• Májusig nyújthattak be kutatásukról a laikusok figyelmét is felkeltő rövid hírt vagy videót az Új Nemzeti Kiválósági Program ELTE-s ösztöndíjasai az egyetem második tudománykommunikációs versenyére. A pályaművek a legkülönfélébb területekről érkezve prezentálták az ELTE törekvését eredményei közérthető, élvezetes stílusú közzétételére. A "Mesterképzés és Tehetséggel fel!" összevont kategória egyik első helyezettje Oláh Soma (Tehetséggel fel! elsőéves hallgató) videója lett.

• A "Mesterképzés és Tehetséggel fel!" összevont kategória egyik első helyezettje Bognár Zsófia (mesterképzéses hallgató) kisfilmje. A tavalyi nagy siker után idén az ELTE Rektori Kabinet Tudománypolitikai Iroda másodszor rendezett tudománykommunikációs versenyt ÚNKP-ösztöndíjasai részére. A versenyre kétperces videókat, illetve híreket lehetett benyújtani, melyekben a jelentkezők bemutatják az ÚNKP keretében végzett kutatásuk legfontosabb kérdéseit és eredményeit, illetve a kutatói munka örömeit.

• Amikor Juhász Gábort 2015-ben az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánjává választották, egyik fő céljaként a felsőoktatási környezet állandó változásához való alkalmazkodást jelölte meg. A járványra tekintettel elrendelt távoktatás során e célkitűzés sikerét a TáTK a gyakorlatban is bizonyíthatta. "Az volt a stratégiánk, hogy oktatóink ne futurisztikus távoktatási megoldásokban gondolkodjanak, hanem olyan rendszert alkalmazzanak, amely minden hallgatónak biztosítja az oktatás alapfeltételeit" – mondta a dékán, egyben felhívta a figyelmet arra: még nem lehet tudni, hogy hány olyan hallgató van, aki technikai vagy egyéb problémák miatt lemorzsolódhat az oktatásból. Interjúnkban a kar vezetője beszámolt azokról az új kutatásokról is, amelyek a járványügyi korlátozások társadalmi hatásait vizsgálják.

• Magyarország eddig viszonylag jól kezelte a koronavírus-járványt, az őszre jósolt második hullámot pedig az elmúlt hónapok tapasztalatai, illetve az azóta megszületett tudományos eredmények felhasználásával szintén kordában lehet majd tartani – mondta el interjúnkban Müller Viktor. Az ELTE TTK biológus kutatója ugyanakkor hozzátette: ha valamit megtanultunk a járvány alatt, az az, hogy óvatosan kell bánnunk az előrejelzésekkel.

• A koronavírus ellen még sokáig nem lesz védőoltás, az ilyen készítményeknek csak most kezdődtek meg a humán tesztjei – mondja Kacskovics Imre. Az ELTE TTK dékánja szerint a vírushelyzetben beállt átmeneti, viszonylag nyugalmas időszakot az egyetemen érdemes kihasználni például azoknál a hallgatóknál, akik az elmúlt hónapokban a korlátozások miatt nem tudták elvégezni a szakdolgozatukhoz szükséges gyakorlatokat. Kacskovics Imre az online vizsgák mellett arról is beszélt interjúnkban, hogy hol tart az a gyógyszerfejlesztés, amelyet ELTE-s kollégák részvételével és a Richter Gedeon közreműködésével kezdtek meg hazai kutatók.

• Természetes, ha a járvány okozta korlátozások nyomán bizonytalanságot, szorongást érzünk az elszigeteltség vagy épp a folyamatos összezártság miatt. A távoktatás kihívásai, a rekreációs lehetőségek szűkülése, a saját sebezhetőségünkkel kapcsolatos aggodalmak mellett gondot jelenthet például az is, hogy az önálló élethez szokott kollégistáknak ismét egy fedél alatt kell élniük szüleikkel. Azok az ELTE-polgárok, akik úgy érzik, hogy a jelenlegi helyzetben segítségre van szükségük, az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadóhoz fordulhatnak, ahol hat szakértő tart 1-3 alkalomból álló online konzultációkat, a külföldi hallgatók számára akár angolul is - mondta el online interjúnkban Karner Orsolya egyetemi adjunktus, az ELTE Pszichológiai Intézet oktatója, az Életvezetési Tanácsadó vezetője.

