Központi programok

2017.10.02.
Központi programok

2017. október 13.

Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem, Pázmány Péter terem

07:30-tól

Regisztráció
Helyszín: Gólyavár

08:30

Megnyitó
Borhy László
 rektor köszöntője
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

09:00

Gravitációs hullámok: új ablak a Világegyetemre
Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, egyetemi tanár
az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója, Természettudományi Kar
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

2015-ben először történt, hogy tudósok a téridő gravitációs hullámoknak nevezett fodrozódásait mérni tudták. Az észlelést 2016-ban jelentették be, majd 2017-ben a felfedezésért Nobel-díjat kaptak a vezető kutatók. Az észlelés nemcsak Albert Einstein 1915-ben közölt általános relativitáselméletének egyik legfőbb előrejelzését igazolja, de új ablakot is nyit a Világegyetemre. Az előadásban szó lesz a gravitációs hullámokat észlelő két detektor történetéről, a felfedezésről, a hullámok forrásául szolgáló feketelyuk-ütközés mechanizmusáról, valamint arról is, hogy a Frei Zsolt vezette Eötvös Gravity Research Group hogyan és milyen munkával járult hozzá a nemzetközi együttműködéshez. 

Bővebben Frei Zsoltról


Lét és nemlét határán, avagy vannak-e beszédhangok? (És ha igen, hol?)
Markó Alexandra
 nyelvész, egyetemi docens
Lendület kutatócsoport-vezető, Bölcsészettudományi Kar
Helyszín: Gólyavár, Pázmány Péter terem

A beszédhang a beszédfolyamat minimális egysége. De tulajdonképpen hogy néz ki ez a legkisebb egység? Hogyan mérhető, vizsgálható, modellezhető? Hogyan hatnak egymásra az egymást követő beszédhangok? Mi történik akkor, ha „elharapjuk” őket, azaz rövidülnek, elmosódottá válnak vagy akár el is tűnnek? Mikor higgyünk a fülünknek, és mikor ne? Az előadásban hangzó példákon keresztül ismerhetjük meg ezeket a jelenségeket, bepillantást nyerhetünk a beszédelemzés folyamatába, és megtudhatjuk azt is, mivel foglalkoznak a fonetikusok. 

Bővebben Markó Alexandráról

10:00

Kari, nemzetközi és tehetséggondozási programok
Részletes program és helyszínek a blokkokban

11:00

Kari, nemzetközi és tehetséggondozási programok
Részletes program és helyszínek a blokkokban

12:00

Ebédszünet

12:30

Felvételi információk
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

13:00

Kari, nemzetközi és tehetséggondozási programok
Részletes program és helyszínek a blokkokban

14:00

A békebíráskodástól a független igazságszolgáltatásig
Mezey Barna jogtörténész, egyetemi tanár
a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék vezetője, Állam- és Jogtudományi Kar
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

Tudtad, hogy a bíráknak kezdetben a konfliktusok elsimítása volt a feladatuk? Gondoltad volna, hogy tevékenységüket a közösség akarata és kényszerítő ereje segítette? Kíváncsi vagy arra a folyamatra, hogyan jutottunk el ettől a missziós szolgálattól a mai, kizárólag a törvényeket alapul vevő igazságszolgáltatásig? Az előadás e hosszú fejlődés legfontosabb állomásait mutatja be. Kiderül majd, hogyan azonosultak a bírák az állam kialakulásával a hatalmat gyakorlókkal, miért is volt szükség egy időben tanácsadókra, milyen szerepük volt az istenítéleteknek az ítélkezésben, és mit is jelent a mai bírói gyakorlatban a szabad mérlegelés. Izgalmas időutazás részese lehetsz a bíráskodás világában.


Irányított fehérjeevolúció: felfedező kutatás és gyógyszerfejlesztés „egy füst alatt”
Pál Gábor
egyetemi docens és Szakács Dávid tudományos segédmunkatárs, biokémikusok
2017-ben az ELTE Innovatív Kutatói, Természettudományi Kar
Helyszín: Gólyavár, Pázmány Péter terem

A fehérjék egyszerűek, bonyolultak, rejtélyesek és fontosak. Egyszerűek, mert 20-féle aminosav összeépülésével létrejövő, rövidebb-hosszabb láncok. Bonyolultak, mert láncuk önmagától, sajátos térszerkezetbe tekeredik, és ez meghatározza a fehérje összes tulajdonságát. Rejtélyesek, mert nem értjük, hogyan szabja meg aminosav-sorrendjük a térszerkezetüket. Fontosak, mert minden életfolyamat fehérjék összjátéka. A fehérjék megértése a megismerés örömén túl élet-halál kérdése is: a modern gyógyszerek célzottan, egyes fehérjékre hatva mentenek életeket. Az aminosav-sorrendet a fehérje génjének DNS-e egyszerű szabály szerint, bázissorrendként kódolja. Ennek manipulálásával az aminosav-sorrend tetszőlegesen változtatható. A bekövetkező térszerkezet- és funkciómódosulás azonban nem tervezhető. Egyenkénti aminosav-cserékkel sziszifuszi feladat feltárni, hogyan működnek a fehérjék. Még ennél is nehezebb új funkciójú fehérjéket készíteni. Mindkét kérdésben áttörést hozott az irányított fehérjeevolúció, amivel gyorsan tisztázhatók az alapkutatási kérdések, és új, a természetben nem létező fehérjék hozhatók létre. Az előadók azt mutatják be saját példáikkal, milyen hatalmas lehetőségeket nyitott mindez az emberiség számára. 

Bővebben Pál Gáborról és Szakács Dávidról

15:00–18:00

Kulturális programok, igazolások kiadása
Helyszín: Könyvtár Klub

18:00–20:00

Nyereményjáték-sorsolás, koncert: fellép a Cloud9+
Helyszín: Könyvtár Klub

20:00

A program zárása