• Simor Péter Dániel (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológia Tanszék) lett „Az ELTE ígéretes kutatója” 2021-ben a Pszichológia és neveléstudomány területén. 15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését.

• „Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.

• A Tudományos Tanács idén 9 negyvenévesnél fiatalabb kutatónak ítélte oda a kitüntető címet, az élő természettudomány kategóriájában Lőrincz Péternek (Természettudományi Kar, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék). Kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel.

• A jogtudomány területén 2021-ben Sulyok Katalin (Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék) munkáját értékelte az ELTE Tudományos Tanácsa. Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. Doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet és a genfi Henry Wheaton Prize díját is megkapta, 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott.

• Online pályázás, közösségi funkciók, digitális hallgatói igazolvány – csak néhány példa az Erasmus+ alkalmazás kínálta lehetőségek közül! A 23 európai nyelven elérhető alkalmazás az ötlettől a pályázáson át az ösztöndíjas időszak végéig segíti a hallgatókat, az egyetemek számára pedig lehetővé teszi, hogy olyan információkat is közzétegyenek, amelyeket kizárólag az adott intézménybe érkező, illetve onnan külföldre induló erasmusos hallgatók láthatnak – mondta el Hermándy-Berencz Judit, az ELTE Oktatási Igazgatóságának projektkoordinátora. Az alkalmazás új változatát nemzetközi együttműködés keretében fejlesztette ki az ELTE által vezetett konzorcium, a munkában részt vettek a Bölcsészettudományi Kar hallgatói önkormányzatának nyelvszakos önkéntesei is.

• A 350 millió forintos beruházással kialakított létesítményben heti 10 ezer vizsgát lehet lebonyolítani a kor elvárásaihoz méltó digitális eszközökkel, megfelelően kontrollált körülmények között. A központban már az első hetekben 20-25 ezer számonkérést bonyolított le az egyetem. "Meggyőződésünk, hogy a következő években számos hasonló vizsgaközpontot adnak majd át a világon és Magyarországon" – mondta interjúnkban Andor György, az ELTE Gazdaságtudományi Kar dékánja.

• Hogyan monitorozza az ELTE vezetése az egyetemi polgárok beoltottságát? Miért döntött az Egyetem a kötelező maszkviselés mellett? Mikortól lesz kötelező a dolgozók számára a koronavírus elleni oltás? A hallgatók számára is kötelező lesz az oltás? Hogy vált be a home office? Az ELTE TTK Podcastjának vendége volt Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, akit ezeken a kérdéseken kívül az ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testület működéséről és hatásköréről, valamint az aktuális szabályozásokról is kérdeztek.

• Varga Réka az ELTE Bölcsészettudományi Kar ének-zene és magyar osztatlan tanár szakos hallgatója, emellett idén megkezdte jogi tanulmányait is az ÁJK-n. Az ELTE Hallgatói Önkormányzatban a zenei tanszék tudományos referenseként kezdett dolgozni, később az EHÖK pályázatokért felelős alelnökeként folytatta munkáját. Egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az EHÖK hidakat építsen az egyetem különböző karain tanuló hallgatók között.

• Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jótékonysági rendezvényén befolyt összeget minden évben egy-egy alapítványnak vagy segélyszervezetnek ajánlják fel. Az idén összegyűlt csaknem 200 ezer forinttal az SOS Gyermekfalvak munkáját segítik. Helyszíni riportunkban a társadalmi felelősségvállalás ELTE-s hagyományairól beszéltek a bisztró szervezői és díszvendégei, köztük Borhy László rektor, Rácz Zsófia joghallgató, fiatalokért felelős helyettes államtitkár, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Nagymihály Levente, az ELTE ÁJK HÖK elnöke. Az akció szellemiségét Keczán Pál, a Palacsintabisztró alapítója a Kiscsillag dalát idézve foglalta össze: „S ha nem is hozol le csillagot, sokról mutatod meg, hol ragyog.”

• Tudomány, továbbtanulás, karrier és kötetlen hangulat: röviden ilyen volt az idei ELTEfeszt! A látogatói rekordot hozó összegyetemi, interaktív nyílt nap vendégei arról meséltek stábunknak, hogy a jövő bölcsészeiként, informatikusaiként, jogászaiként, pszichológusaiként vagy épp közgazdászaiként miért pont az ELTE-t választják, amikor a továbbtanulásról kell döntést hozniuk?

