Közel két és fél ezren az ELTEfeszten
Már kora reggel hömpölygött a tömeg 2017. október 13-án a Múzeum körúton, fiatalok lepték el a környéket. Az ötödik alkalommal megrendezett, pályaválasztást segítő rendezvény az ország minden részén megmozgatta a továbbtanulás előtt álló diákokat, akik közül sokan állva hallgatták Borhy László rektor nyitóbeszédét. "Ha a tehetséged adott, kapsz hozzá feladatot – idézte a közmondást a rektor az ELTEfesztre érkezett középiskolásokat köszöntve. – Megtalálja a számításait az ELTE-n az, aki tanulni akar. Mindezt az itt folyó világszínvonalú kutatások, a több évszázados hagyományok, a kihívásoknak megfelelő újítások, az oktatás minősége, az erős közösség és még sok egyéb más biztosítja – tette hozzá. –
Akik pedig ma eljöttek, a legjobb helyen vannak, hogy megtalálják az érdeklődési kört és hivatást, amit aztán egy életen át folytatni tudnak."
Borhy László arra biztatta a jelenlévőket, egy napra üljenek be az ELTE padjaiba, kóstoljanak bele az egyetemi életbe. Nézzék meg, milyen lehetőségekhez jutnak, ha az ELTE-t választják tanulmányaik helyszínéül. De ne csak a szakok közül válogasssanak, arra is figyeljenek, mi egyebet kaphatnak itt. Az egyetem például erősen támogatja hallgatóinak külföldi tapasztalatszerzését, s kiterjedt ösztöndíjrendszerével azt is lehetővé teszi, hogy a hallgatók a hazai szaknyelv elsajátításával itthon is versenyképesek maradjanak, miközben szakmájuk nemzetközi eredményeit Európában és azon kívül is megismerik, kapcsolatokra tesznek szert, és otthonossá válnak a világ más részein.
Beszédében a rektor nagyrabecsülését fejezte ki és köszönetet mondott a köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, külön annak a hat intézménynek, ahonnan idén a legtöbb diák érkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Példamutató oktató-tehetséggondozó tevékenységéért Ezüst Eötvös Díjat adományozott a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumnak, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumnak, a kőbányai Szent László Gimnáziumnak, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumnak, valamint a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskolának.
A nyitóbeszéd után az egyetem kiváló kutatótanárai tartottak plenáris előadásokat. A rendezvény egyik főelőadójaként Frei Zsolt egyetemi tanár, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója bizonyította be a természettudományok iránt érdeklődőknek a Gravitációs hullámok: új ablak a Világegyetemre című előadásában, hogy
a fizika egyáltalán nem ijesztő tudományág, és itthon is lehet rá nemzetközi karriert építeni.
Izgalmas idővonalon szemléltette, ahogy a gravitációs hullámokat felfedező szakemberek a LIGO projekt megvalósításával a 2017-es fizikai Nobel-díjig eljutottak. Nagy meglepetést okozott, amikor lejátszotta a gravitációs hullámok búgó hangját, hozzátéve, hogy húsz éven keresztül egymilliárd dollár felhasználásával mintegy ezer kutató dolgozott azért, hogy ezt most bemutathassa. A hullámok két fekete lyuk összeolvadásával alakultak ki, tudtuk meg, magát a jelenséget majd’ száz évvel korábban már Einstein is megjósolta, de eddig kellett várni a bizonyításra. A gravitációs hullámokat az egyik – fotókon is bemutatott – amerikai LIGO detektor érzékelte, ilyen detektorok azonban többfelé vannak a világban: az amerikaiakkal 2007 óta együttműködő magyar kutatók például az európai Virgóval kapcsolódtak a gravitációs hullámok keresésébe – bizonyítva ezzel, hogy Magyarországról is lehetséges világszínvonalú kutatásokat folytatni.
Mindenki tudja, hogy a hang a beszéd legkisebb egysége, kezdte a természettudós Frei Zsolttal időben párhuzamos központi előadását a BTK Fonetika Tanszékét vezető Markó Alexandra egyetemi docens a Pázmány teremben. De beszéd közben számos olyan hangot is használunk, melyet az írás nem képes megjeleníteni. Pedig már a 19. században is nagy volt az igény a beszédhangok leírására, akkor készítették el a nemzetközi IPA ABC-t, mely minden nyelv beszédhangjaira ugyanazt a jelrendszert alkalmazva azóta megkönnyíti a nyelvtanulást, de a fonetikusok munkáját, valamint az egyes nyelvjárások vizsgálatát is. Ráadásul a beszéd nem csupán a beszédhangok egymás után fűzése, így egy alig érthető hangfolyam jön csak létre, derült ki az arcokra mosolyt csaló hangfelvételből. A beszédhangok folyamatos kölcsönhatásban állnak, befolyásolják egymás képződését és hangzását, amire már Kempelen Farkas is felfigyelt a 18. században, beszélőgépének építésekor. A jelenségnek elsősorban fiziológiai, másrészt nyelvi okai vannak, tudtuk meg: a különböző beszédszerveknek ugyanis bizonyos időre van szükségük ahhoz, hogy az egyik beszédhangra jellemző képzési helyzetből a másik hang képzési helyzetébe jussanak; eközben módosulnak ejtési sajátosságaik. Ezt a folyamatot, amit szaknyelven artikulációs konfigurációnak hívnak, Markó Alexandra és munkatársai Lendület-kutatócsoportjukban a legmodernebb eszközökkel, többek között ultrahanggal és elketroglotográffal vizsgálják az ELTE BTK Fonetika Tanszékének laborjában.
