Létezhet-e sikeres vállalkozás MI nélkül?
A Bölcsész Napokon rendezett kerekasztalt Badinszky Áron (ELTE Rektori Kabinet, Egyetemi Stratégiai Iroda, HSUP-alumnus) moderálta, beszélgetőtársai Czájder Dániel (ELTE GTK, a HSUP idei nyertes ELTE-s ötletgazdája), Horváth Balázs (Tech in the City, startup ökoszisztéma-szervező) és Horváth Zsolt (ELTE BTK, az Interdiszciplináris Ötletverseny szervezője) voltak.
Már a nyitó körben kiderült, hogy egy Chat GPT-vel generálta kutatások szerint egy, a ChatGPT-vel generált rövid e-mail átlagosan fél liter víz felhasználását eredményezi, a nagy modellek futtatása egyre nagyobb környezeti terheléssel jár. Azonban a kezdő vállalkozások számára (is) megkerülhetetlenek a mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazások, hiszen azok több részfeladatot is megoldanak – humán munkaórák spórolásával és több lehetőséget adva a minőségi kreatív tevékenységre.
Czájder Dánielék idei HSUP-projektje a teherautó-rakományok hatékonyságát a logisztikai vállalatok számára optimalizálja, és megfizethető szállítási megoldásokat kínál a kkv-k számára. A CargoConnect projekt csökkenti a kkv-k költségeit, és növeli a logisztikai szolgáltatók bevételét. Az MI kezdő startupperek számára az ötletek teszteléséhez, a marketing célok optimalizálásához is remekül használható.
A beszélgetés résztvevői megerősítették a CargoConnect tapasztalatait: a hazai kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlenek az MI-alapú megoldások, amelyeket elsősorban az adatok feldolgozásához, a feladatok skálázhatóságához vehetnek leginkább igénybe. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy itthon még rengeteg piaci szereplő az „Excel-táblázatok e-mailes küldése”-fázisban jár, nem felkészült az MI által nyújtott lehetőségekre.
Az ELTE konzorciumvezetésével megvalósuló AI EDIH például ezért is kínál átfogó szolgáltatáscsomagot – többek között technológia tanácsadást, képzéseket és finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos workshopokat – a digitális készségek fejlesztésére hazai vállalkozások számára. Rendkívül hasznos lesz az is, hogy a következő tanévtől egy hazai jogszabály-módosításnak köszönhetően az egyetemi tantervek részévé válhat a mesterséges intelligencia specifikus, a képzés céljához szabott megismertetése is, így a munkaerőpiacra belépő egyetemisták már ezzel a tudással is rendelkeznek.
Az utóbbi időszakban egyre többször elhangzó „AI for good” törekvés nemcsak a fenntarthatósági szempontokat, hanem a társadalmi jót és hasznot is magába foglalja. Horváth Balázs elmondta, hogy a következő 5-10 év nagy kérdése lesz, hogy a szabályozás miként tudja követni a mesterséges intelligencia rohamos fejlődését, már amennyiben ez lehetséges. Horváth Zsolt azt is hozzátette, hogy a Bölcsészettudományi Kar interdiszciplináris ötletversenyén már az idei évben is megjelentek az „AI for good” szellemében születő alkalmazások.
Badinszky Áron felhívta a figyelmet arra, hogy azok a mesterségesintelligencia-alkalmazások lesznek igazán sikeresek, amelyek multidiszciplináris szemléletben születnek, a technológiai háttér mellett a fenntarthatósági, etikai és társadalomtudományi szempontokat is figyelembe veszik. Horváth Balázs kiemelte, hogy pontosan ezért lesz a kreatív ipari szereplőknek egyre nagyobb szerepe a mesterséges intelligencia fejlődésében, Horváth Zsolt pedig a kérdezés, az értő figyelés és a prezentálás kiemelt szerepére utalt: ezekre az elengedhetetlen készségekre és képességekre az egyetemi képzés nagy hangsúlyt fektet.