Interaktív előadást támogató digitális megoldások 2. - Elmélyítés, alkalmazás

Tudatos oktatóként előadásunknak nem az a célja, hogy a hallgatók az óránk ismeretanyagát bemagolják, és egy adandó alkalommal ZH formájában visszaadják, hanem ennél jóval komplexebb célok vezérelnek: a hallgatók értsék meg a tananyag tartalmát, azonosítsák az összefüggéseket (és erre legyen igényük, nyitottságuk is), és akár képesek legyenek megszerzett tudásukat gyakorlatba ágyazva használni. Mindez nem csak a hallgatók kompetenciafejlesztése szempontjából fontos, de kurzusunk sikeressége, a tananyagtartalmak egymásra épülése tekintetében is ez a hatékonyság kulcsa.

• Képzeljünk el egy jogászt, aki habár bemagolta/betanulta az összes jogszabályt, egy konkrét jogi eset kapcsán nem tudja, hogy melyiket és hogyan alkalmazza!
• Képzeljünk el egy olyan pedagógus-hallgatót, aki ismeri a differenciálás elméletét, de osztálytermi környezetben fogalma sincs, hogy azt hogyan alkalmazza!

Egy jól felépített interaktív előadás által a fenti példák elkerülhetők, s az elmélet és gyakorlat összekapcsolódhat: ennek megvalósításához rendelkezésünkre állnak – többek között – a Google Docs, a Kialo Edu, a Padlet és a Mentimeter online alkalmazások.

Az előadás ismeretanyagának elmélyítése, a tanultak alkalmazása
Google Docs	Kialo Edu	Padlet	Mindmeister
Mi jellemzi az adott felületet? (Tóth-Mózer és Misley, 2019 nyomán)
– A közös szerkesztésű dokumentumok egy adott témával kapcsolatos gondolatok összegyűjtésétől, konkrét kérdések gyűjtésén át egyéni vagy csoportos esszék, érvek gyűjtésére is alkalmasak lehetnek. – Többféle munkaformában és -szakaszban használható (pl. a hallgatók egyénileg írnak véleményt, kérdést vagy csoportosan fogalmazzák meg azokat). – Szerkesztési, megtekintési és javaslattételi nézetet is beállíthatunk, a céloknak megfelelően. – Feladatkiosztásra, oktatói visszajelzésre akár megjegyzések által is van lehetőségünk.	– A Kialo érvgyűjtő vitaoldal oktatásban használható kiegészítője. – Olyan ingyenes weboldal, amely akár összetett kérdések megvitatását, pro és kontra érvek szisztematikus gyűjtését teszi lehetővé. – A Kialo Edu kifejezetten osztálytermi használatra lett kifejlesztve, és lehetővé teszi az oktatók számára, hogy csak saját hallgatóik számára online vita-platformokat hozzanak létre. – Az oldal az érvek/ellenérvek letisztult vizuális megjelenítésével és a könnyen használható navigációs eszközökkel hatékonyan segíti a hallgatókat az érvelési készség elsajátításában, fejlesztésében, az összefüggések megértésében és rendszerezésében.	– Online parafatáblához, hirdetőtáblához hasonlítható interaktív felület. – A Padletet a hallgatók és az oktató(k) feljegyzések, ötletek, kérdések közzétételére használhatják, amely egy közös platformon érhető el és közösen szerkeszthető. – Egy Padlet hallgatók és oktató(k) által közzétett kérdéseket, válaszokat, jegyzeteket, linkeket, videókat, képeket és feltöltött fájlokat (pl. Word, PPT) is tartalmazhatnak.	– Gondolattérkép-készítő alkalmazás, amely összefüggések, alá-fölérendelt viszonyok, fogalmak vagy témakörök teljeskörű vizuális feldolgozását lehetővé teszik. – Készíthet gondolattérképet az oktató és a hallgatók is. – Egyéni és kollaboratív munkára egyaránt alkalmas, tárolja a szerkesztési előzményeket és nyomon követhetők az egyes felhasználók hozzájárulásai (ki mit tett hozzá). – Ingyenesen csak 3 térképet enged készíteni, és korlátozott a képfeltöltési lehetőség is (amennyiben ezen funkciókat kívánjuk használni, érdemes másik felületben (is) gondolkodni).
Segédanyagok, oktatóvideók:
Google Dokumentum (Docs) létrehozása és megosztása (magyar nyelvű videós segédanyag)   Tanítás a Google Docs-szal (angol nyelvű írásos módszertani segédanyag)	A Kialo használatának alapjai (angol nyelvű videós segédanyag)   A Kialo Edu használata osztálytermi környezetben (angol nyelvű videós segédanyag)   Kutatási beszámoló a Kialo használatáról (angol nyelvű tanulmány)	A Padlet létrehozása, használatának alapjai (magyar nyelvű írásos segédanyag)   A Padlet létrehozása, használatának alapjai (magyar nyelvű videós segédanyag)   Padlet 101 for Higher Education (Padlet használata a felsőoktatásban - angol nyelvű linkgyűjtemény)	Gondolattérképek használata az oktatásban (angol nyelvű videós segédanyag)   Konkrét példa egy Mindmeister gondolattérképre (Higher Education témakör, angol nyelvű)