Mezey Barna jogtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár központi előadása kicsit hosszabb lett az ígértnél, ennek ellenére a teremben tartotta a hallgatóságot. A bírák társadalmi szerepének történelmi változásáról egyetemünk idén leköszönt rektora elmondta, hogy a bíró mindig az igazság letéteményese volt, hiszen ahol közösség van, ott szükségszerűen megjelenik a jog is, amit képviselni kell. Az agresszió és a szexualitás minden közösségben konfliktust okozhat, a konfliktus pedig gyengíti az adott közösséget, kezelését-elhárítását bízzák a bírákra. Az őstársadalomban a kiszolgáltatottság még szolidarításra bírja az embereket, ami jogkövetéshez vezet, ahogy azonban a kiszolgáltatottság csökken és növekszenek az érdekellentétek, változik a jog jellege, így annak képviselete is – ez leginkább a technikai fejlődés következménye. Az állam kialakulásával és az elnyomó apparátus megjelenésével születik meg az állam nevében ítélő, hatalommal már igen, de jogtudással még nem rendelkező bíró. Az inkvizíciós eljárás akkor jelenik meg, amikor a beismerés veszi át az istenítélet helyét, tudtuk meg: ekkor válik perré a konfliktuskezelés, és lesz a bíró a per ura. A hatalmi ágak megosztása óta a bíró a törvény előtti egyenlőség elvét tartva szem előtt és az igazságszolgáltatás monopóliumával rendelkezve független mindenkitől, ennek következtében mondható ki, hogy
az igazságos ítélkezés mára garantálható.
A természettudományok iránt érdeklődők eközben Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszék egyetemi docense és Szakács Dávid tudományos segédmunkatárs kutatásairól hallhattak. Az irányított fehérjeevolúció titkaiba bepillantást nyújtó biokémikusok 2017-ben elnyerték az ELTE Innovatív Kutatói Díjat közös találmányhasznosításukért. Olyan speciális anyagokat fejlesztettek ugyanis ki, amelyekkel szelektíven lehet gátolni azokat az immunológiai folyamatokat, melyek normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos védőfunkciót látnak el el, ám szívinfarktust és szélütést követően a szervezet ellen fordulnak. Az élővilágban molekuláris szinten csaknem mindent fehérjék végeznek, döbbenhettünk rá, mikor az előadók felvillantották az orrszarvú tülkét, a világító szentjánosbogarat vagy a vörösvértesteket. Pedig a fehérjék csak húszféle aminosav összeépülésével létrejövő egyszerű láncok. Ebből a felépülési elvből azonban óriási változatosság fakad. Még egy kicsi, 60-aminosavas hosszhoz is annyi (20 a 60. hatványon) változat tartozik, ami meghaladja a világegyetemben lévő elemi részecskék számát. Az összes változat tehát soha nem készíthető el, irányított fehérjeevolúcióval azonban célzottan hozható létre mintegy 100 milliárdnyi olyan változat, amelyekkel hetek alatt több ismeretet lehet szerezni, mint a klasszikus eljárásokkal több év alatt. Ráadásul irányított fehérjeevolúcióval olyan tulajdonságú fehérjék is gyorsan kifejleszthetők, amilyeneket a természetben nem találunk, és amelyek az emberiség számára hasznosak. Az előadók arra is kitértek, kutatásaikat hogyan lehet a betegségek gyógyításában, például a szívinfarktus elleni védelemben hasznosítani.
A délelőtt folyamán a karok mutatkoztak be: az ELTE neves kutatói és oktatói egész nap előadásokkal, mintaórákkal és interaktív programokkal adtak ízelítőt tudományos tevékenységükből, s mindenhol igen nagy volt az érdeklődés. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar rendezvényei közül például Köteles Ferenc egyetemi docens placebo- és nocebohatást kiváltó pszichobiológiai eseményekről tartott előadására annyian zsúfolódtak be, hogy rosszullét kerülgethette azokat, akiket zavar mások testi közelsége és már hallottak arról, hogy a zsúfoltság oxigénhiányos állapothoz vezethet; vagyis akár élő példái lehettek volna az előadásnak.
