Kulcskérdés a magyar nyelvű képzés
A magyar nyelven folyó szülőföldi egyetemi képzés a kárpát-medencei magyarság megmaradásának kulcskérdése. Ezért kiemelt fontosságú, hogy az érintettek időről időre tapasztalatot cseréljenek, megvitassák a felmerülő problémákat és megoldást keressenek. Minderre alkalmat teremtett a rendezvény első napján az a munkacsoporti ülés, amelyen a meghívott határon túli 11 intézmény – mások mellett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, az Eperjesi Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Újvidéki Egyetem – képviselői, a Magyar Rektori Konferencia Határon Túli Bizottságának tagjai, az ELTE vezetői, valamint Jakabné Szalai Krisztina, az EMMI főosztályvezetője vett részt.
A jelenlévők áttekintették a Makovecz Program eddigi tapasztalatait, sikeresnek ítélve a kezdeményezés első évét. Mindemellett javaslatokat is megfogalmaztak. Felmerült az igény arra, hogy az oktatói mobilitás feltételei között ne szerepeljen az oktatói tevékenység teljes szüneteltetése a magyarországi egyetemeken, és hogy a magyar egyetemek külhoni doktori hallgatói számára is elérhető legyen a mobilitási ösztöndíj. Kétirányúvá kell válnia az oktatói mobilitásnak, hangzott el, és a határon túli intézmények között is meg kell indulnia az oktatócserének. Szóba került az adminisztrációs költségek emelésének szükségessége és a pályázati kiírás korábbi megjelentetése is.
A találkozón bemutatták a Márton Áron Szakkollégium új honlapját, a szakkollégium működését, felépítését. Arról is szóltak, hogy
a magyar hallgatók szülőföldön maradásának támogatására ösztöndíjakra lenne szükség, legalább az alapképzés idejére, ezzel is védve-őrizve a helyi kötődéseket.
Több határon túli intézményvezető szerint a hallgatók otthon tartása az egyik legnagyobb kihívás. A Szabadkai Műszaki Főiskolán például drasztikusan csökken a magyar hallgatók száma, míg az Eperjesi Egyetem rektora azt látja problémának, hogy akik Magyarországra jönnek tanulni, utána nem mennek vissza. Az oktatói utánpótlás biztosításához szükséges a helyi doktori képzésekben való részvétel támogatása, például a költségtérítés összegének átvállalása. Ez különösen a marosvásárhelyi orvosképzés esetében nélkülözhetetlen.
A tudomány eredményes művelése, a nemzetközi együttműködésre épülő kutatási eredményesség, a publikációs és idézettségi követelmények teljesítése meghatározó az akkreditációs követelményeknek való megfeleléshez. A feltételek teljesítéséhez anyaországi intézményekkel való közös kutatási pályázatokra és közösen szervezett rangos nemzetközi konferenciákra van szükség, illetve a humán tudományterületeken magyar nyelvű publikációs fórumokat is biztosítani kell.
A konferencia második napján kormányzati meghívottakkal, a Főpolgármesteri Hivatal, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Külföldi Magyar Intézetekért és Nemzetközi Oktatási Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság és a Tempus Közalapítvány képviselőivel közösen, plenáris ülésén tekintették át a határon túli együttműködés általános és operatív részleteit.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója a mobilitási programokról és a határon túli egyetemek részvételéről beszélt. Győry Kálmán, a MAB elnöke bemutatta a szervezetet, és bátorította a megjelent határon túli vezetőket, hogy vegyék igénybe a segítségüket képzések kialakításánál.
A tanácskozáson a különböző intézmények sajátos problémái is szóba jöttek. A Sapientia Egyetem képviselői a közös képzések elindításának akadályait tárták fel. Fodor Gyula, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektorhelyettese a Magyarországon szerzett doktori fokozatok ukrajnai elismertetésének nehézségeit mutatta be (honosítás esetén a disszertációt meg kell védeni ukrán bizottság előtt is). Felvetése szerint ebben a kérdésben csak államközi szinten lehetne előrelépést elérni. Bárczi Zsófia, a Nyitrai Egyetem dékánja a szaknyelv megőrzésének fontosságáról szólt. Szerinte nagy szükség lenne magyar nyelvű publikációs fórumokra és konferenciákra, amelyeket elismernek a minősítés során, felmutathatóak akkreditációs folyamatokban.