A kérdésbankok rendszere a Canvasban

Ha a kvízeket nem azonos kérdésekből szeretnénk összeállítani, hanem azt szeretnénk, hogy a hallgatóknak

• egyszeri próbálkozás (pl. vizsga esetén) más-más kérdéssorra kelljen válaszolni azonos időben, vagy
• többszöri próbálkozás engedélyezése (pl. gyakorlókvíz)  esetén egy-egy hallgatónak más-más kérdéssor jelenjen meg a különböző próbálkozások alkalmával,

a kvízeket nem kérdésekből, hanem kérdéscsoportokból állítjuk össze. Ezeknek a kérdéscsoportoknak pedig a kérdésbankok a forrásai. Arról, hogy mik a kérdésbankok, és kiknek érdemes létrehozni ilyeneket, ebben a cikkben írtunk.

Tehát ha kérdésbankokat alkalmazunk, akkor sok kérdésbankra kell gondolnunk?

Azok a kérdések, amikkel azt szeretnénk mérni, hogy a hallgatók elsajátították-e, megértették-e és alkalmazni is tudják-e a tananyagot, bizonyára különböző nehézségűek, ezért nem kaphatnak helyet azonos kérdésbankban, ugyanis egy kérdésbankból hivatkozott kérdéscsoportban szereplő kérdésekre azonos pontot lehet csak adni (például mindegyik 2 pontot ér). Emellett fontos lehet, hogy reprezentatívan tartalmazzanak kérdéseket az egyes témakörökre vonatkozóan, amit egyetlen nagy kérdésbank nem fog garantálni.

Nagyobb volumenű kérdésbank-fejlesztésnél a kérdések összeírásánál hasznos egy kérdésmátrixra támaszkodunk, amely eleve kategorizálja a kérdéseket a témakör, feladattípus és a nehézségi szint vagy gondolkodási művelet szerint. Ebben a cikkben írtunk részletesebben a Bloom-taxonómiáról, ami a kérdések besorolásában segítségünkre lehet.

Adjunk jól felismerhető nevet minden kérdésbanknak, lehetőség szerint a kérdésnek is.

Fontos a névadás, hogy a kérdéscsoportokból építkező kvízben könnyen ráismerjünk, melyik kérdésbankokból szeretnénk kérdéseket sorsoltatni, illetve a kérdések elnevezése is. A kérdések elnevezése esetén könnyen megkereshetünk egy-egy kérdést külön is, amit nem sorsoltatni szeretnénk, hanem minden hallgató tesztjében szeretnénk szerepeltetni. Ennek a kérdésbankban szereplő konkrét kérdésnek a beillesztése jól összefér a kérdéscsoportokkal: lehet, hogy a kurzus oktatójaként néhány kérdést minden egyes hallgatónak szeretnénk megjeleníteni a vizsgán, és ezekre a kérdésekre adott válaszokból a kvízanalitika segítségével kimutatni valamit, ami akár befolyással lehet arra is, hogy hogyan tanítjuk ezt a tárgyat.

Az elnevezés a csoportosítás alapján beszédes lehet. Az itt bemutatott példa egy nagyobb vállalkozás bemutatása: csak az 1. témakör kérdéseit tartalmazó kérdésbank-rendszer 15 különböző kérdésbankot tartalmaz. Ennél természetesen lényegesen egyszerűbb kérdésbank-rendszer kidolgozása is lehetséges.

A kérdésbankok az egyszerűség kedvéért 4-4 kérdésből állnak, mindegyik kérdést is egyedileg elneveztük, a kérdésbank nevével és sorszámmal.

A kvízben mindegyik kérdésbankból a kérdéscsoportba ennél kevesebb kérdést veszünk fel, a 4-ből mondjuk csak 1-et vagy 2-t, véletlenszerűen kiválasztva minden hallgatónak minden kérdésbankból.

1. T1-EM-I-H
2. T1-EM-FV
3. T1-EM-TV
4. T1-EM-P
5. T1-EM-TB
6. T1-M-I-H
7. T1-M-FV
8. T1-M-TV
9. T1-A-FV
10. T1-A-TV
11. T1-EL-FV
12. T1-É-FV
13. T1-É-E
14. T1-L-E
15. T1-L-F

T1 - mint Témakör 1 (Ha van egy konkrét témakör, akkor annak a nevével is lehet jelölni, hogy még könnyebben ráismerjünk.)

A következő része a kódnak a gondolkodási művelet, amit a kérdés megkíván:

• EM - emlékezés
• M - megértés
• A - alkalmazás
• EL- elemzés
• É - értékelés
• L - létrehozás

Végül a kérdéstípus szerepel, a Canvas néhány alapértelmezett kérdéstípusából. 

• I-H - igaz-hamis
• FV - feleletválasztós
• TV - többszörös választás
• TB- többszörös behelyettesítős
• E - esszékérdés
• F - fájfeltöltés

Az 1. témakör kérdéseinek besorolása

A kérdésbakonkok összeállítása során vegyük figyelembe, hogy minden kérdéstípus nem illeszkedhet minden gondolkodási művelethez, és az itt hozott példa csak egy vázrendszer. Az alkotáshoz tipikusan egy nyílt végű kérdés: esszékérdés vagy fájlfeltöltés passzol. Az alkalmazás szintjén már szerencsésebb választás egy olyan kérdéstípus, ahol a hallgató nem csak találgat, méghozzá nagy eséllyel, mint egy igaz-hamis típusú kérdésnél, ahol eleve 50% a siker esélye. Arról az oktatónak kell már ítéletet hoznia, hogy egy-egy többszörös választás típusú kérdése vajon inkább csak emlékezést vagy alkalmazást követel meg a tudásukról számot adó hallgatóktól. Arról, hogy például egy feleltválasztós kérdés minőségét hogyan ellenőrizhetjük, ebben a cikkünkben írtunk.