Öt új Lendület kutatócsoport alakul az ELTE-n

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosít forrást.

A beérkezett pályamunkákat idén is két szakaszban bírálták el. Először legalább három az MTA elnöke által felkért hazai vagy külföldi szakember készített anonim bírálatot: ők szövegesen értékelték és a megadott szempontok alapján pontozták a pályázatokat. A bírálati eredmények összesítését követően a második szakaszban egy ugyancsak az MTA elnöke által felkért zsűri értékelte a munkákat. A zsűri az anonim bírálók által adott szöveges értékelések és a pontszámok figyelembevételével rangsort állított fel, majd mindezek alapján javaslatot tett az MTA elnökének a támogatandó pályázatokról.

A 21 új kutatócsoport közül 8 akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, 13 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját. Az egyetemek közül a legtöbb kutatócsoportot az Eötvös Loránd Tudományegyetem fogadja be, itt öt kezdheti meg a munkát. Négy Lendület kutatócsoport alakul majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az akadémiai intézményhálózatban pedig kettő-kettő az MTA Természettudományi Kutatóközpontban, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban.

Az idei új kutatócsoportokkal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3540,9 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből az újak tervezett éves támogatása 823 millió forint.

Az ELTE-n alakuló kutatócsoportok:

Bárd Petra Dóra (Állam- és Jogtudományi Kar)

Kutatási témája a gyűlölet-bűncselekmények elleni büntetőjogi küzdelem és a kisebbségvédelem társadalmi feltételei. A gyűlölet-bűncselekmények az áldozat csoportjával szembeni előítélet motiválta bűncselekmények. Hatásuk súlyosabb a sértettre, a sértett csoportjára és a társadalomra nézve is, mint az ún. alapbűncselekményeké. A probléma súlya ellenére a hivatalos bűnügyi statisztikák szerint Európai Unió-szerte rendkívül csekély számú gyűlölet-bűncselekmény kerül a hatóságok látókörébe. Bárd Petra Dóra csoportjába különböző tudományterületekről érkeznek szakértők, akik összehasonlító elemzést végeznek a 28 uniós tagállam releváns jogszabályainak vonatkozásában, és azonosítják a jó gyakorlatokat. Egy kiterjedt magyarországi empirikus kutatást is végeznek, amelynek eredményei rámutatnak majd a jogalkalmazás nehézségeire. A kutatás keretében a helyreállító igazságszolgáltatás esélyeit is vizsgálják a potenciálisan gyűlölet-bűncselekményekbe torkolló társadalmi feszültségek feloldásában.

Bárth Dániel (Bölcsészettudományi Kar)

A fiatal néprajzkutatókból és történészekből álló csoport célja, hogy mikrotörténeti esettanulmányok keretében ismerje meg a 18–20. századi katolikus és protestáns alsópapság „életvilágát”, mentalitását és lokális közösségekben betöltött szerepét. A kutatás fókuszában az egyházi társadalom alsó rétegének kultúraközvetítő funkciója és a népi kultúrával kapcsolatos attitűdje áll. Egyebek mellett arra keresnek választ, mitől vált valaki a közösség szemében ,,jó pappá”. Milyen tényezők húzódtak meg esetleges konfliktusaik hátterében? A kutatás az alsópapságnak nevezett társadalmi réteg lokális tevékenységének történeti kérdéseire fókuszál új források és eddig ki nem aknázott forráscsoportok elemzésével. A kutatócsoport munkája a 20. század második felében jelentős átalakulást hozó, politikai-ideológiai okokkal magyarázható drasztikus változások előtti viszonylatok feltérképezésére és értelmezésére irányul. A megszerzett információk a jelenkori helyi társadalmi szükségletek és problémák megértésében és megoldásában hasznosulhatnak.

Földváry Miklós István (Bölcsészettudományi Kar)

Kutatócsoportja az európai középkor talán legnagyobb hatású kulturális jelenségét, a liturgiát elemzi. A csoport célja a téma történeti-összehasonlító vizsgálata révén új utakat nyitni mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi tudományosságban. Eddigi kutatásaikban is ösztönző szerepet játszott az aggodalom, hogy a közép- és kora újkori liturgia a maga teljes gazdagságában feledésbe fog merülni. A kutatócsoport érdeklődése a magyar örökségen túl a nyugati gyakorlatok által alkotott egészre mint rendszerre kiterjed. Már korábban létrehozták az USUARIUM adatbázist, amely ma a nyugati liturgia végzéséhez kapcsolódó emlékek alighanem legnagyobb méretű és leghasználhatóbb archívuma-adatbázisa. Viszont a leghasznosabb adatbázis sem helyettesítheti a nagy mennyiségű adat kiértékelését és szintézisét – mondja a kutató. Eredményeiket gyakorlati kézikönyvek sorozatában tervezik közreadni, a köteteket a szaktudósok körén kívül a tágabb közönség szolgálatára és hasznára szánják.

Tarczay György (Természettudományi Kar)

Kutatásaiban asztrokémiával, egy elsősorban a kémián, a csillagászaton és az asztrofizikán alapuló interdiszciplináris tudományterülettel foglalkozik, amely azért került az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába, mert a világűrben egyre nagyobb számban fedeznek fel egzotikus reaktív és komplex szerves molekulákat. Hogyan lehet helyesen értékelni a teleszkópok által mért spektrumokat és megérteni a részecskék különböző asztrofizikai objektumokban való keletkezését? Ehhez speciális, extrém körülmények között működő laboratóriumi berendezésekre van szükség. Tarczay György és kutatócsoportja ilyen különleges berendezéseket fog építeni, amelyek között világszinten egyedi berendezés és kísérleti megvalósítás is lesz. E berendezésekkel asztrokémiai szempontból érdekes molekulák képződését és spektrumait tanulmányozzák mind gázfázisban, mind asztrofizikailag releváns jegekben. Többek között vizsgálni fogják a Jupiter atmoszférája, illetve a Neptunuszon túli objektumok kémiája szempontjából érdekes molekulákat. A tervezett egyedülálló, 4 kelvines kriogén berendezés azt is lehetővé fogja tenni, hogy különleges molekulákat és anyagokat állítsanak elő nem szokványos körülmények között, és azokat molekulafizikai szinten tudják vizsgálni.

Veres-Székely Anna (Pedagógiai és Pszichológiai Kar)

Vizsgálatainak kiindulópontja az a tapasztalás, hogy a nevelési-oktatási intézmények, a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdése mindenki számára kihívás. Vannak, akik ezeket az akadályokat könnyebben veszik, míg másoknak komoly megpróbáltatást jelentenek. Eddig kevés kutatás született annak feltérképezésére, hogy pontosan melyek a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői, mi az, ami segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvalósuló kutatási projektben egy sor olyan új módszert alkalmaznak az „újoncok” érzelmi és szociális állapotának folyamatos megfigyelésére, mely nem zavarja meg a viselkedésüket. A projekt eredményei a modern technológia adta lehetőségeket kihasználva hozzásegíthetnek a kihívásokkal teli környezethez való alkalmazkodás folyamatának megértéséhez, a résztvevők segítéséhez.

Az akadémia támogatását eddig egyetemünk 17 kutatója nyerte el. A Lendület-kutatócsoportok száma a 2018. május 22-i eredményhirdetést követően újabb öttel bővült. Az ELTE-n működő Lendület-kutatócsoportokról itt olvashat bővebben.

Forrás: mta.hu