Kinek érdemes kérdésbankokat létrehozni?

De mik a kérdésbankok?

A kérdésbankok olyan kérdések gyűjteményei, amikből a kvízek, ha úgy készítjük el őket, véletlenszerűen sorsolhatnak össze megadott számú kérdést, erre az ELTE Canvas és az ELTE Moodle rendszere is alkalmas. Például az első kérdésbankunkban lehet 30 kérdésünk, de a kvízben ebből a hallgatóknak csak kettő jelenik meg, a második kérdésbankban lehet 20 kérdésünk, ebből a kvízbe szintén csak kettőt szerepeltetünk majd, és így tovább. Ilyen módon a hallgatók nem egyféle, de nem is kettő- vagy háromféle tesztet írhatnak (A csoport, B csoport), hanem a kérdések random felbukkanása eredményeképpen sokfélét. Ha pedig ugyanazt a kérdésbankokra támaszkodó kvízt oldhatják meg a hallgatók többször is gyakorlásképpen, akkor újabb és újabb kérdésekkel találkozhatnak. A kitöltés nem lesz unalmas.

A kérdéseink szisztematikus átgondolása

A kérdésbankok segítségével nem csak azt az izgalmat lehet fokozni, hogy mindenki gyakorlatilag más tesztet ír, vagy hogy a gyakorlás során a hallgató nem mindig ugyanazokat a kérdéseket kapja, hanem az oktatónak is segíthet szisztematikusan átgondolni, hogy

• milyen kérdéseket szokott feltenni:
  • milyen feladattípusokat preferál (például párosítós, feleletválasztós, igaz-hamis)
  • mire vonatkoznak a kérdések (A kurzus témaköreiből, a tankönyvek megadott fejezeteiből megfelelő arányban fordulnak elő?)
  • milyen szintű kérdéseket ír (kezdő/haladó, törzsanyag/kiegészítő anyag),
  • a kérdések megválaszolása milyen gondolkodási műveletet kíván meg (pl. információ-visszakeresés, felismerés vagy felidézés, kapcsolatok-összefüggések felismerése, megértés, következtetés, alkalmazás, értelmezés)
• milyen arányban vannak a könnyebb és a nehezebb kérdések a tesztben (Ez az első kitöltések után kezd látszani a kvízstatisztikákból.)
• milyen sorrendben érdemes egymást követni a kérdéseknek, kérdéscsoportoknak (Ha beállítjuk, hogy egyszerre csak egy kérdés legyen látható, és zároljuk, hogy vissza lehessen térni a korábbi kérdésekhez, akkor lehet, hogy a tesztben olyan bonyolultabb kérdések kerülnek elő a teszt második felében, amelyek segítenének az első kérdéseket megválaszolni.)

A kérdésbankokból a negyedéves zh-t, a kurzuszáró tesztet is össze lehet állítani, de a kérdésbankok többször is felhasználhatók egy kurzuson belül, ha például téma alapon minden modul végén szerepeltetjük a vonatkozó kérdésbankokból építkező gyakorlókvízt.

Akkor kinek is éri meg kérdésbankokat létrehozni?

Azoknak, akik:

• vizsgáztatáskor szeretnék, hogy a hallgatók előtt különböző kérdéssorok jelenjenek meg;
• azoknak, akik változatos kérdésekkel szeretnék gyakoroltatni a tananyagot, ellenőrizni a megértést;
• azoknak, akik szeretnék szisztematikusan átgondolni, hogy milyen jellegű kérdésekkel lehet leginkább reális képet kapni a hallgatók tudásáról, és
• nem utolsósorban azoknak, akik több féléven át tudják a kérdésbankokat használni.

A kérdésbankok kidolgozása nagy feladat, amihez jó, ha van oktató kollégánk, aki társul. A kérdésbankok fejlesztése több féléven át is elképzelhető, a kérdésbankok rendszerének finomításával, a kérdések besorolásának átgondolásával, a kérdések csiszolásával, a kérdések számának növelésével. A feleletválasztós kérdések ellenőrzőlistájáról ebben a cikkünkben írtunk.

Arra érdemes ügyelni, hogy:

• egy kérdésbankon belül valóban hasonló nehézségű kérdések kapjanak helyet, 
• ha egy témakörre többféle kérdésben rákérdeztünk, akkor van esély arra, hogy ezeket a kérdéseket a rendszer mind beválogassa egy kvízbe, ügyeljünk, hogy ez ne fordulhasson elő, vagy ha nem pont ugyanazt kérdezzük ezekben a kérdésekben, akkor a kvíz az egyszerű feladatoktól haladjon az összetettebbek felé, és ne lehessen visszatérni korábbi kérdésekhez,
• a kérdések kevés kitöltő esetén nehezen lesznek összehasonlíthatóak, hogy melyek bizonyultak könnyebbnek vagy nehezebbnek, a hallgatók teljesítményének összehasonlítása nem lesz olyan egyértelmű.