Ókori lábnyomot találtak a régészek Komáromban

2022.07.19.
Ókori lábnyomot találtak a régészek Komáromban
Folytatódik a brigetiói legiotábor tavaly megtalált fürdőjének feltárása, idén 600 négyzetméteren dolgoznak a régészek, és a padlófűtés pecsétjeiből már pontosan datálni is tudják az épület korát. 

Az ókori Brigetio, azaz Komárom-Szőny Magyarország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye, a hazánkban található két római legiotábor egyike. Az ELTE Ókori Régészeti Tanszék és a Komáromi Klapka György Múzeum 1992 óta folytat vizsgálatokat a világörökségi várományos helyszínen. 

Az aquincumi táborhoz tartozó fürdő, a Thermae Maiores már a 19. század vége óta ismert, látogatható is. Komáromban 2021 nyarán találták meg a fürdő nyomait, ami a tavalyi év régészeti szenzációjának számított. Nem kis mértékben azért, mert a fürdő az ókorban elsősorban közösségi térként szolgált, a meglepően kis medencék kínálta tisztálkodási lehetőségen túlmutató csarnokokkal, masszív falakkal, padlófűtéssel, értékes falfestményekkel a társasági élet, a testedzés és az étkezés, sőt műtétek helye is volt – vagyis sokat tud mesélni az egykori életről. 

Tavaly a régészek 650 négyzetmétert nyitottak meg, ennek nagy részét fel is tárták, idén pedig 600 négyzetméteren dolgoznak. Az ókori épületnyomokat ma már talajradarral, mágneses műszerekkel, légi felvételekkel azonosítják, így gyakran a teljes alaprajz láthatóvá válik. A Komáromban megtalált fürdő legalább hatezer négyzetméter volt a radarfelvételek alapján.

„A római kori fürdők három fő részből álltak, nincs ez másképp itt sem – mondta el Bartus Dávid egyetemi docens, az ásatás vezetője a 24 óra című lapnak. – Voltak hideg, meleg és langyos vizes traktusok. Tavaly egy hideg vizes részt tártunk fel az északi részen, idén a tavalyi medence párjánál is kutatunk. Megtaláltuk a csatornáját, amelyen a szennyvíz folyt ki, valamint a befelé folyó rész négy méter hosszú ólomcsövét, amely teljesen épen megmaradt.”

A meleg vizes medencében több száz négyzetméteres területen padló- és falfestés nyomaira bukkantak

a régészek. Emellett találtak például egy strigilist, amely egy bronzból készült, kampós eszköz. A rómaiak ezzel kaparták le a fürdőzéskor testükre kent olajat, illetve a szennyeződéseket. Előkerült vasból és bronzból készült tégely is, amelyben kenőcsöt vagy olajat tartottak. De felleltek páncéltöredéket, kerámiákat és hetvenöt pénzérmét, amelyeket egy barbár betörés elől rejthettek el. Az egyik téglán egy katona szegecses sarujának fél lábnyomát is megtalálták. A most megtalált leletek egy része a Komáromi Klapka György Múzeum új épületében kaphat majd helyet.

„Szakmai szempontból a legfontosabb, hogy pontosan tudjuk keltezni a fürdő építésének dátumát – hangsúlyozta Bartus Dávid. – A fürdő egyik helyiségében a padlófűtésnél téglalap alakú pecséteket találtunk, amelyeken a XI. Claudia legio neve olvasható. Tudjuk, hogy a legio 101 és 105 között állomásozott itt, tehát ez idő alatt épült fel a fürdő is.” 

A feltáráson augusztus közepén ismét rendeznek nyílt napot, amelyre várják majd az érdeklődőket.

Fotók: Körtvélyfáy Dina / KEMMA