Klímapolitikai egyeztetés az ELTE TTK és a TIM között
A 2030-ra kitűzött magyar klímacélokat akár már 2024-ben, a 2050-es törekvéseket pedig az évtized végére valóra válthatjuk – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett workshopon, 2022. június 30-án. A szakmai találkozó célja annak felmérése volt, hogy a felsőoktatási intézménynél összpontosuló tudás, különösen a meteorológiai, klimatológiai és energiaföldrajzi képességek hogyan hasznosulhatnának még hatékonyabban a stratégiai tervezésben.
Az egyeztetésen a Technológiai és Innovációs Minisztérium felelős vezetői, Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, a Természettudományi Kar dékánja, Harangi Szabolcs, a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője, Mészáros Róbert, a Meteorológiai Tanszék vezetője, Mádlné Szőnyi Judit, az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi docense, Munkácsy Béla, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa és Barcza Zoltán, a Meteorológiai Tanszék egyetemi docense vettek részt.
A megbeszélésen elhangzott: a 2050-re kitűzött teljes klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlenek az olyan fejlesztések, mint a Mátrai Erőmű zöld jövőképének megvalósítása, amely a legjelentősebb magyar klímavédelmi és egyben kiemelt régiófejlesztési projekt. Fokozott figyelmet érdemel a megújuló energiaforrások további térnyerésének ösztönzése, az épületek energiahatékonyságának, fűtési rendszereinek korszerűsítése is. Az eredetileg 2030-ra tervezett 6000 megawatt naperőmű kapacitás várhatóan már két éven belül rendelkezésre áll, a következő évtized elejére az előzőleg vállalt teljesítmény több mint duplája is elérhető lehet.
A workshopon Palkovics László tájékoztatóját követően az ELTE három kiváló kutatója számolt be kutatási eredményeiről és témáiról, amelyek hozzájárulhatnak a klímapolitikai vállalások teljesüléséhez. Munkácsy Béla elsősorban energiahatékonysággal, innovatív energiatárolási módszerekkel foglalkozott előadásában. Mészáros Róbert a Meteorológiai Tanszéken folyó, megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatási irányokat és programokat ismertette, Mádlné Szőnyi Judit a sekélygeotermikus energiában, a termálvizes hőforrásokban rejlő lehetőségeket emelte ki, a témában több, sikeres projekt is zajlik.
A miniszter a megbeszélésen leszögezte, a klímapolitikai célok eléréséhez elengedhetetlen a nukleáris energia alkalmazása is. A tárca már érdemben foglalkozik a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának lehetőségével, amely a létesítmény hatásfokának növelésével, új energiatárolási megoldások bevezetésével kapcsolódhatna össze.
Scheuer Gyula, Kacskovics Imre és Palkovics László érkeznek az egyeztetésre
A szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentésének egyik alappillére az üvegházhatású emisszió ötödéért felelős közlekedés zöldítése. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében elindított Zöld Busz Program a leginkább szennyező buszok mielőbbi kivonásával együtt a városi életminőség javítását is szolgálja. A zöld rendszámos autókból mostanra több mint 50 ezer fut a hazai utakon, nagyobbik hányaduk tisztán elektromos. A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy a napokban megszületett uniós döntés szerint új autók esetében a belsőégésű motorokat nem kell 2035-ben kivezetni, mert a karbonsemlegesség elve alternatív üzemanyaggal működő belső égésű motorokkal is teljesíthető.
Kacskovics Imre dékán a találkozón elmondta, hogy a Természettudományi Kar egyedülálló kutatási kapacitásával tudja támogatni a TIM által kitűzött célokat.
Fotó: Kaiser Ákos