Négycsillagos EFQM-minősítést kapott az ELTE GTK

Mivel foglalkozik az EFQM?
A European Foundation for Quality Management (Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) nonprofit szervezetet 14 európai nagyvállalat hívta életre 1988 őszén, elsősorban az európai vállalatok versenyképességének növelése céljából. Ez az időszak egybeesett a Total Quality Management (TQM) filozófia térhódításával. A vezetők elkötelezettségüket fejezték ki az EFQM küldetése és értékei iránt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az EFQM ma már több mint 50 000 szervezettel működik együtt szerte a világon, köztük olyanokkal, mint a BMW, a Robert Bosch, a Siemens vagy a Huawei. 

A 90-es évek elejére számos iparág szereplőjének bevonásával dolgozták ki az EFQM kiválósági modellt, az 1992-ben meghirdetett Európai Minőségi Díjban részt vevő szervezetek értékelési keretrendszerét. Az európai államok ezután létrehozták saját nemzeti díjaikat, így hazánkban is elindult 1996-ban a Nemzeti Minőség Díj.

Mit értünk kiválósági modellen?
Az EFQM Modell világszerte elismert, holisztikus szemléletű keretrendszer, amely segíti a vállalatokat a változások menedzselésében és a szervezeti teljesítmény növelésében. Az elmúlt évtizedek során többször esett át frissítésen, tartalmát igyekeztek az aktuális gazdasági, cégműködési trendekhez igazítani. A legfrissebb és jelenleg is aktuális modellt az EFQM 2019-ben mutatta be. A modell a működési teljesítmény összetevőit és az eredményeket rendszerezve olyan keretbe helyezi a szervezet jövőre vonatkozó terveit és a megvalósítás lehetőségét, ahol

egyszerre több irányból és mélységben valósul meg az önértékelés.

Az EFQM Modell felépítése a három kérdés megválaszolásának egyszerű, de erőteljes logikáján alapul: „Miért” létezik ez a szervezet? Milyen célt teljesít? Miért pont ez az irány, a stratégia? (iránymutatás);„Hogyan” kívánja megvalósítani célját és stratégiáját? (működés); „Mit” ért el eddig? „Mit” szándékozik elérni holnap? (eredmények).

Mit jelent ebben a rendszerben a négycsillagos elismerés?
Az „EFQM Levels of Excellence” Európa egyik meghatározó tanúsítási rendszere, amely megmutatja, hogy egy szervezet milyen jól teljesít egy globálisan bevált irányítási keretrendszerrel, azaz az EFQM modellel szemben, amely 1000 pontos értékelési rendszert használ. A négycsillagos elismerés 400 pont feletti eredményt jelent, amely itthon előszobája lehet a Nemzeti Kiválósági Díj elnyerésének. Globális szinten 6-700 pont között lehet valaki versenyképes.

Mit kellett ehhez tennie a Gazdaságtudományi Karnak? Hogyan lehetett erre pályázni?
Tavaly a második negyedévben teljes körű szervezeti önértékelést hajtottunk végre az EFQM modell szerint, és az így elkészült anyaggal részt vettünk a Nemzeti Kiválósági Elismerési Rendszerhez kapcsolódó Nemzeti Kiválósági Díj 2022-es pályázati értékelési folyamatában.

Miről szól egy szervezeti önértékelés?
Lényegében tükörbe nézés, ahol a tükröt éppen az EFQM modell kritériumrendszere jelenti, amely kötött, de egymással szinergiában levő szempontokat ad ahhoz, hogy egyszerre több irányból és kellő mélységben értékeljük a saját folyamatainkat, módszereinket és elért eredményeinket. Saját fejlesztése érdekében a szervezet helyzetelemzést végez, kijelöli és rangsorolja tevékenységének fejlesztendő területeit, és az elképzeléseket beépíti a stratégiájába.

A tevékenység belső célja elsősorban a szervezet által alkalmazott módszerek, folyamatok és elért eredmények belső, valós és teljes körű értékelése. A külső cél a társadalmi elvárásoknak, a partnereknek, érdekelt feleknek való megfelelés. A két cél egymással összefügg, a pozitív külső megítéléshez a sikeres belső működésen keresztül vezet az út.

Hogyan történt az értékelés a gyakorlatban?
Az értékelési folyamatban független EFQM-szakértők négy napon át dolgoztak a GTK-n: számos vezetővel, munkatárssal és hallgatóval készítettek interjút, szigorú eljárásrendben kellett ugyanis igazolnunk, hogy amit a pályázatban leírtunk, az a valóságban is úgy van.

Az értékelés lényegében a szervezeti működésben végig vitt PDCA-ciklusok tetten érhetőségét vizsgálta. Az értékelők segítettek azonosítani a szervezeti vakfoltokat és áttörni a berögzült szervezeti mechanizmusokat. Az értékelés révén még világosabbá váltak a szervezet céljai, hogyan lehet ezeket a célokat elérni, hogyan tudja a szervezet a kiválóságát magasabb szintre emelni, és levezethetők a fejlesztési és a jövőbeli intézkedések irányai.

Miben bizonyult erősnek a kar?
A legmagasabb pontszámokat a szervezeti kulturális és vezetési kérdésekben és a fenntartható értékteremtés témakörben kaptuk. Ez utóbbi a hallgatói elvárásoknak megfelelő szolgáltatásportfólió kialakítását és megfelelő menedzselését jelenti.

Milyen területeken kell még fejlődni?
A felsőoktatás versenyképességének kérdései élénken foglalkoztatják a hazai és nemzetközi tudományos diskurzust, a megváltozott állami fenntartói attitűd pedig rákényszeríti az intézményeket a tudatos piaci szemlélet alkalmazására. A felsőoktatási intézménynek is tudatában kell lennie annak, hogy nem „légüres térben” tevékenykedik, hanem része egy nagyobb, összetett ökoszisztémának, amelyben más ismert és eddig még ismeretlen résztvevők is jelen vannak, akik segíthetik vagy akadályozhatják a szervezet fejlődését. Éppen ezért az érdekelt felek szélesebb körű azonosítása, elvárásaik és elégedettségük megismerése és mindezek inputként való beépítése a jövőbeli irányok kijelölésében nekünk is állít feladatokat.

Az értékelő csoport visszajelzései alapján néhány új projektet is elindítottunk már, például a vállalati kapcsolataink formalizálását, a hallgatói jólléttel kapcsolatos folyamatok fejlesztését, de említhetjük a belső munkatársi elégedettségmérés felépítését vagy éppen egyes folyamataink részletes leírását is.

Hogyan tovább, melyek a GTK további céljai ezen a területen?
Ezzel az eredménnyel egyúttal a Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer ezüst fokozatát is elértük, az itt alkalmazott szintek követelményrendszere kompatibilis az EFQM által alkalmazott elismerési rendszer szintjeivel. Célunk alapvetően az, hogy az értékelői csapat visszajelzéseit hasznosítsuk a közeljövőben, és az önértékelés révén tovább haladjunk a kiválóság felé vezető úton. A teljes körű önértékelést érdemes 2-3 évente elvégezni, szemünk előtt lebeg az arany fokozat megszerzése is.

Forrás: ELTE GTK
A borítóképen: Fortuna Zoltán gazdasági hivatalvezető, Tóth Zsuzsanna Eszter oktatási dékányhelyettes, Margitay Tihamér dékán, Zemplén Gábor nemzetközi dékányhelyettes, Szabó Kálmán ügyvezető igazgató, Szövetség a Kiválóságért Egyesület), és Fortvingler Judit nemzetközi ügyekért felelős oktatási igazgató