Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legfontosabb társadalmi küldetései között tartja számon, hogy a Kárpát-medence magyar felsőoktatását összetartsa, és találkozási lehetőséget biztosítson a régió magyar ajkú egyetemi hallgatói számára. A Nyári Egyetemen a járvány miatt idén online vehetnek részt a határon túli magyar hallgatók Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából. Az idei évben lehetőség nyílik az ELTE-n tanuló hallgatóknak is, hogy részt vegyenek a Nyári Egyetemen és meghallgathassák hallgatótársaik előadásait.

Az online közvetített megnyitón először Borhy László, az ELTE rektora tartott beszédet az Aula Magnában, aki hangsúlyozta: „az elérhető lehetséges szinergiák kihasználása minden szervező és résztvevő közös érdeke, amely

újabb láthatatlan szállal köti össze az érintett közösségeket.

Bár az idei alkalom életre hívása kétség kívül számos kihívást tartogatott, reméljük, hogy az esemény a célközönség számára is hasznos és érdekes lesz annak ellenére, hogy az oktatásban és a programokon sajnos nem az intézmény falai között, fizikai értelemben nem közösen vesznek részt.”

Kásler Miklós miniszter videóköszöntőt küldött a Nyári Egyetem hallgatóinak, amelyben kifejtette, hogy a rendezvény a Kárpát-medencei magyar összetartozás ügyét szolgálja. A magyarság legrégebbi tradíciói vannak jelen a KMNYE-n, amennyiben ez a nép bizonyította, hogy az összetartást nem adja fel a történelem viharaiban és mindig valódi értékeket tud teremteni. Trianon után 100 évvel minden magyar büszkén használhatja anyanyelvét, a KMNYE pedig biztosítja a magyar nyelvű oktatást azok számára, akiknek nemzeti identitásukhoz ragaszkodva szeretnének magyarul tanulni, de erre nem vagy csak korlátozottan van lehetőségük – mondta el.

A pódiumon Bódis József, Borhy László és Csányi Tamás, a kivetítőn Kásler Miklós

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy vélte, a rendezvény különlegessége, hogy a szakmai tartalmakon túl a kulturális önazonosság megélésére is alkalmat teremt, az élményszerzés mellett a hálózatok, a kapcsolatok építésére is lehetőséget ad a Kárpát-medencében, ami egyaránt fontos a személyes karrier és a nemzet jövője szempontjából is. Emlékeztetett: a felsőoktatás nem önmagában létezik, hanem szolgálatot teljesít a nemzeti összetartozás jegyében, amikor tudósokat képez a nemzet számára. A versenyképes magyar közösség csak a tudomány és innováció által garantálható. Zárásként Sütő András szavait idézte: „azért vagyunk a világon, hogy a szavainknak valahol helyet teremtsünk benne”.

Az idei plenáris tudományos előadást  Csányi Tamás egyetemi docens, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Testnevelési Tanszékének vezetője tartotta Minőségi testnevelés a 21. században –hagyomány és innováció címmel. Mivel tudományos kutatások bizonyították, hogy fizikai aktivitás után a diákok könnyebben befogadják a tananyagot, előadása elején rövid testmozgásra invitálta a közönséget. Az előadás első részében a testnevelésórákról őrzött emlékek és tapasztalatok hatásairól beszélt, a negatív élmények (amelyek abból fakadhatnak, hogy a tanuló nem érezte magát ügyesnek, társait és tanárát támogatónak, vagy unatkozott, esetleg zaklatták) negatívan befolyásolják a felnőttek attitűdjét, így egészségi állapotát is, mivel inaktív életmód felé terelik. Ennek megváltoztatását tűzte ki célul az UNESCO is, amikor 2015-ben tervezett, felépített, inkluzív tanulási tapasztalatként határozta meg a minőségi testnevelés fogalmát, amely

az élethosszig tartó testmozást, mozgásgazdag életvezetést alapozza meg az oktatásban.

Csányi Tamás ezután részben saját kutatásai alapján vázolta a minőségi testnevelés pedagógiai keretrendszerét, tartalmi és módszertani kereteit, amelyben szerep jut többek közt az életkori sajátosságoknak és a személyre szabottságnak is. Végül a gyakorlatból vett, innovatív oktatásmódszertani elemeket mutatott be az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola óráiból, ahol megjelent a tanulók által tervezett tanulás és az autonómiatámogató differenciálás.

Csányi Tamás prezentációjának részlete

Az ELTE Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma plenáris ülésének keretében a külhoni partneregyetemek vezetői a kormányzat tagjaival egyeztettek az intézményeket érintő oktatási, kutatási, szervezeti és ösztöndíjjakkal kapcsolatos kérdésekről.

A megnyitó után a hallgatókat délután ismerkedő program várta, a 8 szekció munkája szerda délelőttől péntek délutánig zajlik, délutánonként szabadidős programokkal. A nyári egyetem szombaton a Hallgatói Konferenciával és a záróünnepséggel fejeződik be. A KMNyE szakmai programja itt található.