Másfél évtizede a fizika népszerűsítéséért

2019.09.05.
Másfél évtizede a fizika népszerűsítéséért
Jubileumát ünnepli idén az ELTE Természettudományi Karán „Az atomoktól a csillagokig” (közismert nevén Atomcsill) tudományos ismeretterjesztő előadássorozat. A 2005-ben indult kurzus igazi kuriózum: élvezetes és közérthető előadásai a fizika izgalmas, élő világába kalauzolnak, lebilincselő módon adnak támpontot és látásmódot a természet alapvető törvényszerűségeinek megismeréséhez, megmutatják, milyen szellemi potenciál rejtőzik az egyetem falai között, és hova lehet jutni az itt szerzett ismeretekkel.

Cserti József, az ötletgazda, egyben a koncepció kialakítója a Mindentudás Egyeteméhez hasonló programmal elsősorban a középiskolásoknak akarta megmutatni, hogy az igazi fizika (és az egyetemen folyó munka) sokkal érdekesebb annál, mint amivel a tankönyvekben találkoznak. A fizika népszerűsítésén túl a szervezők nem titkolt célja volt az is, hogy a természettudományok, ezen belül a fizika iránt érdeklődő tehetséges középiskolások közül minél többet az ELTE fizika szakára csábítsanak. Az ötletet és a rendezvény lebonyolításának forgatókönyvét néhány évvel később átvették a vegyész kollégák is, akik Tarczay György szervezésében "Alkímia ma" címmel rendeznek hasonló sorozatot. A két sorozat előadásai egymást váltva, csütörtökönként kerülnek sorra az ELTE egyik legnagyobb, 160 fős előadótermében:

a szervezőknek fontos, hogy az érdeklődő diákok találkozhassanak az egyetemi miliővel,

beülhessenek egy nagyelőadóba. A programot Cserti József, Dávid Gyula, Király Andrea és Csordás András, a Fizikai Intézet oktatói szervezik, és az elmúlt időszakban a sorozatban nem ismétlődött előadás – mindez jelzi, milyen szellemi potenciál áll rendelkezésre a Fizikai Intézetben.

Sokszor a lépcsőkön is ülnek 
Az első sorban narancssárga felsőben Dávid Gyula, aki mára a sorozat  "motorja" lett

Az Atomcsill első előadását 2005 decemberében tartották. A sorozat keretében azóta évente 13–15 (ingyenes) előadás hangzik el, amelyek általában tudományos aktualitásokhoz kapcsolódnak, és olyan kísérleteket is bemutatnak, amelyekre a középiskolában kevésbé van lehetőség. A hallgatóság létszáma leginkább a témától függ, legalább 50–60 fő minden előadáson megjelenik, de az is többször előfordult, hogy a terem zsúfolásig megtelt, és még a lépcsőn is ültek. Sokszor érkeznek egész osztályok vagy szakkörök. A vidéki csoportok az előadás előtt a Fizikai Intézet más ismeretterjesztő programjait (Kármán Laboratórium, Fizika Tanösvény) is megtekinthetik.

Jánosi Imre tartotta az Atomcsill első előadását

A gravitációs hullámok felfedezése 2016-ban akkora szenzációt keltett, hogy a sorozat előzetes programját felborítva, a szervezők rendkívüli előadást szerveztek a témáról. Az érdeklődők megtöltötték a 300 fős konferenciatermet, a kívül rekedteknek pedig a Harmónia terembe élő videón közvetítették az előadást. Hasonlóan nagy tömeget vonzott 2012-ben a sorozat századik előadása, amely annak az évnek a később Nobel-díjjal jutalmazott fizikai szenzációjával, a Higgs-részecske felfedezésével foglalkozott. A hallgatóság teljesen megtöltötte a Harmónia-termet. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral együttműködve olyan előadást is szerveztek, amelyet fogyatékkal élők is élvezhettek. Az akadálymentesen megközelíthető teremben az előadást jeltolmács fordította, az ábrákat speciális dombornyomással elkészítve kiosztották a látássérült hallgatók között.

