Hogyan készítsünk értékelőtáblát?

Tóth-Mózer Szilvia | 2018.03.09.

Arról, hogy mit jelent az értékelőtábla, ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban a jó értékelőtábla ismérveit tekintjük át. A Canvas rendszerében fejleszthető értékelőtáblákra vonatkoznak a technikai tippek, de természetesen a rendszertől független, papíralapú értékelőtáblák készítésében is segítséget nyújtanak a következő szempontok. A cikk végén talál néhány olyan szabadon használható példát, amelyet átvehet, átalakíthat és alkalmazhat saját értékelési gyakorlatában, hallgatói számára pedig támpontot adhat egy-egy tevékenység lefolytatása vagy produktum elkészítése esetén.

Értékelőtábla fejlesztésekor tartsuk szem előtt, hogy

legalább három kritériumot (sort) alkalmazzunk, ezek legyenek világosak, mérhetőek, ne legyenek egymással átfedésben, ha lehetséges, igazodjanak valamilyen sztenderdhez vagy tanulási célhoz.
a kritériumokhoz hosszabb leírást is rendelhetünk, amelyben egyértelműsíthetjük, hogy mit jelentenek. Tehetjük ezt a Canvasban és egy papíralapú értékelőtáblán is.
a kritériumokhoz pontszámokat is rendelhetünk, a különböző kritériumokhoz különböző pontokat, így súlyozni tudjuk őket, hogy melyiket mennyire tartjuk fontosnak.
legalább három értékelési szintet (oszlopot) különböztessünk meg, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy különböző színvonalú teljesítést feltételeznek.
a minőségi különbségek logikus sorrendben következzenek. A Canvas rendszer alapértelmezetten balról jobbra csökkenő sorrendben kínálja fel az eltérő szinteket. A pontokat az egyes szinteken a rendszer megállapítja az összpontszám alapján, de ez tetszőlegesen változtatható, nem szükséges, hogy az egyes szintek között a pontszámok egyenletesen legyenek elosztva, pl. 3-6-9 pont, lehet súlyozni a szinteket így is: 2-5-9.
a különböző kritériumokhoz (sorokhoz) különböző számú értékelési szintet rendelhetünk, az egyikhez hármat, a másikhoz akár négyet-ötöt is. Ez azt jelenti egy dokumentumban, hogy a táblázat kialakítása során cellák összevonására kerül sor azoknál a kritériumoknál, ahol kevesebb értékelési szintet adunk meg.
a kritériumok és értékelési szintek metszetében álló cellákban leírást adhatunk arról, hogy milyen minőség esetén szerezheti meg a hallgató az adott pontot, mely megoldások felelnek meg a legmagasabb elvárásoknak, melyek elégtelenek, melyek elfogadhatóak/javíthatóak.
érthetően fogalmazzunk az értékelési szintek leírásaiban, kerüljük a kétértelmű vagy homályos megfogalmazást, amely nehezíti az értelmezést, és hogy a hallgatók megérthessék az elvárásokat.
az értékelőtábla adható szempontsorként egy feladathoz, de irányadó lehet az értékelésben is. Ha a feladatra/produktumra adandó pontokat az értékelőtábla alapján kívánjuk adni, akkor még lényegesebb, hogy valóban tartalmazzon minden olyan szempontot, amit értékelni szeretnénk, és gondoljuk át, hogy a kritériumok egymáshoz képest mennyit érnek pontokban kifejezve.

Nem csak a kész értékelőtáblához, de magához a fejlesztéséhez és a használatához is rendelhetünk bizonyos kritériumokat, például hogy

a hallgatók is bevonhatóak a fejlesztésébe, velük közösen is össze lehet állítani az értékelési szempontsort és az értékelési szinteket, ezáltal fejlesztve a tudatosságukat, metakogníciójukat. Ha nem is közösen készítik az értékelőtáblát a hallgatók az oktatóval, megvitathatják az oktató által javasolt értékelőtáblát, mielőtt elfogadják.
az értékelőtábla elérhető a hallgatók számára, már akkor, amikor a feladatot megkapják, így előre tudják az értékelés szempontjait. Kevésbé jó megoldás, ha csak a beadott feladat értékelésénél szembesülnek vele, de még mindig jobb, mint ha nem is ismerik egyáltalán az értékelés szempontjait.