Ismeretlen vizek vonzásában
482-en nyújtottak be pályázatot Önök mellett, ez rengeteg! Mivel emelkedtek ki a többiek közül?
Az esélytelenek nyugalmával indultunk, ugyanis ez az első HORIZON2020 pályázat, melyben szerepet vállaltunk. A tapasztalatok szerint szinte lehetetlen elsőre nyerni, hiszen a tanulópénzt meg kell fizetni. Miért nyerhettünk? Nem én állítom, hanem
a konzorciumi partnerek mondták, hogy elképesztően jó a szakmai csapatunk.
Mindenki tudta, mi a dolga, és azt maximális szinten elvégezte. Jó volt együttműködni a külföldi partnerekkel is, így sikerült olyan tématervet benyújtani, mely valós EU szintű hiányosságra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a felszín alatti vizek, a geotermális fluidumok és a hidrotermális fluidumok jelenleg elkülönült kezelése nem teszi lehetővé összefüggéseik feltárását. A javasolt dinamikus megközelítés a jövőben alapot jelenthet a készletek összehangolt feltárására és kiaknázására. Abban, hogy ezt a témát be tudtuk nyújtani, újító szemléletünk és korábbi eredményeink egyaránt szerepet játszottak.
Hogyan került a geológia közelébe? Hogy jut egy törökszentmiklósi gimnazista eszébe, hogy geológiát tanuljon?
Mindig vonzott a természeti folyamatok megértése. Általános iskolásként a Tiszára jártunk kerékpározni és barangolni. Kezdetben csillagásznak készültem, de egészen más dolgok is izgattak, nagyon szerettem az irodalmat. A középiskolai tanulmányi versenyen elért helyezésem földrajzból mentesített a felvételi alól. Fizika tagozatra jártam, kedveltem a matematikát, így nem tudtam eldönteni, hogy matematika-földrajz tanárszakra jelentkezzem-e Szegedre, vagy földtudomány szakra Budapestre. Végül az utóbbit választottam. Később ösztönösen a geológiára szakosodtam, mert ebben láttam a legtöbb fantáziát.
A geofluidumokkal, a föld alatti vizekkel foglalkozik. A legtöbb ember fél a föld alatt. Önt mivel vonzza ez a világ?
Talán az fogott meg a témában, hogy egyszerre kvantitatív és igényli a képzelőerőt!
Hiszen a szemünk elől elzárt folyamatokat csak akkor érthetjük meg, ha a fizikai, matematikai és kémiai leírás mellett egyfajta belső képet is tudunk alkotni róluk. A másik szempont, hogy a vízföldtan vagy hidrogeológia a víz révén mindennapi életünket közvetlenül befolyásoló szakterület. Egyébként nagyon szeretek eljutni olyan föld alatti helyekre, melyek az emberek többsége elől elzártak. Gyakran járok a fővárosi fürdők alagsoraiban. Próbálom elképzelni és megérteni, hogy mi minden változott meg ahhoz képest, amikor a források még természetes úton jutottak a felszínre.
Az egyetem elvégzése után azonnal kutatni kezdett, először a Vitukinál, aztán az egyetemen. Mi vitte a tudomány felé? Miért jó kutatni?
A VITUKi-hoz doktori témavezetőm miatt kerültem. Kiváló szakembereket ismerhettem meg, akik a hazai vízföldtan legjavát képviselték. Kezdetben kicsit tanácstalan voltam, mi lesz belőlem. Közben ráébredtem, hogy vonzanak a problémák, melyekre nincs válasz. Ezért folyton faggattam a kollégákat, angol nyelvű hidrogeológia könyvet vettem magamnak, s elkezdtem abból tanulni. Akkor szembesültem azzal, hogy sok kérdésre megtaláltam a választ, de még több maradt, amire nem.
Éreztem, hogy vonz az ismeretlen, talán ezért lettem kutató.
Olyan ez, mint egy izgalmas nyomozás. Fantasztikusan jó érzés, amikor kezd kibontakozni a kép, és tényleg sikerül valami egészen új dologra rájönni. Ez mindig inspirál és természetesen újabb kérdéseket szül.
A tananyagban szereplő klasszikus artézi szemlélettel szemben kezdettől fogva a medenceléptékben működő vízalatti rendszerek mellett voksolt. Mi nem tetszett a régi felfogásban? Mi bizonytalanította el?
Ahogyan már említettem, túl sok volt a kérdés. Az autodidakta tanulás és Erdélyi Mihály kiváló VITUKI-s hidrogeológus hozzásegítettek, hogy rájöjjek, a hidrogeológiai szemléletből hiányozott a rendszerszerű összefüggések felismerése és kiaknázása. Egyszer aztán Erdélyi kezembe adta egy kanadai magyar származású hidrogeológus, Tóth József 1963-as művét, mely lényegében a felszín alatt működő vízáramlási rendszerek első analitikus leírását tartalmazza. Ezt elolvasva azonnal éreztem, hogy megtaláltam, amit kerestem.
