Lendület kutatócsoportok

Lendület kutatócsoportok
A 2009-ben indult Lendület a legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program, amelynek keretében eddig 17 kutató alapíthatott kutatócsoportot az ELTE-n.

Összehasonlító agyi képalkotás emlősökben

A kutatócsoport vezetője: Andics Attila tudományos munkatárs
ELTE TTK Etológia Tanszék
E-mail: attila.andics@ttk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6500/8898

Az Összehasonlító agyi képalkotás emlősökben című projekt során a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálják majd viselkedéses és agyi képalkotásos kísérletek során kutyákban, törpemalacokban, makákókban és emberekben. A kutatás célja, hogy jobban megértsük a biológiai és kulturális evolúció szerepét az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociokognitív kompetenciák kialakulásában.

Az emberi szocialitás kognitív alapjai

A kutatócsoport vezetője: Király Ildikó egyetemi docens
ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszék
E-mail: kiraly.ildiko@ppk.elte.hu
Tel.: +36-1-461-2649

Az emberi szocialitás kognitív alapjai című projekt elképzelései szerint a naiv szociológia (az emberekről csoportokban való gondolkodás) és a tudatelmélet egymást kiegészítő eszközök annak érdekében, hogy az emberek minél hatékonyabban vegyenek részt a mindennapi interakcióikban. Mindkét eszköz célja, hogy megjósolja mások viselkedését. A naiv szociológia segíti, hogy az "itt és most"-on túl is fenntartsuk az interakciók alapját, mivel lehetővé teszi kölcsönösen elfogadott jelentések, kulturális elemek fenntartását. A tudatelmélet finomhangolja, hogyan gondolkodunk másokról, segíti aktualizálni, mit is tud éppen a beszélgetőpartner, így leginkább abba enged betekintést, mi különbözik a két partner tudásában. Az eddig elfogadott nézetekkel ellentétben, a kutatók szerint e két rendszer egységet alkot, s egymást kiegészítve teszi gördülékennyé a kollaborációt, a kommunikációt és a társas tanulást is.

Kombinatorikus Geometria

A kutatócsoport vezetője: Pálvölgyi Dömötör egyetemi adjunktus
ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszék
E-mail: dom@cs.elte.hu
Tel.: +36-1-381-21-55

A technológiai fejlődés sok új izgalmas kérdéshez vezetett a számítási és kombinatorikus geometriában. Mindennapjainkban folyamatosan körülvesznek minket különböző elektromos eszközök, melyek egymással és környezetükkel vezeték nélküli hálózatokon kommunikálnak. Ezen geometriai hálózatok particionálásának kutatása az alapja, hogy jobb rendszereket építhessünk ki, melyek hatékonyabbak, megbízhatóbbak és energiatakarékosabbak. A most alakuló Kombinatorikus Geometria kutatócsoport fő témája e geometriai hálózatokra épülő hipergráfok színezése.

MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Werner Norbert tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: norbertw@stanford.edu
Tel.: 36-1-372-2775 (Atomfizikai Tanszék)

A kutatócsoport új, nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb megfigyelési adatokat használ majd a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek feltárása kulcsszerepet játszik annak megértésében, miképpen válhatott a látható világegyetem olyanná, amilyennek ma tűnik fel előttünk. A projekt kutatói tanulmányozni fogják, hogyan fejlődnek a galaxisok és velük együtt a bennük elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak. Kutatásaik nyomán mélyebben megérthetővé válik, hogy miképpen formálódtak távoli csillagkohókban, és szóródtak szét szerte a világegyetemben a bennünket is alkotó kémiai elemek.

MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Szöllősi Gergely 
ELTE TTK Természettudományi Kar, Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
E-mail: ssolo@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2795 (Biológiai Fizika Tanszék)

Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi néhány évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a Neander-völgyi eredetű, továbbá fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris evolúció kutatása sokak szerint fénykorát éli. Ahhoz, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket, az adatgyűjtésen túllépve a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgozni. A kutató célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.

MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Markó Alexandra habilitált egyetemi docens
ELTE BTK Fonetikai Tanszék
E-mail: marko.alexandra@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-485 5200/5189

A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.