• Idén csaknem háromezer, továbbtanulás előtt álló diák jött el az ELTE összegyetemi nyílt napjára. Az interaktív pályaválasztó fesztiválon bemutatkoztak egyetemünk karai, intézetei és tanszékei, négy főelőadónk pedig lebilincselő ismeretterjesztő előadásokkal csinált kedvet a különböző tudományterületekhez a történelemtől kezdve a gazdaságtudományon és pszichológián át egészen a dróntechnológiáig. Helyszíni riportunkban Csorba László történész (BTK), Vásárhelyi Gábor mérnök-fizikus (TTK), Ormos Mihály közgazdász (GTK) és Balázs Judit pszichiáter (PPK) saját előadásuk témája mellett arról is mesélnek, hogy az ELTE-n milyen egyedülálló lehetőségek nyílnak meg a tehetséges és ambiciózus hallgatók előtt.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem karai lebilincselő programokkal várták a fiatalokat a 2021-es Kutatók Éjszakáján. A lágymányosi campuson tartott látványos és interaktív előadásokon szó volt többek között a természeti jelenségek mozgatórugóiról, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a bőrrák felismerésében és a kémiai kísérletek módszertanáról is. A látogatók belekóstolhattak a 3D modellek tervezésébe, a legfiatalabbak „A Kóbor szálló” című meseregény segítségével a gyermekek nyelvén hallhattak a hajléktalanságról és más társadalmi problémákról, az idősebbek pedig társadalomtudományi kocsmakvízen mérhették össze tudásukat.

• Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak benne más hazai és trópusi növények is. Mostani helyét 170 éve foglalta el, irodaépületének helyén állhatott Mátyás király vadászkastélya, amelyben II. Lajos és később török basák is tartózkodtak. Az évfordulót az ELTE rendezvénysorozattal teszi emlékezetessé: a jubileumi év könyvbemutatóval, kerttörténeti kiállítással és emlékfa-ültetéssel kezdődött. A tervekről Orlóci László igazgató beszél.

• A Szenátus ünnepi közgyűlésén Borhy László rektor beszédével megkezdődött az ELTE 387. tanéve. A ceremónián adták át az egyetemi elismeréseket is, az Eötvös-gyűrűt idén Hudecz Ferenc egyetemi tanár (TTK), az ELTE volt rektora és Erdődy Gábor egyetemi tanár (BTK), korábbi rektorhelyettes vehette át, akik videónkban ELTE-s emlékeikről beszélnek. Az egyetem a 2021/22-es tanévben Leimeter Dóra vízilabdázó olimpikonnak adományozta az ELTE Sport Arca címet. Az ünnepi tanévnyitó zárásaként Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket.

• Az ELTE Informatikai Karának gólyatáborában a rossz idő se szegte kedvét a résztvevőknek: nem csak a játékos feladatok és egymás megismerése áll az 5 nap fókuszában, hanem az egyetemi lét megismerése is. Ott jártunkkor épp olyan kérdésekben szerezhettek jártasságot a gólyák, mint például a kollégiumi élet, a szociális támogatások vagy a külföldi lehetőségek.

• A Motorpharma gyógyszerfejlesztő startup céghez kerültek a stroke utóhatását kezelő MPH molekulacsalád szabadalmának felhasználási és fejlesztési jogai. Az erről szóló szerződést ünnepélyes keretek között írta alá július 13-án a Motorpharma Kft. és a szabadalom két tulajdonosa, a Printnet Kft. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem. "Az MPH-220 közvetlenül az izmok összehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat, és hatékonyan oldja a stroke utóhatásaként jelentkező görcsöket a vázizomban úgy, hogy közben a szívizom működését nem befolyásolja” – mondta el Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK professzora, a Motorpharma Kft. alapító tulajdonosa.

• A korábbi évektől eltérően nem egy vagy két kutató, hanem egy egész csapat kapta 2021-ben az ELTE Innovatív Kutatója elismerést. A díjazottak az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékhez kötődő kutatók: Vicsek Tamás, Vásárhelyi Gábor, Balázs Boldizsár és Somorjai Gergő, valamint korábbi munkatársak: Nepusz Tamás, Virágh Csaba és Tarcai Norbert Richárd. A biológia, fizika és robotika határmezsgyéjén dolgozó kutatók az élőlények csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgálták, majd ez alapján önszerveződő, egymással kommunikáló drónokat építettek. Ezek az önszerveződő drón hardware és szoftver rendszerek valamilyen módon optimális csoportos viselkedést tudtak mutatni különböző helyzetekben.

17