Példák a Google Docs előadás keretében felhasználására:

1. Az előadás során – létszámtól függően – 3-5-10 fős csoportokat alakítunk (vagy sorsolunk ki) a hallgatók között. Az órát követően a hallgatók otthoni feladatként (pontért, osztályzatért) egy előre elkészített Google Dokumentumban az óra témájához (csapatonként más-más altémához) kapcsolódó 1-2 releváns szakirodalmat gyűjtenek össze, majd arról rövid absztraktot, bemutatást írnak (de akár plakátot, gondolattérképet, infografikát, videót is készíthetnek). Az olvasottakra az óra keretében – de akár írásban, például kommentek formájában is – reflektálhatunk, illetve motiválhatjuk a hallgatókat is egymás kigyűjtött anyagainak átolvasására, társértékelésre (ehhez irányított szempontokat mindenképp biztosítsunk!), sőt, akár további kérdések megfogalmazására is.

2. Az előadás során (szükséges, hogy a csapatokból legalább 1 főnek legyen digitális eszköze és internet-elérése) az órán elhangzottakkal kapcsolatban konkrét kérdéseket készítünk elő egy Google Docs-ban és arra kérjük a hallgatókat, hogy – létszámtól függően – 3-5-10 fős csoportokban válaszoljanak meg 1-1 adott kérdést, vagy fogalmazzák meg saját témával kapcsolatos kérdéseiket, felvetéseiket, dilemmáikat. Minderre fix és reális (se nem túl hosszú, se nem túl rövid) időkeretet biztosítsunk az órán és úgy tervezzünk, hogy legyen kellő időnk a felmerült kérdések közös megbeszélésére is.

Példák a Kialo Edu felhasználására előadás keretében:

1. Az előadás során kisebb létszámú (3-6 fő) csoportokat alakítunk (vagy sorsolunk ki) a hallgatók között és eldöntjük, mely csapatok érvelnek az adott állítás mellett és mely csapatok ellene. Az órát követően a hallgatók otthoni feladatként (pontért, osztályzatért) csapatokban az oktató által előre elkészített és a hallgatókkal megosztott Kialo Edu felületen pro és kontra érveket gyűjtenek az adott felvetéssel kapcsolatosan. Ezekre az oktató a felületen reagálhat, illetve kérheti a csapatokat is, hogy reagáljanak egymás érveire, gyűjtsenek azokat cáfoló ellenérveket.

2. Egyszerűsége miatt az előadás alatt (szükséges, hogy a csapatokból legalább 1 főnek legyen digitális eszköze és internet-elérése) is jól használható a Kialo Edu: ilyenkor is érdemes a hallgatókat csapatokba rendezni és mindazt, amit otthoni feladatként végeznének el, ezúttal az órán, fix időkeret alatt szükséges megcsinálniuk. Ezt kivetítve azonnal meg tudjuk mutatni a csoportnak és közösen meg tudjuk beszélni a csapatok érveit, alaposan elmélyülve a tantárgyismeret-anyagában.
   1. ábra: Példa a Kialo Edu alkalmazására az I. világháború témaköre kapcsán (saját képernyőkép)

Példák a Padlet felhasználására előadás keretében:

