Már 11 szakterületen vezet az ELTE Magyarországon

2023.03.22.
Már 11 szakterületen vezet az ELTE Magyarországon
A Quacquarelli Symonds 2023-as szakterületi rangsora szerint egyetemünk a nyelvészeti, a pszichológiai és a régészeti képzésekben a világ 200 legjobb intézménye közé tartozik.

Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorának 2023-as kiadását, amely idén öt tágabb tudományterületen, azon belül 54 szűkebb szakterületen értékeli a világ vezető felsőoktatási intézményeit. A felmérésben 161 országból összesen 1594 egyetem került be a legjobbak közé, az értékelés során több mint 16 millió tudományos publikációt vizsgáltak meg a 2016 és 2020 közötti időszakból.

Magyarországról összesen kilenc felsőoktatási intézmény szerepel a rangsorban: az öt nagy tudományterületen az ELTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem került be a rangsoroltak közé, míg egy-egy szűkebb szakterületen a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is szerepel a listán.

Az öt tágabb tudományterületen belül a bölcsészettudományokból csak az ELTE került fel a listára, természettudományokból az ELTE (298.), majd a BME és a Debreceni Egyetem következik (401–450), a mérnöki és technológiai területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (224.), élettudományok és gyógyszerészet területén a Semmelweis Egyetem (264.), illetve Debrecen és Szeged, utóbbiak egyaránt a 401–450. helyen szerepelnek. A társadalomtudományok és menedzsment területen hazai viszonylatban az ELTE és a Corvinus osztozik az első helyen, mindkét intézmény a 401–450. kategóriában végzett.

Az ELTE az öt tágabb tudományág közül háromban került be a világ legjobbjai közé: bölcsészettudományokban a 262., természettudományokban a 298., társadalomtudományokban pedig a 451-500. helyen szerepel. 

Magyar viszonylatban mindhárom képzési területen az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az első helyen.

Egyetemünk a pszichológiai képzési területen 2021 óta minden évben egy kategóriával feljebb végzett a rangsorban, a bölcsészettudományi terület pedig csaknem száz helyet javított tavalyi eredményén.   

Az ELTE az 54 szűkebb szakterület közül tavalyhoz képest kettővel több, összesen 15 területen szerepel a rangsorban, miután 2023-ban már egyetemünk geológia és geofizika képzései is felkerültek a listára. A QS friss értékelése szerint tizenegy szakterületen az ELTE számít a legjobb felsőoktatási intézménynek Magyarországon. 

Az ELTE nyelvészeti, pszichológiai és régészeti képzései egyaránt a 151-200-as kategóriába kerültek. Az újonnan listázott geológia és geofizika területek a 201-230-as, míg az angol nyelv és irodalom, a jogtudomány, a matematika és a modern nyelvek területei a 251-300-as kategóriában végeztek.

A 2023-as eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze:

SZAKTERÜLET

HELYEZÉS A VILÁGRANGLISTÁN

HELYEZÉS MAGYARORSZÁGON

Nyelvészet

151-200.

1.

Régészet

151-200.

1.

Pszichológia

151-200.

1.

Geofizika

201-230

1.

Geológia

201-230

1.

Angol nyelv és irodalom

251-300.

1.

Modern nyelvek

251-300.

1.

Jogtudomány

251-300.

1.

Matematika

251-300.

1.

Fizika és csillagászat

301-350.

1.

Mezőgazdaság és erdészet*

351-400.

3.

Neveléstudomány

351-380.

1.

Informatika

451-500.

2.

Biológia

501-550.

3.

Kémia

551-600.

3.

*Az ELTE kutatási területei közül ide számít pl. a zoológia és az ökológia, valamint a food science is

A QS a szakterületi listáin öt indikátor alapján rangsorol. Az első kettő a QS saját felmérései alapján az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik az Elsevier Scopus adatbázisa alapján. A negyedik, 2013 óta alkalmazott mutató a tudományos cikkek számosságát és idézettségüket egyszerre vizsgáló úgynevezett Hirsch-index. Az ötödik indikátor az IRN (International Research Network) az intézmény nemzetközi kutatási együttműködéseit vizsgálja. A QS az öt indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe, az IRN-t azonban csak az öt tágabb tudományág értékelése során alkalmazzák. A felmérés módszertanáról itt olvashat bővebben angol nyelven.

A lista élvonalát idén is az angolszász intézmények uralják: az Amerikai Egyesült Államokból 221, míg az Egyesült Királyságból 106 intézmény került be a rangsorba, a bronzérmes Kína lett 98 egyetemmel. Az első tízbe az EU-tagországok közül Franciaország (73 intézmény), Németország (60 intézmény) és Olaszország (56 intézmény) jutott be. India az ötödik, Oroszország a nyolcadik, Japán a kilencedik, Ausztrália pedig a tizedik helyen áll a listázott egyetemek száma alapján. 

A nemzetközi rangsor dobogójára egyébként bölcsészettudományi területen sorrendben a Harvard, Cambridge és Oxford, mérnöki területen a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és Cambridge, élettudományokban a Harvard, Oxford és a Johns Hopkins Egyetem, természettudományokban a Harvard, az MIT és Cambridge, társadalomtudományokban a Harvard, Oxford és a Stanford állhatott fel.

A QS World University Rankings by Subject 2023 részletes eredményei ezen az oldalon böngészhetők, az alábbi összefoglalóban pedig arról olvashat, hogy az ELTE hogyan szerepel a mérvadó felsőoktatási rangsorokban.