Kis és nagy zsenik találkozása az ELTE-n
A július 12-i Science Talk rendezvény szép megkoronázása annak a hónapok óta tartó munkának, amelyet az ELTE TTK fizikus kutatói és hallgatói az IYPT 2024 program előkészítésébe fektettek. És itt nem csak az idén Budapesten megrendezett középiskolás fizika kutató világverseny szervezéséről van szó, hanem a magyar csapat szakmai felkészítésről is, amelyet hagyományosan az ELTE végez – nem is eredménytelenül, hiszen 2017-ben aranyérmet, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban ezüstérmet, 2018-ban és 2019-ben bronzérmet szereztek a magyar fiatalok.
A hatalmas hőség és az egymás után zajló versenyfordulók ellenére telt ház várta az IYPT 2024 péntek délutáni, kiemelt programját: az ELTE lágymányosi kampuszán megrendezett Science Talk-on, ahol két kiváló fizikus, a Nobel-díjas Krausz Ferenc és a Széchenyi-díjas Kiss László tartott a fiataloknak izgalmas előadást. Számtalan nyelv keveredett az ELTE lágymányosi kampuszának konferenciatermében, de az izgatottság univerzális volt. A hallgatóság legszínesebb figurája kétségkívül az egyik csapat kabalája, egy valódi kertitörpe volt.
Kacskovics Imre, a TTK dékánjának rövid köszöntője után a 2023-ban fizikai Nobel-díjat nyert Krausz Ferenc gratulált a fiataloknak és az őket felkészítő pedagógusoknak, hogy eljutottak a világverseny döntőjéig. Előadása kezdetén felidézte pályája korai éveit, azokat a tanárait (köztük két magyart, Marx Györgyöt az ELTE-ről és Simonyi Károlyt a BME-ről), akik az ő pályáját meghatározták.
Inspiratív előadásában kitért arra is, szerinte miért is érdemes kutatni. A kutatót a világ megismerése iránti igény és a megismerés izgalma is motiválhatja, az ő számára azonban különösen fontos az is, hogy amit felfedez, annak konkrét társadalmi hatása legyen. Krausz Ferenc ezután elmagyarázta a kutatásai hátterét jelentő bonyolult fizikai folyamatokat, majd az eredmények diagnosztikai felhasználását célzó Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ munkájáról beszélt. Mint jelezte, hamarosan megnyílik új kampuszuk az ELTE és a BME lágymányosi épületeinek szomszédságában.
Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója igen vidám hangulatú előadást tartott a földönkívüli élet kutatása és a Fermi-paradoxon izgalmas témájában. Aki hallotta már a Széchenyi-díjas akadémikust előadni, az tudja, hogy előadásai mindig rendkívül szórakoztatóak, így most sem volt hiány szójátékokból, a közönséggel való összekacsintásból, amivel sikerült is felpörgetnie a péntek késő délutánra elcsigázott fiatalokat.
Az akadémikus elmesélte a Fermi-paradoxon születésének legendáját, e szerint az olasz fizikus kollégáival, köztük Teller Edével ebédelt, amikor feltette a híres kérdést: ha a földön kívüli civilizációk létezésének becsült valószínűsége magas, akkor hol vannak és miért nem találtunk még bizonyítékot a létezésükre. Az ominózus beszélgetés óta számos elmélet született a kérdés megválaszolására, Kiss László ebből mutatott be néhányat, és ismertette saját elképzelését is a témában. A továbbiakban Naprendszerünk és az exobolygók kutatásával kapcsolatban osztott meg érdekes információkat.
Mint mondta, a kutatók mindig a tudomány aktuális határait feszegetik, az, hogy éppen nem tudunk valamit, inspirálhat arra, hogy tovább keressünk, próbáljuk megfejteni az ismeretlent.
A diákok számos gondolatot vihettek magukkal a programról, amelyek újabb lendületet adhattak a verseny hátralevő fordulóihoz, de akár tudományos karrierjük folytatásához is.
Forrás: ELTE TTK
Fotó: Csomos Attila