A sorozat előadásait általában az ELTE jelenlegi oktatói és kutatói tartják, de sokszor hívnak olyan vendégeket is, akik hajdan az ELTE fizikus szakán végeztek, most pedig valamelyik magyar vagy külföldi kutatóintézetben dolgoznak. A szervezők ily módon azt is szeretnék megmutatni, hogy

az ELTE képzése Európa és a világ elit kutatóhelyeire jelenthet belépőt.

Az előadók gyakran saját aktuális kutatási témájukat mutatják be, elkalauzolva a hallgatóságot a mai fizika frontvonalához, máskor pedig klasszikus, örökzöld fizikai témák vagy a nemzetközi kutatás legújabb eredményei kerülnek szóba. Többször előfordult, hogy nem fizikusok, hanem rokon területen dolgozó kollégák (geofizikusok, csillagászok, orvosi fizikusok) tartottak előadást fizikai vonatkozású témákról.

Az általában egy órás előadásokat 20–30 perces látványos kísérletek követik, a fizika számos területét lefedve. Emellett rendszeresen kitérnek az aktuális eseményekre, például egy vagy két héttel a díjazás bejelentése után a téma egyik szakértője ismerteti, kiknek és miért adták ki az az évi Nobel-díjat. Felhívják a diák hallgatóság figyelmét az aktuális tudományos versenyekre, pályázatokra is. Bár a sorozatot elsősorban a fizika iránt érdeklődő középiskolásoknak szánták, az előadásokon számos fizikatanár és más felnőtt fizikabarát is megjelenik. A sorozat így részben pótolja a TIT hajdani ismeretterjesztő előadásait. A sorozat látogatását középiskolai fizikatanároknak szóló hivatalos továbbképzésként is akkreditáltatták, ennek megújítása most van folyamatban.

Az előadásokat látványos kísérletek követik

Az összes előadásról videofelvétel készült, amelyek az előadók prezentációival és az általuk ajánlott kiegészítő cikkekkel együtt elérhetők a sorozat weblapján (www.atomcsill.elte.hu). Az utóbbi években a közizlés változását követve a videókat a sorozat YouTube csatornájára is feltöltik, így azok letöltés nélkül is élvezhetők. A legnagyobb érdeklődést kiváltó előadások már 30.000 megtekintés fölött járnak. A YouTube-ra feltöltött anyagokhoz kapcsolódó fizikai jellegű kérdésekre az Intézet munkatársai rendszeresen nyilvánosan válaszolnak. Az előadásokat emellett élőben is közvetíti a neten a galileowebcast csapata – aki nem tud eljönni, távolból követheti az előadást, a korábbi felvételek pedig az ő weblapjukon is elérhetők.

A közvetítő stáb sok éve keményen dolgozik azért, hogy az előadások minél több emberhez eljussanak

Az első Atomcsill-évad hallgatói közül mára többen végzett fizikusok. A szervezők nagy megelégedésére minden évben több fizikus gólya újságolja: a sorozat látogatásának vagy netes követésének hatására határozta el, hogy az ELTE fizikus szakára jelentkezik. Ez is óriási értéke a kurzusnak, a tehetséggondozás nagyon fontos szeletét jelenti.

A most kezdődő 15. évadot Jánosi Imre egyetemi tanár nyitja meg a klímakutatás eredményeiről szóló előadásával, annak idején az első előadást is ő tartotta ugyanerről a témáról. Szeptember 12-én azt foglalja össze, mi történt az elmúlt másfél évtizedben, milyen új ismeretanyag került napvilágra, mi az, amit a korábban nyitott kérdésekből sikerült megválaszolni, mennyit haladt előre a tudomány. Október 10-én, a 200., jubileumi előadáson várhatóan ugyancsak megtelik majd a TTK nagyelőadóinak egyike: Dávid Gyula beszél majd napjaink egyik legizgalmasabb kutatási területéről, az Univerzumot alkotó struktúrákat meghatározó szerveződési alapelvekről, fizikai törvényekről.

Címlapfotó: Cserti József megnyitja a 100. előadást