Lendület kutatócsoportok

Lendület kutatócsoportok
A 2009-ben indult Lendület a legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program, amelynek keretében eddig 14 kutató alapíthatott kutatócsoportot az ELTE-n.

MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Werner Norbert tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: norbertw@stanford.edu
Tel.: 36-1-372-2775 (Atomfizikai Tanszék)

A kutatócsoport új, nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb megfigyelési adatokat használ majd a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek feltárása kulcsszerepet játszik annak megértésében, miképpen válhatott a látható világegyetem olyanná, amilyennek ma tűnik fel előttünk. A projekt kutatói tanulmányozni fogják, hogyan fejlődnek a galaxisok és velük együtt a bennük elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak. Kutatásaik nyomán mélyebben megérthetővé válik, hogy miképpen formálódtak távoli csillagkohókban, és szóródtak szét szerte a világegyetemben a bennünket is alkotó kémiai elemek.

MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Szöllősi Gergely János
ELTE TTK Természettudományi Kar, Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
E-mail: ssolo@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2795 (Biológiai Fizika Tanszék)

Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi néhány évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a Neander-völgyi eredetű, továbbá fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris evolúció kutatása sokak szerint fénykorát éli. Ahhoz, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket, az adatgyűjtésen túllépve a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgozni. A kutató célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.

MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Markó Alexandra habilitált egyetemi docens
ELTE BTK Fonetikai Tanszék
E-mail: marko.alexandra@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-485 5200/5189

A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.

MTA-ELTE Lendület Kémiai Szerkezet/Reaktivitás Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Szilágyi Róbert Károly tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Kémiai Intézet
E-mail: robertkszilagyi@gmail.com
Tel.: 36-1-372-2548 (Kémiai Intézet)

Szilágyi Róbert Károly vegyész az Amerikai Egyesült Államokból, a Montana State Universityről érkezik haza. Fő célja, hogy gyakorlati jelentőséggel is bíró összefüggéseket tárjon fel a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás között a biokémiai, homogén és heterogén reaktivitás témakörében. A szisztematikus elméleti kémiai, spektroszkópiai és kísérleti megközelítéssel lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a jelenlegi tapasztalati ismereteket tudományos alapra helyezze, és ezáltal tervezhetővé váljanak a kémiai folyamatok. Az MTA-ELTE Lendület-kutatócsoport tagjaival széles körű hazai és külföldi együttműködésre törekszik, hogy meghonosítsa a XANES és EXAFS szinkrotron-spektroszkópia méréstechnikát és a hozzá kapcsolódó kísérleti és elméleti hátteret. Ehhez a munkához az USA-ban és Japánban már alkalmazott szinkrotron mérési lehetőséget a hazai és külföldről toborzott posztdoktorok, doktoranduszok és egyetemi hallgatók segítségével az európai laborokra is kiterjeszti. A három kontinensen átívelő mérési lehetőségeket a fentiekben körvonalazott kutatási feladatok megoldására kívánja felhasználni.

MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Pásztor Gabriella tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: gpasztor@caesar.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2760, 36-1-372-2500/6335

Pásztor Gabriella fizikus Svájcból, a genfi CERN laboratóriumból tér haza, ahol a kanadai Carleton University alkalmazásában vett részt a Nagy Hadronütköztető (LHC) élvonalbeli nemzetközi tudományos programjában a nagyenergiás fizika területén. A kísérleti részecske- és magfizikai kutatócsoport bekapcsolódik az LHC CMS-kísérletébe. Céljuk a részecskefizika Standard Modelljének és a mögötte megbúvó alapvetőbb elméletnek a tanulmányozása, valamint az ősrobbanás után létrejött forró és sűrű anyag, a kvark-gluon plazma jellemzése. Az LHC adatai már működésének első szakaszában úttörő eredményekhez vezettek. A Higgs-bozon felfedezése megkoronázta a Standard Modell kiteljesítésére és az elemi részecskék tömegének magyarázatára irányuló erőfeszítéseket. Pásztor Gabriella és csoportja a magasabb ütközési energián gyűjtendő LHC-adatokban folytatják majd az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.