Megtelt a nagyelőadó Dúll Andrea előadására is. A PPK tanszékvezető egyetemi tanára az egyetemista lét nagyon várt időszakáról beszélt. Ez az időszak valóban nagyon szép, mondta el, de reálisan nézve egyáltalán nem könnyű. A pszichológusok a kibontakozó felnőttség időszakának nevezik: a szülői háztól való függetlenedés ekkor történik meg, az egyénileg fontos életfeladatok pedig kezdenek megvalósulni. Az ambivalens, feszültségekkel teli átmeneti időszak helyszíne a campus, az egyetemi város, ahol ugyanúgy egy ismeretlen, sajátos rendet kell kitapasztalni, mintha egy idegen városba költöznének. Az új fizikai, kulturális és érzelmi környezet kihívásainak következménye például az erre az életszakaszra jellemző szituatív drog-, alkohol-, szexhasználat, figyelmeztetett a professzorasszony, könnyebben átvészeljük ezt az időszakot, ha a nehézségeiről is tudunk.
A Felnőttképzési-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet munkatársai a jövő munkaerőpiacával foglalkozó előadásukban leszögezték, az átalakuló munkaerőpiac magával hozza új foglalkozások és munkakörök születését, mégha egészen biztosan szükség is lesz mások mellett tanárokra, mérnökökre, orvosokra, lelkészekre, pszichológusokra is.
Ma még talán viccesnek tűnnek olyan szakmák, mint az online temetkezési vállalkozó,
aki létrehoz, kezel, esetleg töröl tartalmakat az internet különböző felületeiről az arra jogosult halála után, pedig folyamatosan nő az igény efféle munkaerőre. Feszült csend fogadta a kijelentést, hogy egy képzett HR-munkatársnak mindössze 10 másodperc elég ahhoz, hogy eldöntse, érdemes-e interjúra hívni a jelentkezőt, de némileg megnyugodtak a kedélyek, mikor elhangzott az is, mitől lesz figyelemfelkeltő egy önéletrajz. Ma már mindenkinek "jó a kommunikációs és problémamegoldó képessége", sikereket inkább a "rugalmassággal" lehet elérni: ennek jele a kritikai gondolkodás, a komplex problémamegoldás, az együttműködés képessége, a mindennapi kreativitás, a döntésképesség vagy a „kelj-fel-jancsiság”. Utóbbi arra utal, hogy bármilyen hullámvölgyből képes felállni az illető.
A pályaorientációt segítette Pete Péter egyetemi tanár előadása is a Társadalomtudományi Karról, amelyben elmagyarázta, mi az alapvető különbség közgazdász és üzletember között. Aki nyitott rendszerben gondolkodik, szereti figyelembe venni, hogy egy adott helyzetben hogyan hatnak egymásra a szereplők, az inkább üzletembernek menjen, javasolta, a közgazdászok világa ugyanis absztrakt modelleken alapuló, zárt logikai rendszer.
Majdhogynem a csilláron is lógtak az ÁJK-s Tóth Csaba adjunktus űrpolitológiai előadásán, mely a mai nagy kedvenc science fiction univerzumokat mint politikai rendszereket elemezte a közönség végig aktív bevonásával, rámutatva párhuzamosságukra egyes történelmi helyzetekkel, illetve ma is érvényes üzenetükre. A legtöbb politikai rendszer demokrácia vagy diktatúra, de még a demokráciák is tele vannak diktatórikus elemekkel, mondta, mégis érdemes a közjóért küzdeni, hozta fel például Palpatine példáját, aki a Star Warsban meglepő módon demokratikusabb elveket képvisel, mint maga a Jedi Tanács.
Címének megfelelően "észbontó" volt Róka András előadása a kémia (és más tudományok) egy "fényes" területéről: a láng alakjával kapcsolatos, kísérletekkel bőven ellátott magyarázatban szó esett hőbomlásról, energiaeloszlásról, tudományágak egymásra épüléséről – mindez slágerzenékkel (is) alátámasztva.
Az előadások idején a kertben is folytak programok: a Konfuciusz Intézet hagyományos kínai teával, kalligráfiafestéssel várta az érdeklődőket, és ingyenes nyelvtanfolyamot kínált, a Nemzetközi Iroda standjánál többek között a külföldi ösztöndíjakról lehetett tudakozódni, és az érdeklődök kipróbálhatták azt is, mit tudnak a Bárczi segítőkutyái. Délutánra megfőtt a beígért gulyás, este pedig a Cloud9+ szórakoztatta zenéjével azt a közel két és fél ezer diákot, akik egészen addig gyűjthették az információkat a Trefort-kertben felállított információs pultoknál.
V. ELTEfeszt 2017
V. ELTEfeszt 2017
A rendezvényre érkező diákok.
A rendezvényre érkező diákok.
0
/
0
0
/
0