Mindig az ELTE szerepelt első helyen magyar kollégáim hálózatában
Kutatásainak középpontjában az 1526 és 1918 közötti Habsburg Birodalom áll, különös tekintettel Magyarországra. Hogyan fordult figyelme hazánk felé?
Német es orosz szakosként kezdtem az egyetemen, amikor aztán történész lettem, természetes volt a közbeeső országok iránt érdeklődni. Az akkori Csehszlovákiában kutattam először, ott jöttem rá, hogy mennyire ismeretlen Magyarország és történelme, még a volt birodalom egyéb területein is. Ez felkeltette kíváncsiságomat.
Egyetemünkön tartott díszdoktori előadásában az első világháború kitörésének új megközelítéseit ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Melyek voltak előadásának főbb tételei?
Igyekeztem a témával kapcsolatos óriási, új könyvtermésről számot adni. Különösen sok új összefoglalás jelent meg angol nyelven, amely többnyire a közös nemzetközi felelősséget és a politikai és diplomáciai elitek felelőtlenségét hangsúlyozza. Szembetűnő, hogy a strukturális-determinista szemlélet és a Fischer-féle német bűnösségi tézisek mennyire idejüket múlták.
Díszdoktori köszönőbeszédében említett egy eddig el nem készült könyvet, amely hazánk történetét dolgozná fel Mária Terézia uralkodásától az első világháborúig.
Hiányzik egy feldolgozás, amely az össz-magyarországi (azaz nem csak a magyar), az összbirodalmi és az összeurópai szempontokat kellően figyelembe venné. A kívülállók számára könnyebb a hagyományos „magyar történetet” szélesebb összefüggésbe helyezni, de roppant igényes és fáradságos feladat, amit magam nem tudtam véghezvinni!
Az oxfordi Magyar Társaságot 1987-ben alapították. Hogyan fejlődött a Társaság az elmúlt évtizedekben, milyen fordulópontokat emelne ki?
A társaság eleinte főleg magyar egyetemi diákok részére jött létre. Az évek folyamán –leginkább feleségem erőfeszítéseinek köszönhetően – sikerült bevonni sok más rövidebb-hosszabb időre idelátogatót, bevándorlót és az itt már letelepedett magyarság tekintélyes részét. Ezenkívül számos itteni nem-magyar vesz részt az összejöveteleken. Sok nívós előadás, bemutató zajlott le irodalmi, történelmi, természettudományi, ismeretterjesztő vonalon – csak a napi politikát mellőzzük. A csúcspont bizonyára a tavalyelőtti 25 éves ünnepi vacsoránk volt.
Nem nagyon bízom az ilyen párhuzamokban. Igaz, hogy a Monarchia bizonyos mértékig föderalista képződmény volt; és hogy az EU bizonyos mértékig birodalmi képződmény. Amennyiben a hasonlóságok a Monarchia objektívabb és behatóbb minősítéséhez hozzájárulnak, üdvözölni lehet azokat. De óvakodni kell a felületességtől: sok minden változott meg száz év alatt; és közvetlen befolyásolásról nemigen lehet szó.
A hazai történészekkel és kutatókkal nagyon szoros kapcsolatot ápol, milyen szerepet játszik ebben Egyetemünk?
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével együtt, mindig az ELTE szerepelt első helyen magyar kollégáim hálózatában. Számos oxfordi tanítványom innen került ki – esetenként a CEU-n keresztül – és örvendek, hogy egyesek itt már állást is találtak. Így folytatódnak a már bevált összeköttetések, amelyek régóta fennállnak a régi pesti és oxfordi egyetemek között.