MTA-ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Kiss Farkas Gábor egyetemi adjunktus
ELTE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi Magyar Irodalom Tanszék
E-mail: kiss.farkas.gabor@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-411-6500 / 5792

Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.

MTA-ELTE Lendület Bioinformatika Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Dosztányi Zsuzsanna tudományos főmunkatárs
ELTE TTK, Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék
E-mail: dosztanyi.zsuzsanna@ttk.mta.hu
Tel.: 36-1-372 2500/8537

Dosztányi Zsuzsanna biofizikus tudományos érdeklődésének középpontjában a fehérjék, azon belül az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező, rendezetlen fehérjék állnak. A kutatócsoport célja a fehérjék rendezetlen részein található, más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumok kölcsönhatásainak vizsgálata kísérletes és számítógépes módszerek, valamint a különböző betegségekhez tartozó adatok kombinálásával. E kutatások alapvető biológiai folyamatokba adhatnak betekintést, elősegíthetik egyes betegségek molekuláris alapjainak megértését, és új gyógyszermolekulák kifejlesztéséhez is vezethetnek. Dosztányi arra számít, hogy a Lendület révén nemcsak a rendezetlen fehérjéken folytatott eddigi bioinformatikai kutatásait tudja izgalmas új irányokba kiterjeszteni, hanem részt vehet az orvosi és biológiai kutatásokban egyre nagyobb szerepet játszó bioinformatika képzésének megerősítésében is.

MTA-ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Novák Zoltán egyetemi adjunktus
ELTE TTK Kémiai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék
E-mail: novakz@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/1610




 

MTA-ELTE Lendület Rácstérelméleti Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Katz Sándor akadémikus, egyetemi tanár
ELTE TTK Fizikai Intézet, Elméleti Fizikai Tanszék
E-mail: katz@bodri.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2747, 36-1-372-2500/6247

Katz Sándor fizikus számára a Lendület a folytonosságot jelenti. Néhány éve megalakult kutatócsoportja új munkatársakkal kiegészülve a már megkezdett munkát folytathatja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Céljuk, hogy pontosan megismerjék a protonok, a neutronok és a kvark-gluon plazma közti átmenet jellemzőit. Eredményeik hozzájárulhatnak a világ legalapvetőbb törvényeinek megértéséhez, a számításokhoz használt speciális számítógépes infrastruktúra pedig a tudomány más területein is hasznosítható.

MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Józsi Mihály Krisztián tudományos fűmunkatárs
ELTE TTK Biológia Intézet, Immunológiai Tanszék
E-mail: mihaly.jozsi@freemail.hu
Tel.: 36-1-381-2175 (Immunológiai Tanszék)

A 2012-ben alakult kutatócsoport vezetője, Józsi Mihály immunbiológus tíz év után tért haza Németországból. A projekt során a kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéjét, a H-faktort kutatja. A komplementrendszer működési zavarai számos betegségben, például az időskorban vakságot okozó makuladegeneráció vagy a súlyos veseelégtelenség kialakulásában játszanak szerepet. Józsi Mihály a kutatócsoport munkájától azt várja, hogy új ismereteket szerez egyes betegségek kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.

MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Frei Zsolt egyetemi tanár
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: frei@alcyone.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2767, 36-1-372-2500/6317

Az ELTE Fizikai Intézetében a 2000-es évek eleje óta dinamikusan fejlődik az asztrofizikai kutatócsoport. Az Eötvös International Research School in Astrophysics (EIRSA) 2007-ben a csoport csatlakozott a Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) projekthez, majd 2013-ban a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) nevű égtérképező projekthez. A kutatócsoport vezetője, Frei Zsolt 2012-ben az MTA Lendület programja keretében is támogatást nyert. Az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) adatelemző munkáit Raffai Péter, az ELTE adjunktusa vezeti. A csoport a LIGO Scientific Collaboration (LSC) valamennyi tevékenységi köréhez nyújt hozzájárulást: műszerépítéssel segítette a LIGO detektorok zajszintcsökkentését; a csoporttagok műszak- és riasztási felügyeletet látnak el a LIGO detektorok adatgyűjtési időszakai alatt mind a detektorállomásokon, mind a távolból; forrásmodellező munkájukkal és jelkeresőprogram fejlesztésével a gravitációshullám-jelek észlelési és kiértékelési hatékonyságát maximalizálják. Az EGRG készítette azt a galaxiskatalógust, amelyet az LSC az észlelt jelek forrásgalaxisainak azonosításához használ. Az EGRG tagjai segítik a jövőben építeni tervezett detektorok (köztük a tervek szerint Indiában épülő LIGO detektor) optimális elhelyezésének megtalálását. A LSC magyar nyelvű honlapját az EGRG csoport készítette és fejleszti. A gravitációs hullámok első észlelése – amelyet 2016. február 11-én jelentettek be – mérföldkő volt a fizikában és a csillagászatban: megerősítette Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletének egy fontos jóslatát, és a gravitációshullám-csillagászat, mint új terület kezdetét jelezte.

MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Ősi Attila adjunktus
ELTE TTK, Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
E-mail: hungaros@gmail.com
Tel.: 36-1-372-2500/8003

A kutatócsoport az iharkúti dinoszaurusz lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület Program révén. Ősi Attila paleontológus nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, a fiatal kutató a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutatótól. A felfedezés jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. – A Lendület hosszú távra jelent lehetőséget a nyolcvanöt millió évvel ezelőtti világ jobb megismeréséhez és a kutatási eredmények elterjesztéséhez a nemzetközi tudományos életben – jelentette ki. Ősi Attila. A paleontológus szerint a Lendület egyetemekre történő kiterjesztésével a hallgatókat is hatékonyabban lehet bevonni az elméleti és a terepmunkába.

MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Kovács Mihály egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémia Tanszék
E-mail: mihaly.kovacs@ttk.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/8401

Kovács Mihály tudományos érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. 2002-től 2005-ig az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérése után az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított kutatócsoportot. A Lendület program keretében társaival arra törekszenek, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága illetve a makroszkopikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között. A motorenzimek kutatása egyes betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, illetve különleges gátlószerek tervezéséhez vezethet el. Egy másik alkalmazás, hogy e motor-mechanizmusok ismeretében olyan nanomotorok állíthatók elő, amelyek csipek, nanokapcsolók gyártására és más nanocélokra hasznosíthatók.

MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Derényi Imre egyetemi tanár
ELTE TTK, Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
E-mail: derenyi@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/6366

A kutatócsoport egy új, nemzetközileg is meghatározó tudományággal, a biológiai fizikával foglalkozik. A molekuláris motorfehérjék felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve, a sejtosztódáson keresztül, egészen az izmok összehúzódásáig. Minél pontosabb megismerésüknek nemcsak orvosbiológiai, hanem technológiai jelentősége is van. Derényi Imre kutatásainak középpontjában az egyik legismertebb kétfejű motorfehérje, a kinezin áll. A kutató és munkatársai egy olyan kinetikai modellt alkottak, amely hitelesen mutatja meg e fehérje kísérletekben tapasztalt összetett viselkedését. A fizikus vizsgálatainak másik fontos területe a lipid membránok szerkezete és dinamikája. Az élő sejteket változó, gyakran bonyolult topológiájú és számos kölcsönhatásban résztvevő lipid membránok határolják. A lipid membránok valamint a motorfehérjék megismerése a szervezet normális működésére derít fényt, ami létfontosságú új gyógyszercélpontok felfedezéséhez.