MTA-ELTE Lendület Kémiai Szerkezet/Reaktivitás Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Szilágyi Róbert Károly tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Kémiai Intézet
E-mail: robertkszilagyi@gmail.com
Tel.: 36-1-372-2548 (Kémiai Intézet)

Szilágyi Róbert Károly vegyész az Amerikai Egyesült Államokból, a Montana State Universityről érkezik haza. Fő célja, hogy gyakorlati jelentőséggel is bíró összefüggéseket tárjon fel a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás között a biokémiai, homogén és heterogén reaktivitás témakörében. A szisztematikus elméleti kémiai, spektroszkópiai és kísérleti megközelítéssel lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a jelenlegi tapasztalati ismereteket tudományos alapra helyezze, és ezáltal tervezhetővé váljanak a kémiai folyamatok. Az MTA-ELTE Lendület-kutatócsoport tagjaival széles körű hazai és külföldi együttműködésre törekszik, hogy meghonosítsa a XANES és EXAFS szinkrotron-spektroszkópia méréstechnikát és a hozzá kapcsolódó kísérleti és elméleti hátteret. Ehhez a munkához az USA-ban és Japánban már alkalmazott szinkrotron mérési lehetőséget a hazai és külföldről toborzott posztdoktorok, doktoranduszok és egyetemi hallgatók segítségével az európai laborokra is kiterjeszti. A három kontinensen átívelő mérési lehetőségeket a fentiekben körvonalazott kutatási feladatok megoldására kívánja felhasználni.

MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Pásztor Gabriella tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: gpasztor@caesar.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2760, 36-1-372-2500/6335

Pásztor Gabriella fizikus Svájcból, a genfi CERN laboratóriumból tér haza, ahol a kanadai Carleton University alkalmazásában vett részt a Nagy Hadronütköztető (LHC) élvonalbeli nemzetközi tudományos programjában a nagyenergiás fizika területén. A kísérleti részecske- és magfizikai kutatócsoport bekapcsolódik az LHC CMS-kísérletébe. Céljuk a részecskefizika Standard Modelljének és a mögötte megbúvó alapvetőbb elméletnek a tanulmányozása, valamint az ősrobbanás után létrejött forró és sűrű anyag, a kvark-gluon plazma jellemzése. Az LHC adatai már működésének első szakaszában úttörő eredményekhez vezettek. A Higgs-bozon felfedezése megkoronázta a Standard Modell kiteljesítésére és az elemi részecskék tömegének magyarázatára irányuló erőfeszítéseket. Pásztor Gabriella és csoportja a magasabb ütközési energián gyűjtendő LHC-adatokban folytatják majd az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.

MTA-ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Kiss Farkas Gábor egyetemi adjunktus
ELTE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi Magyar Irodalom Tanszék
E-mail: kiss.farkas.gabor@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-411-6500 / 5792

Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.

MTA-ELTE Lendület Bioinformatika Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Dosztányi Zsuzsanna tudományos főmunkatárs
ELTE TTK, Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék
E-mail: dosztanyi.zsuzsanna@ttk.mta.hu
Tel.: 36-1-372 2500/8537

Dosztányi Zsuzsanna biofizikus tudományos érdeklődésének középpontjában a fehérjék, azon belül az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező, rendezetlen fehérjék állnak. A kutatócsoport célja a fehérjék rendezetlen részein található, más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumok kölcsönhatásainak vizsgálata kísérletes és számítógépes módszerek, valamint a különböző betegségekhez tartozó adatok kombinálásával. E kutatások alapvető biológiai folyamatokba adhatnak betekintést, elősegíthetik egyes betegségek molekuláris alapjainak megértését, és új gyógyszermolekulák kifejlesztéséhez is vezethetnek. Dosztányi arra számít, hogy a Lendület révén nemcsak a rendezetlen fehérjéken folytatott eddigi bioinformatikai kutatásait tudja izgalmas új irányokba kiterjeszteni, hanem részt vehet az orvosi és biológiai kutatásokban egyre nagyobb szerepet játszó bioinformatika képzésének megerősítésében is.

MTA-ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Novák Zoltán egyetemi adjunktus
ELTE TTK Kémiai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék
E-mail: novakz@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/1610






 

MTA-ELTE Lendület Rácstérelméleti Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Katz Sándor akadémikus, egyetemi tanár
ELTE TTK Fizikai Intézet, Elméleti Fizikai Tanszék
E-mail: katz@bodri.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2747, 36-1-372-2500/6247

Katz Sándor fizikus számára a Lendület a folytonosságot jelenti. Néhány éve megalakult kutatócsoportja új munkatársakkal kiegészülve a már megkezdett munkát folytathatja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Céljuk, hogy pontosan megismerjék a protonok, a neutronok és a kvark-gluon plazma közti átmenet jellemzőit. Eredményeik hozzájárulhatnak a világ legalapvetőbb törvényeinek megértéséhez, a számításokhoz használt speciális számítógépes infrastruktúra pedig a tudomány más területein is hasznosítható.

MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Józsi Mihály Krisztián tudományos fűmunkatárs
ELTE TTK Biológia Intézet, Immunológiai Tanszék
E-mail: mihaly.jozsi@freemail.hu
Tel.: 36-1-381-2175 (Immunológiai Tanszék)

A 2012-ben alakult kutatócsoport vezetője, Józsi Mihály immunbiológus tíz év után tért haza Németországból. A projekt során a kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéjét, a H-faktort kutatja. A komplementrendszer működési zavarai számos betegségben, például az időskorban vakságot okozó makuladegeneráció vagy a súlyos veseelégtelenség kialakulásában játszanak szerepet. Józsi Mihály a kutatócsoport munkájától azt várja, hogy új ismereteket szerez egyes betegségek kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.

MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Frei Zsolt egyetemi tanár
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: frei@alcyone.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2767, 36-1-372-2500/6317

Az ELTE Fizikai Intézetében a 2000-es évek eleje óta dinamikusan fejlődik az asztrofizikai kutatócsoport. Az Eötvös International Research School in Astrophysics (EIRSA) 2007-ben a csoport csatlakozott a Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) projekthez, majd 2013-ban a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) nevű égtérképező projekthez. A kutatócsoport vezetője, Frei Zsolt 2012-ben az MTA Lendület programja keretében is támogatást nyert. Az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) adatelemző munkáit Raffai Péter, az ELTE adjunktusa vezeti. A csoport a LIGO Scientific Collaboration (LSC) valamennyi tevékenységi köréhez nyújt hozzájárulást: műszerépítéssel segítette a LIGO detektorok zajszintcsökkentését; a csoporttagok műszak- és riasztási felügyeletet látnak el a LIGO detektorok adatgyűjtési időszakai alatt mind a detektorállomásokon, mind a távolból; forrásmodellező munkájukkal és jelkeresőprogram fejlesztésével a gravitációshullám-jelek észlelési és kiértékelési hatékonyságát maximalizálják. Az EGRG készítette azt a galaxiskatalógust, amelyet az LSC az észlelt jelek forrásgalaxisainak azonosításához használ. Az EGRG tagjai segítik a jövőben építeni tervezett detektorok (köztük a tervek szerint Indiában épülő LIGO detektor) optimális elhelyezésének megtalálását. A LSC magyar nyelvű honlapját az EGRG csoport készítette és fejleszti. A gravitációs hullámok első észlelése – amelyet 2016. február 11-én jelentettek be – mérföldkő volt a fizikában és a csillagászatban: megerősítette Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletének egy fontos jóslatát, és a gravitációshullám-csillagászat, mint új terület kezdetét jelezte.

MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Ősi Attila adjunktus
ELTE TTK, Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
E-mail: hungaros@gmail.com
Tel.: 36-1-372-2500/8003

A kutatócsoport az iharkúti dinoszaurusz lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület Program révén. Ősi Attila paleontológus nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, a fiatal kutató a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutatótól. A felfedezés jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. – A Lendület hosszú távra jelent lehetőséget a nyolcvanöt millió évvel ezelőtti világ jobb megismeréséhez és a kutatási eredmények elterjesztéséhez a nemzetközi tudományos életben – jelentette ki. Ősi Attila. A paleontológus szerint a Lendület egyetemekre történő kiterjesztésével a hallgatókat is hatékonyabban lehet bevonni az elméleti és a terepmunkába.

MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Kovács Mihály egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémia Tanszék
E-mail: mihaly.kovacs@ttk.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/8401

Kovács Mihály tudományos érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. 2002-től 2005-ig az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérése után az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított kutatócsoportot. A Lendület program keretében társaival arra törekszenek, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága illetve a makroszkopikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között. A motorenzimek kutatása egyes betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, illetve különleges gátlószerek tervezéséhez vezethet el. Egy másik alkalmazás, hogy e motor-mechanizmusok ismeretében olyan nanomotorok állíthatók elő, amelyek csipek, nanokapcsolók gyártására és más nanocélokra hasznosíthatók.

MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Derényi Imre egyetemi tanár
ELTE TTK, Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
E-mail: derenyi@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/6366

A kutatócsoport egy új, nemzetközileg is meghatározó tudományággal, a biológiai fizikával foglalkozik. A molekuláris motorfehérjék felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve, a sejtosztódáson keresztül, egészen az izmok összehúzódásáig. Minél pontosabb megismerésüknek nemcsak orvosbiológiai, hanem technológiai jelentősége is van. Derényi Imre kutatásainak középpontjában az egyik legismertebb kétfejű motorfehérje, a kinezin áll. A kutató és munkatársai egy olyan kinetikai modellt alkottak, amely hitelesen mutatja meg e fehérje kísérletekben tapasztalt összetett viselkedését. A fizikus vizsgálatainak másik fontos területe a lipid membránok szerkezete és dinamikája. Az élő sejteket változó, gyakran bonyolult topológiájú és számos kölcsönhatásban résztvevő lipid membránok határolják. A lipid membránok valamint a motorfehérjék megismerése a szervezet normális működésére derít fényt, ami létfontosságú új gyógyszercélpontok felfedezéséhez.