Őrzi eredményét az ELTE a fenntarthatósági rangsorban
A fenntartható fejlődés a továbbtanulás előtt álló diákok számára kiemelt szempont az egyetemválasztásnál, a nemzetközi hallgatók szemében a fenntarthatósági kérdések fontosabb szerepet játszanak, mint például az oktatás földrajzi helyszíne. A THE 2019-ben ezért indította el „Impact Rankings” rangsorát, amely az ENSZ tizenhét, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzése (Sustainable Development Goal - SDG) szempontjából vizsgálja a világ egyetemeit. A rangsorban a végső helyezést a 17-es számú SDG (Partnerség a célok eléréséért) mellett abban a három célkitűzésben elért pontszám határozza meg, amelyekben az adott egyetem a legjobban teljesít. A felmérés módszertanáról itt olvashat bővebben angol nyelven.
A listázott egyetemek száma folyamatosan bővül: az első évben 450, 2020-ban 776, 2021-ben 1117, 2022-ben 1406, idén pedig már 1591 felsőoktatási intézmény szerepelt a fenntarthatósági rangsorban. A mezőny bővülése ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem továbbra is őrzi pozícióját a 401–600-as kategóriában, ezzel olyan intézményekkel szerepel egy csoportban, mint például a Babeș–BolyaiTudományegyetem, a Cyprus International University, a Hamburgi Egyetem vagy a lengyel Jagelló Egyetem.
Az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései (Sustainable Development Goal - SDG)
A 17 vizsgált SDG közül az ELTE hat területen szerepel a rangsorban: a minőségi oktatás, az egyenlő esélyek, illetve az igazságosság/erős intézmények szempontjai alapján a 101–200-as kategóriában, míg a nemek arányát vizsgálva a 201-300-as, a felelős gyártás és fogyasztás, illetve a partnerségi együttműködések szerint a 401–600-as csoportba került.
Az ELTE a minőségi oktatás területén egy kategóriát javított egy évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Magyarországról egyébként összesen 11 felsőoktatási intézmény szerepel a rangsorban, a Debreceni Egyetem a 301–400-as, az ELTE, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem a 401–600-as, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem a 601–800-as kategóriába került. A Széchenyi István Egyetem a 801–1000-es, míg a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Soproni Egyetem az 1000+-os kategóriában végzett.
Az általános és szakterületi rangsorok élén jellemzően brit és amerikai egyetemek osztoznak a vezető helyeken, a fenntarthatósági rangsor első tíz helyezettje között ezzel szemben négy kanadai és három ausztrál felsőoktatási intézmény szerepel. A dobogó felső fokára idén is a Western Sydney University állhatott fel, majd a Manchesteri Egyetem és a Queen’s-i Egyetem (Kanada) következnek. Az eredményt kommentáló intézményvezetők kiemelték, hogy az egyetemeknek egyfajta katalizátorként kell működniük, követendő példaként kell élen járniuk a fenntarthatóság területén.
A részletes eredmények országok szerinti bontásban böngészhető a THE honlapján, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről pedig ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.