, inkább maradjunk meg az „egy hallgató-egy csoporttagság” módnál, amíg egy kis gyakorlatra nem teszünk szert!

• Ügyeljünk arra, hogy ne maradjon el a beállítások során az adott csoport feladathoz történő hozzárendelése!

• Nézzük át többször, hogy mindent jól állítottunk-e be!

Hogyan állíthatjuk be a csoportok alkalmazását a gyakorlatban?

A hallgatók csoportba sorolásának menetéről korábbi cikkünkben írtunk. A Moodle rendszerben többféle lehetőség is rendelkezésre állhat az egyszerűtől a bonyolultig arra, hogy a tartalmak és tevékenységek láthatósága, hozzáférhetősége a csoportok számára hogyan legyen kialakítható. Az alábbiakban az ELTE Moodle rendszerének működésére érvényes legegyszerűbb megoldást mutatjuk be.

Miután a csoportokat kialakítottuk, módunk van arra, hogy egy-egy tevékenységhez (pl. fórum, feladat, teszt, műhelymunka, válaszlehetőség modulok) beállítsuk, hogy a kurzusban mindenki, vagy csupán azon belül egy csoport tagjai számára szóló feladat legyen. A hozzárendelést megtehetjük a tevékenység létrehozása során, vagy akár később is beállíthatjuk, egy már korábban létrehozott tevékenységhez tartozóan.
Az alábbi lépések a már létrehozott tevékenységmodul (a példában egy fórum) esetében mutatják be a beállítás menetét, de új tevékenység esetében is ugyanazon a ponton kell ezt megtenni:

1. A kurzusoldalon az "Adminisztráció" blokkban a "Szerkesztés bekapcsolása" gombra kattintva tegyük szerkeszthetővé az oldalt!
   
   1. ábra: Szerkesztés bekapcsolása.
    

2. A tevékenységnél, amit a csoporthoz szeretnénk rendelni, kattintsunk a tevékenység nevének végénél a "Szerkesztés" kék színű linkre!
   

   2. ábra: Tevékenységmodul szerkesztése.
    

3. A megjelenő legördülő listában kattintsunk az első lehetőségre, a "Beállítások szerkesztése" opcióra!3. ábra: Beállítások szerkesztése.
    

4. A megjelenő szerkesztési oldalon görgessünk le az "Elérhetőség korlátozása" szakaszhoz, és kattintsunk rá erre a feliratra! A megjelenő szakaszban kattintsunk a "Korlátozás hozzáadása" feliratú gombra!
   
   4. ábra: Korlátozás hozzáadása.
    

5. A következőként látható listában kattintsunk a "Csoport" feliratú gombra!
   
   5. ábra: Csoportra vonatkozó korlátozás mód kiválasztása.
    

6. Ezután kiválaszthatjuk a "Választás" feliratú legördülő listára kattintva azt a csoportot, amelyiknek elérhetővé szeretnénk tenni ezt a feladatot. Ugyanitt a "szemecske" alakú ikonra kattintva állíthatjuk be azt, hogy a többi csoport számára leszürkítve látható, de nem kattintható legyen-e ez a feladat, vagy számukra teljesen láthatatlan legyen-e az a kurzusfelületen.
   
   6. ábra: Csoport kiválasztása a korlátozáshoz.
    

7. Görgessünk le az oldal aljára, és a "Módosítások mentése és visszatérés a kurzushoz" feliratú piros gombra kattintva mentsük el a beállításokat!
   
   7. ábra: A beállítások elmentése.

Ha a beállítások során azt választottuk, hogy az adott tevékenység a többi csoport számára látható legyen (de ne tudja azt „használni”), akkor az alábbi módon tűnik fel számukra a kurzusfelületen.

8. ábra: A beállított korlátozás hallgatói nézete.

Ha pedig úgy döntöttünk, hogy ne legyen zavaró és zsúfolt számukra a kurzusfelület és ne is láthassák a másik csoport feladatát és a szemecske ikonnal elrejtettük, akkor a feladatból semmi sem válik láthatóvá a többi csoportnak.
Egy tevékenység elérhetőségének korlátozását később bármikor meg tudjuk változtatni (a 7. lépésnél látható szakasznál), vagy akár törölni is tudjuk (7. lépésnél látható szakasznál, az x-re kattintva), ha az válna szükségessé. A csoportok alkalmazását így mindig a pedagógiai, oktatásszervezési vagy más szempontjaink szerint tudjuk kialakítani vagy átalakítani.