Nyitott könyv vizsga – egyenlő a puskázással?

Dr. Misley Helga | 2021.11.11.

Puskázás? Kizárólag ötös érdemjegyek? Habár a könyv nyitva lehet, az ‘open-book exam’, vagyis a nyitott könyv típusú vizsga nem erről szól. Ismerje meg ennek az innovatív, magasabb szintű kognitív készségeket fejlesztő megoldásnak a gyakorlatát!

Mi az a nyitott könyv vizsga?

A nyitott könyv vizsga, vagyis ‘open-book exam’ lényege, hogy a hallgatók szabadon használhatnak bármilyen forrást, segédanyagot a vizsga kérdéseinek megválaszolására.

A hagyományos vizsgaszituációk tapasztalatai, élményei alapján oktatóként azt gondolhatjuk, hogy amennyiben a hallgatók segédanyagokat használhatnak egy vizsgán, az vagy puskázásnak minősül, vagy automatikusan ötös érdemjegyet von maga után mindenki számára, hiszen a hallgatók egyszerűen kikeresik a választ a vizsga kérdéseire. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Lássuk, melyek a nyitott könyv vizsga sajátosságai, mire figyeljünk oda oktatóként!

Mikor hatékony egy vizsga?

A vizsgaformák kiválasztásánál és kialakításánál fontos, hogy segítsük a hallgatót a kurzusunk tematikájában meghatározott tanulási eredmények elérésében - arra kérdezzünk rá, ami a kurzusunk során fejleszteni kívánt ismeretekhez, képességekhez és attitűdökhöz valóban kapcsolódik. Ennek átgondolásában segíthet a módosított Bloom-féle taxonómiarendszer, amely hat kognitív szintet különít el a legalacsonyabb szintű tanulási műveletektől (emlékezés) a magasabb szintű műveletekig (alkotás).

1. ábra: A Bloom-féle taxonómiarendszer 6 szintje és kapcsolódó tevékenységek, digitális megoldások.

Mivel a felsőoktatásban alapvetően is jelentős szerepet töltenek be a magasabb szintű gondolkodási képességek (például a tanultak alkalmazása, elemzése, értékelése, újraalkotása és fejlesztése), így a komplexebb vizsgakérdések beépítése mindenképp ideális, sőt, a magasabb szintű képességek fejlesztése szempontjából elengedhetetlen.

Gondoljuk át, mire vagyunk valójában kíváncsiak! Arra, hogy a hallgató mit tud / mit nem tud (bemagolta-e jól, vissza tud-e emlékezni a helyes válaszra) vagy arra, hogy a megtanultakat képes-e értelmezni, akár gyakorlati helyzetben alkalmazni? Érdemes átgondolni, hogy az általunk összeállított vizsga egyes kérdései a Bloom-taxonómia mely kognitív szintjeit érintik! Amennyiben úgy érezzük, hogy kizárólag az emlékezésre alapulnak, úgy fontos, hogy komplexebb gondolkodást igénylő kérdéseket is integráljunk.

Mikor hatékony(abb) a nyitott könyv vizsga?

A források, segédanyagok szabad használata nem csak online, de tantermi/vizsgatermi környezetben is megvalósulhat. Míg az előbbi esetén nem, úgy az utóbbi esetén jól szabályozható, hogy milyen segédanyagokat használhatnak a hallgatók. Tantermi vizsga esetében biztathatjuk a hallgatókat pl. 1 oldalas jegyzet (‘saját puska’) készítésére, ami szabadon használható a vizsga alatt, de mellette egyéb segédeszköz nem megengedett. Otthoni online vizsga kapcsán pedig olyan, a fentiekben ismertetett komplex kérdéseket integrálhatunk a vizsgakérdések közé, melyek megválaszolásához mindenképp szükség van az összefüggések átlátására, vagy akár új gondolatok megfogalmazására a tanultak helyes alkalmazása által. Ugyanis ezek azok a tudás- és képességszintek, amelyeknek az ellenőrzésénél kevésbé számít az, hogy a hallgató milyen – akár az oktató által nem is tudott – forrásokat használ.

Tippek a hatékony nyitott könyv vizsgához

A vizsga előtt egyértelműen magyarázzuk el hallgatóknak, hogy hozzáférhetnek forrásaikhoz (pl. tankönyv, jegyzetek, internet stb.)!
A nyitott könyv vizsgák esetében a hallgatók gyakran azt gondolják, hogy nem kell tanulniuk, de erről szó sincs. Oktatóként fontoljuk meg a gyakorlóvizsga lehetőségét néhány kérdéssel (5-10 kérdés) annak előzetes igazolására, hogy a hallgatóknak tanulniuk kell a vizsga sikeres teljesítéséhez.
Hangsúlyozzuk, hogy a hallgatóknak érteniük kell a tananyag összefüggéseit, hogy megválaszolhassák a vizsga komplexebb kérdéseit!
Írjunk jól átgondolt kérdéseket, amelyek a tudás alkalmazását és elemzését kívánják, így a hallgatóknak meg kell mutatniuk, hogy megértették a fogalmakat, nem pedig az alapvető információkat memorizálták!
Ha nagy létszámú a csoportunk, tegyünk fel több, az adott online platform által automatikusan értékelt kérdést (pl. feleletválasztós, igaz/hamis, többszörös választás)! A pontozással töltött idő helyett fordítsunk több energiát a kérdések megfogalmazására, illetve tegyünk a kérdéssorba akár elterelő kérdéseket, továbbá komplexebb, kifejtős kérdéseket is!
Fontoljuk meg a kérdések a hallgatók számára véletlenszerű kisorsolását a kérdésbankok kialakításával! Ez korlátozza a kérdések és válaszok megosztásának lehetőségeit, különösen akkor, ha a hallgatók nem mindegyike tesz egyidejűleg vizsgát. A Canvas-ban elkészíthető kérdésbankokról korábban már írtunk.
Biztosítsunk világos instrukciót a vizsga elején! Írjuk le itt is, hogy milyen erőforrásokat használhatnak a hallgatók, mennyi ideig dolgozhatnak (időkorlátos vizsga esetén), hány és milyen típusú kérdést fognak kapni. Ez rendkívül sokat segít a hallgatóknak a vizsga miatti izgulás, stressz csökkentésében.
Amennyiben lehetőségünk van rá, akár a hallgatókat is vonjuk be a vizsga folyamatába! Készítsünk a hallgatók által összeállított kérdésekből írásbeli vizsgát!

Felhasznált források:

Bereczki, E. O., Horváth, L., Kálmán, O., Káplár-Kodácsy, K., Misley, H., Rausch, A., Rónay, Z. & Solymosi, K. (2021). Segédanyag a hallgatói munkák értékeléséhez a távolléti oktatásban. Budapest: ELTE-PPK.
Lynsey Duncan (Higher Education): Best practices for open book final exams.

Ajánlott segédanyagok, források:

Segédlet hallgatóknak az open-book-jellegű vizsgákra való felkészüléshez: Trentu: preparing online open-book exam