1. Alkalmazhatunk egy Padlet-felületet a teljes csoportnak egyéni vagy páros/csoportos munka formájában, mind az óra keretében, mind pedig otthoni feladatként. Kérjük meg a hallgatókat, hogy írják le saját véleményüket a megismert témával kapcsolatosan, írják össze a felmerült kérdéseiket, írják le a szerintük legfontosabb 5 kulcsfogalmat az elhangzottak alapján, keressenek olyan képet a Google képkereső segítségével, ami a legjobban kifejezi, összefoglalja az órán megismert témát stb.! A téma elmélyüléseként kérhetjük a hallgatókat, hogy saját, témával kapcsolatos tapasztalataikat osszák meg a Padlet felületen (lásd "Az én kedvenc oktatási blogom/vlogom/csoportom/weboldalam" Padlet képernyőkép), ezzel még inkább bevonódva az órába és a témát magukénak érezve.
   
   2. ábra: Példa egy, az előadás során bemutatott oktatási platformok ismeretének és használatának gyakorlatba ültetésére a Padlet felület segítségével (saját képernyőkép)
    

2. Az előadás során – létszámtól függően – 3-5-10 fős csoportokat alakítunk (vagy sorsolunk ki) a hallgatók között. Minden csoportnak létrehozunk egy-egy saját Padlet felületet és azok rövidített linkjeit (pl. bitly, shortly) kivetítjük/megosztjuk a hallgatókkal. Így mindenki a saját csoportszámának megfelelő linket tudja megnyitni (pl. 1. csoport az 1. linket nyitja meg stb.). Érdemes a csapatoknak kissé eltérő feladatokat, kérdéseket adni, hogy ne mindenki ugyanazt csinálja, és aztán abból ne 15 ugyanolyan válasz szülessen (de természetesen lehet éppen ez a tevékenység célja, ebben az esetben a javaslatunk nem adekvát)! Például ha az órán bemutattuk a SAMR-modell elméletét, felépítését, és szeretnénk, ha a hallgatók konkrét példákat tudnának hozzárendelni annak egyes szintjeihez, a Padlet remek lehetőségként áll rendelkezésünkre (lásd "SAMR-modell a gyakorlatban" Padlet képernyőkép)
   
   
   3. ábra: Példa egy, az előadás során bemutatott digitális pedagógiában használt elméleti modell (SAMR-modell) gyakorlatba ültetésére a Padlet felület segítségével (saját képernyőkép)

Példák a Mindmeister felhasználására előadás keretében:

1. A Mindmeister felületet használhatjuk egyéni vagy páros/csoportos munka formájában, mind az óra keretében mind pedig otthoni feladatként. Javasolt, hogy előre készítsük el azt a szerkeszthető Mindmeister gondolattérképet, melyet a hallgatók az órán vagy otthon alakítani tudnak, tartalommal tudnak megtölteni. Példaként hozzunk létre egy központi fogalmat és ahhoz kapcsolódóan területeket, amikhez az egyes csoportokat rendelni tudjuk (az egyes témaköröket és csapatokat különböző színekkel is jelölhetjük)! Kérjük a hallgatókat, hogy a kialakított csoportokban írják le az egyes altémakörökhöz kapcsolódó kulcsfogalmakat, rendszerezve (lásd "E-learning in Higher Education" Mindmeister gondolattérkép)! A csapatok által leírt fogalmak így nem keverednek össze, és jól strukturáltan, áttekinthető formában kapunk képet arról, hogy a hallgatók mennyire jól látják az adott témakör kulcsfogalmait és az azok közötti összefüggéseket.
   
   
   4. ábra: forrás: Mindmeister E-learning in higher education

Szívesen olvasna további módszertani tippeket, javaslatokat az előadása interaktívvá tételére?

Interaktív előadást támogató digitális megoldások cikksorozatunk következő (3.) írásában a hallgatók előadással/órával kapcsolatos reflexióinak megismerésére, a tanultak ismétlésére, gyakorlására alkalmazható digitális megoldásokról olvashatnak.

Felhasznált források:

• Digitális Témahét (2020): Ötlettár.

• Tóth-Mózer Szilvia és Misley Helga (2019): Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jó gyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.