Egyértelművé vált mára, hogy van kommunikáció a felszín alatti vizek között? Lezajlott a szemléletváltás? Milyen új megállapításokat tehetünk az új szemlélet segítségével?
Az túl szép lenne, ha erről múlt időben beszélhetnénk. Jelenleg is van olyan törvényjavaslat napirenden, mely a felszínalatti vizek folyamatainak leegyszerűsítésén alapul és 80 m mélységig bejelentés és engedélyeztetés nélküli kútfúrásra adna lehetőséget. Ez azt jelzi, hogy van még tennivalónk. Számos országban a felszín alatti összefüggések ismerete már triviális, máshol még mindig az artézi gondolkodás uralkodik. Ezért hívta életre a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége a Regionális Felszínalatti Vízáramlási Bizottságot 2011-ben, ebben dolgozom elnökként második ciklusban.
A kérdés jelentősége messze túlmutat a hidrogeológia hagyományos keretein.
A felszín alatt vízáramlási rendszerek földtani időskálán átalakítják környezetüket nem csak a felszín alatt, de a felszínen is. Érctelepek és szénhidrogén felhalmozódások kialakulásához vezethetnek. De meghatározzák azt is, hogy hol van kockázat belvíz kialakulására, és hol milyen talaj és vegetáció tud kialakulni. Megmagyarázzák azt is, hogy miért fakadhatnak egymás mellett eltérő összetételű langyos és meleg források.
Kezdettől együttműködésekben dolgozik, most is egy nemzetközi projektet fog vezetni, amelynek célja is kiválósági hálózatépítés. A kutatásszervezés hogyan találta meg? Mennyire nehéz innen Budapestről benne maradni a nemzetközi szakmai közösségben?
A kutatás ma csoportmunkában végezhető, ha nemzetközi terepen versenyképesek akarunk lenni. Kutatócsoportunk diákjaimból alakult, akik ma már saját hallgatókkal és saját önálló kutatással is rendelkeznek. Mindez szervezést, jól megfogható rövid- és hosszútávú kutatási célokat igényel. Korábban is dolgoztam témavezetőként interdiszciplináris kutatásban, ahol rengeteget tanultam fizikus, kémikus és biológus kollégáktól. Kedvelem a kutatásszervezést, de csak ha olyan feladatról van szó, mely testhezálló és őszintén érdekel. Mióta tehetem, mindig viszem hallgatóimat nemzetközi konferenciákra. Ma már maguk teremtik elő saját utazásuk feltételeit, de a legfontosabb, hogy az igény bennük van. Így
tudnak rólunk, számolnak velünk nemzetközi szinten.
Fontos, hogy folyamatosan versenyképes eredményeket mutassunk fel. A visszajelzések és az új trendek ismerete inspirál minket a fejlődésre. Azt mondhatom, hogy kutatócsoportunk a nemzetközi szakmai élet aktív részese. Jó, hogy ma már ez természetes.
Hétszer kapott elismerést tudományos diákköri hallgatók felkészítéséért. Önnek is volt annak idején oktató mentora? Mit tart fontosnak, mi okoz Önnek örömöt a diákokkal való foglalkozásban?
A TDK a tudományos kutatás előszobája, örülök, ha a hallgatók megtisztelnek érdeklődésükkel, s megfertőzve őket a hidrogeológia szeretetével, elindulnak a kutatói létforma felé. Sok személynek lehetek hálás, akiktől tanulhattam, akik segítettek, és akik emberként is megérintettek. A legfontosabb mentorom Tóth professzor, Mr. Hydrogeology, aki „házhoz jött”, amikor Budapestre látogatva megismerkedtünk, jó húsz évvel ezelőtt. Így kezdő oktatóként vele beszélgetve s a hallottakat azonnal beépítve az oktatásba, szinte tanítva tanulhattam. Édesanyám pozitív pedagógiai kisugárzása meghatározó élmény, apósom pedig az egyetemi utánpótlás-nevelés mintáját adta számomra. A hallgatók fejlődése, érdeklődésük kibontakozása, majd a szakmai egyéniségük kialakulása nagy örömmel tölt el. Jó látni, ahogy egymástól tanulnak, segítik egymást, ők a jövő!
Kutat, tanít, szervez, nagycsaládban él. Mi inspirálja?
A szeretet és a kíváncsiság a fő inspirálóim. A családom adja az éltető erőt, azt a szerető közösséget, mely hitem szerint az életem alapja. Természetesen sok feladatot és rengeteg örömöt is ad, ugyanakkor fegyelemre, alázatra és elfogadásra nevel. A tudomány állandó fejlődést igényel, s ehhez nélkülözhetetlen az őszinte kíváncsiság, az, hogy soha ne elégedjünk meg azzal, amit most tudunk. Legyünk bátrak akár saját magunk korábbi megállapításait is felülbírálni, ha a bizonyítékok ezt kívánják. Szeretem ezt a szellemileg szabad és belső motiváción alapuló életformát, de kétségtelen, hogy sok energia kell hozzá!