Interaktív előadást támogató digitális megoldások 1.

Dr. Misley Helga | 2021.07.23.
Interaktív előadást támogató digitális megoldások 1.
A legutóbbi cikkünkben bemutattuk, mit is jelent az interaktív előadás a gyakorlatban: képet adtunk arról, hogy oktatóként milyen szempontokat érdemes figyelembe venni tervezésekor és milyen előnyökkel járhat a hallgatói elköteleződés tekintetében. A következőkben három tanulási célhoz kapcsolódó interaktív előadást támogató online felületet mutatunk be, melyek segíthetik az oktatók munkáját. Jelen cikk elsőként az interaktív előadások kezdésekor, a témára való ráhangolódásként alkalmazható digitális megoldásokra fókuszál, konkrét és adaptálható példákkal illusztrálva azok felhasználási lehetőségeit.

Az óra elején megvalósuló ráhangolódó szakasznak több célja is lehet: akár a hallgatók figyelmének felkeltése, érdeklődésük megnyerése, akár az előzetes ismeretek feltárása. Előbbi jó célt szolgálhat az előadás teljes időtartama alatt, hiszen az elköteleződés a figyelem fenntartását is támogatja. Utóbbi kapcsán pedig világossá válhat számunkra, hogy milyen mélységig szükséges magyaráznunk az adott tananyagot, illetve milyen előzetes ismeretekhez tudjuk kötni mindazt, amit az előadás keretében fontosnak tartunk elmondani, bemutatni. Ezek megvalósításához rendelkezésünkre állnak - többek között - a Kahoot és a Mentimeter online alkalmazások.

Előzetes hallgatói tudásszint felmérését támogató digitális megoldások

Mi jellemzi az adott felületet? (Tóth-Mózer és Misley, 2019 nyomán)

  • Kvíz, „jumble”, felmérés és megbeszélés (discussion) típusú feladatok előkészítésére valamint egyéni illetve csoportos hallgatók közötti feladatmegoldásra ad lehetőséget osztálytermi környezetben.

  • Bármilyen eszközről könnyen használható (tablet, telefon, laptop, asztali gép), nem szükséges hozzá hallgatói regisztráció, mindössze egy, a rendszer által automatikusan generált kód.

  • Egyéni, páros és csoportos munkára is lehetőséget biztosít.

  • Egy teljes hallgatói csoport (pl. 200 fős) egyszerre egy időben tud választ adni.

  • A kvíz típusú feladat során több helyes választ is megjelölhetünk, továbbá a kvíz típusú feladat során képet vagy videót is integrálhatunk az egyes kérdésekhez.

  • A háttérben futó statisztikák által a hallgatók teljesítménye folyamatosan mérhető, nyomon követhető.

  • Interaktív prezentáció-készítő alkalmazás, melybe az oktató az előadás szöveges és képi tartalmát kiegészítő, tanulói aktivitást igénylő feladatokat, tevékenységeket (pl. szavak beírása, szavazás stb.) integrálhat.

  • Könnyen és gyorsan előkészített kérdések formájában, vagy akár helyben létrehozható kérdések formájában is dolgozhat az oktató.

  • Egy teljes hallgatói csoport (pl. 200 fős) egyszerre egy időben tud választ adni.

  • Egyéni, páros és csoportos munkát is lehetővé tesz (tanulásszervezés kérdése,
    a felületnek nincs ilyen funkciója).

  • A különböző típusú kérdésekhez képet is integrálhatunk.

 

Segédanyagok,oktatóvideók

Példák a Kahoot előadás keretében történő felhasználására:

  1. Az óra elején a hallgatók az oktató menedzselésével egyénileg, okostelefonjukon keresztül egy 5 kérdésből álló, ráhangolódó kvízt töltenek ki, amiből kiderül számukra (de legalábbis megtippelhetik), mi lesz az óra témája.

  2. Az óra elején a hallgatók párokban/3 fős csoportokban okostelefonjukon keresztül egy 10 kérdésből álló, előzetes ismereteket feltáró kvízt válaszolnak meg, amiből kiderül az oktató számára, hogy milyen előzetes ismereteik vannak a témával kapcsolatosan és mennyire mozognak otthonosan a tananyagban.

  3. Az óra elején a hallgatók egyénileg, okostelefonjukon keresztül egy 10 kérdésből álló, az előző óra/órák anyagára fókuszáló kérdéseket tartalmazó kvízt válaszolnak meg, mely egyben pontok gyűjtésére is alkalmas: a legalább 8 kérdésre helyesen válaszoló hallgatók pontot gyűjtenek, ami a félév végén összesítésre kerül és beleszámít a félév végi osztályzatba.

Példák a Mentimeter előadás keretében történő felhasználására:

  1. Az óra elején a hallgatók egyénileg, okostelefonjukon keresztül írásos választ adnak arra a kérdésre, hogy "Mi jut eszedbe, ha azt hallod: alkotmányos jog?” (értelemszerűen ez az adott óra témája, fókusza). Az oktató megadja, hogy a hallgatók legfeljebb 5 fogalmat írjanak és megvárja, míg legalább a csoport fele/háromnegyede válaszolt – a beküldött szavakból a felület szófelhőt készít, melynek a többek által is írt szavai nagyobb méretűek. Így jó alkalmat ad ezen fogalmak közös megbeszélésére, az előzetes ismeretek feltárása mellett a témakör hallgatói érdeklődésre építkező felépítésére.

  2. "Vajon miről lesz szó a mai előadás alkalmával?" – indíthatjuk így is az órát, felkeltve a hallgatók érdeklődését. Amennyiben a téma a reneszánsz költészete, úgy érdemes például egy Balassi Bálintot ábrázoló képet betenni és megszavaztatni a hallgatókkal, hogy ki található a képen/milyen korszakhoz köthető a képen látható személy stb.

  3. Indítsuk az órát provokatívabb kérdéssel, felvetéssel! Megkérdezhetjük a hallgatókat, hogy mit gondolnak egy állításról, mennyire értenek egyet vele. Például amennyiben a különböző pszichológiai irányzatok, fejlődéstörténet bemutatása a célunk, akkor skálás feleletválasztós kérdés formájában megkérdezhetjük a hallgatóktól az alábbit: 'Mennyire értetek egyet az alábbi állítással?': “A behaviorista pszichológiai szemlélet még ma is megállja a helyét.” A válaszok függvényében alakíthatjuk a téma felvezetését, de akár kérhetjük is a hallgatókat, hogy egy-egy mondatban szóban is indokolják, miért az adott állítást jelölték meg.

Szívesen olvasna további módszertani tippeket, javaslatokat az előadása interaktívvá tételére?

"Interaktív előadást támogató digitális megoldások" cikksorozatunk következő írásában az előadás ismeretanyagának elmélyítéséről, a tanultak alkalmazását támogató digitális megoldásokról olvashatnak, ezt követő cikkünkben pedig bemutatjuk a hallgatók előadással/órával kapcsolatos reflexióinak megismerésére, a tanultak ismétlésére és gyakorlására alkalmas online platformokat és azok használatát.

Felhasznált források