„Nélkülözhetetlen az egyetem egészének átfogó, mély ismerete”

2020.07.06.
„Nélkülözhetetlen az egyetem egészének átfogó, mély ismerete”
Folyik az intézményakkreditációs eljárás az ELTE-n. Az egyetem működéséről, minőségfejlesztési folyamatairól, eredményeiről képet adó 70 oldalas önértékelési jelentés már a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz került, elkészítése az ELTE Akkreditáció 2020 Bizottság feladata volt. A munka folyamatáról a bizottság vezetőjét, Zentai László oktatási és tanulmányi rektorhelyettest kérdeztük.

Változtak-e az intézményakkreditációs eljárás sztenderdjei a korábbiakhoz képest?
A 2010-es eljárás egyetemi irányítója is én voltam, Hudecz Ferenc, akkori rektor megbízásából, 2015-ben dékánhelyettesként pedig az Informatikai Kar kari önértékelésének voltam a felelőse. A korábbi két folyamat igen hasonló volt, ehhez képest most jelentősen változott az eljárás tartalma. Nincsenek már külön kari önértékelések, és az intézményi akkreditációs eljárás alapvető célja is picit más: immár az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási irányelvek és sztenderdek szerinti működés vizsgálata és hitelesítése a MAB feladata. Ennek megfelelően a mostani önértékelés az intézmény minőségbiztosítási rendszerének részletes bemutatását tartalmazza, egyetemi szinten, így sokkal kisebb terjedelmű, mint a korábbiak. De azt nem mondanám, hogy egyszerűbb feladat lett volna a mostani maximum 70 oldalas terjedelmet betartani, mint a korábbi kb. 1000 oldalt megírni.

Hogyan folyt le az eljárás, hogyan készült az önértékelési jelentés?
Ahhoz, hogy az akkreditációs önértékelés elkészüljön és a kapcsolódó tevékenységeket is teljeskörűen és ütemezetten végrehajtsuk, az egyetem minden szervezeti egységének aktív közreműködésére szükség volt. Bár az akkreditáció során „csak” egyetemi szinten kell írásos önértékelést leadni,

az egyetemen belüli koordináció és egyértelmű kommunikáció elengedhetetlen.

A MAB a helyszíni látogatás alkalmával a személyes találkozások során a karokon, szervezeti egységekben zajló tényleges folyamatokat vizsgálja, így az akkreditáció során nekünk magunknak nélkülözhetetlen az egyetem egészének átfogó, mély, részletes ismerete. Az ehhez szükséges dokumentáció előállítása és az információ megosztása nem lehetséges a karok, szervezeti egységek komoly hozzájárulása nélkül.

A folyamat elősegítése, végig vitele, koordinációja céljából megalakítottuk az ELTE Akkreditáció 2020 Bizottságot (A2020B), melyben az érintett szervezeti egységek (karok, hallgatói és doktorandusz önkormányzat, központi szervezeti egységek) képviseltették magukat. Megfelelő előkészítés, egyetemvezetői szintű egyeztetés után 2019 októberében ült össze először a bizottság, ahol a MAB által kiadott útmutatónak megfelelően elosztottuk a feladatokat. Az így előállt forrásanyagokból építettük fel az egész egyetemet leíró szöveget, egyszerre alulról, szervezeti egységek szintjéről és felülről, összegyetemi nézőpontból is megismerve és értékelve a teljesítményünket.

A koronavírus járvány nem könnyítette meg a dolgunkat: a második fázisban az egyetemen a távolléti oktatás sikeres bevezetésére kellett koncentrálni a személyi erőforrásokat, így az eredetileg tervezett ütemtervet nem is tudtuk tartani. Végül komoly hajrával

sikerült a lemaradásokat behozni és határidő előtt beadni az önértékelést. 

Kik vettek részt a munkában, milyen külső és belső szereplők véleményét kérték ki? 
Az önértékelési jelentés elkészítését egy rektori-kancellári közös irányítású egység, a Minőségügyi Iroda koordinálta, Báldy Péter irodavezető irányításával. Az A2020 Bizottság mellett az egyetem számos bizottságának szaktudására is igényt tartottunk. A munka jelentős része a központi egységekre (Oktatási Igazgatóság, Kancellária) hárult, de az alapok megteremtéséhez a karoktól kaptunk hatalmas segítséget: a jelentésben össze kellett foglalniuk, hogy a 2015. évi intézményakkreditációs jelentés ajánlásai alapján milyen minőségfejlesztési intézkedésekre került sor náluk, elemezniük kellett a folyamataikat, illetve konkrét példákat sorolni a működésükből. Az önértékelés, ahogy a szóhasználat is mutatja, egyfajta önvizsgálat, önreflexió. Ennek megfelelően a szenátus elé került anyagot az ELTE konzisztóriuma is megtárgyalta, de őket talán nem is lenne szerencsés külső szereplőnek tekinteni.

Milyen olyan gyakorlatokat találtak, amelyeken változtatni kell? 
Természetesen a jelentés elkészítésekor észleltünk kisebb-nagyobb hiányosságokat, melyet jeleztünk is az érintetteknek. Hogy kell-e és hol kell változtatnunk a folyamatainkon, az pontosan csak a MAB Látogató Bizottság szemléje, illetve az általuk készített jelentés kézhez vétele után derül majd ki.

Milyen minőségfejlesztési eredményeknek örülhetünk?
Sok területen léptünk előre, nehéz ebből bármit kiemelni. Köszönhetően a Minőségügyi Irodának és a Minőségfejlesztési Bizottságnak minőségügyi folyamataink, eljárásaink szabályozottak, és a szükséges változtatásokat számos területen konzekvensen, évről évre, félévről félévre végre is hajtjuk. Egy szenátusi határozat a ciklikus minőségfejlesztési tevékenységet 2016. évtől kezdődően az Egyetem karaira is kiterjesztette, ennek megfelelően valamennyi kar saját minőségcélokat fogalmaz meg, amelyeket a kari tanácsok fogadnak el, és amelyek megvalósításáról be is kell számolni. A rendszeresen készülő felmérések és elemzések (melyek körét bővítettük az elmúlt években) eljutnak a vezetőkhöz, a szenátushoz, és ami legalább ilyen fontos, minden egyetemi polgár számára nyilvánosan elérhetők.