• A májusi vizsgákat online bonyolította le az ELTE Origo Nyelvi Centrum, a járványügyi korlátozások fokozatos feloldásával azonban júniustól visszatérnek a hagyományos, írásbelinél papír alapú, szóbelinél pedig személyes jelenlét melletti vizsgáztatásra. Ennek a vizsgázók is örülhetnek, hiszen az online megmérettetéseken nemcsak nyelvtudásukra volt szükség, de magabiztosan kellett használniuk az elektronikus felületet és a szükséges informatikai eszközöket is. A rendkívüli időszakban szerzett tapasztalatokat az ONYC később is jól hasznosíthatja, még az is felmerült, hogy a korábban kapacitáshiány miatt megszüntetni tervezett nyelvoktatási tevékenység is folytatódhat online formában – mondta el interjúnkban Antoni Györgyi, az ELTE ONYC ügyvezető igazgatója.

• A járványügyi veszélyhelyzet intézkedései alaposan átalakították az ELTE nemzetközi ügyekkel foglalkozó kollégáinak munkarendjét is. Az egyetem Nemzetközi Stratégiai Irodájának és az Erasmus+ és Nemzetközi Programok Osztályának jelenleg legfontosabb feladata, hogy pontos és naprakész információkkal szolgáljon nemzetközi tevékenységekben érintett hazai és külföldi hallgatók, illetve oktatók számára. Takó Ferenc, a Nemzetközi Stratégiai Iroda vezetője szerint ugyanakkor ebben a helyzetben talán még az eddigieknél is szorosabb és aktívabb együttműködés alakult ki az egyetem szervezeti egységei és külföldi partnerintézményei között.

• A szakértők egyetértenek abban, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozások komoly gazdasági válságot okoznak, a vita csak ott van, hogy mekkora lesz valójában a visszaesés. Hogyan érinti a hallgatókat a válság? Mennyire esnek vissza az albérletek árai? Mik az online vizsgáztatás lehetőségei és korlátai? A jelenlegi tanév valószínűleg már távoktatásos formában fog lezárulni, de mi lesz a szeptemberi évkezdéssel? Ezekről a kérdésekről nyilatkozott Andor György egyetemi tanár, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet igazgatóhelyettese.

• Hogyan birkóznak meg az ELTE oktatói és hallgatói az online oktatás kihívásaival? Milyen alkalmazások váltak be a leginkább a távoktatás során? Mi lesz a vizsgákkal, hogyan segít az egyetem hallgatóinak és munkatársainak az informatikai eszközök használatában? Báldy Péter, az ELTE Minőségügyi Iroda vezetője szerint ilyen körülmények között csak komoly erőfeszítések árán, a visszajelzések folyamatos figyelembe vételével tartható fenn az oktatás színvonala.

• Az ELTE oktatóitól és hallgatóitól egyaránt türelmet és előzékenységet kért a járványügyi korlátozások és a távoktatás kihívásai kapcsán Horváth Mihály, az egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. Miben tud segíteni a hallgatóknak az EHÖK? Mi a helyzet a záróvizsgákkal, a szakdolgozatok leadásával, a védésekkel, a nyelvvizsgákkal, a kollégiumi elhelyezésekkel, a mobilitási ösztöndíjakkal, mit tegyenek a külföldön maradt vagy oda készülő hallgatók? Ilyen kérdésekkel keresik jelenlegi és leendő ELTE-sek az önkormányzatot - mondta el interjúnkban az elnök.

• Krízishelyzetek, rendkívüli események idején fontos szerep jut a kutatóknak abban, hogy megbízható és szakmailag megalapozott információkkal segítsék a védekezést, cáfolják a gyorsan terjedő rémhíreket, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy mindenki megfelelően értékelhesse a kialakult helyzetet. Ennek jegyében kértük fel Müller Viktort, az ELTE Biológiai Intézet tudományos munkatársát, hogy videóban válaszoljon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felmerülő olvasói kérdésekre.

• Magyarországon egyes becslések szerint akár 1 millió fertőzöttnél járhat komoly megbetegedéssel a koronavírus-járvány, egynegyedük intenzív ellátásra szorulhat. Hogyan védekezhetünk a vírus ellen? Mik a tünetek és milyen kísérletek folynak világszerte egy hatékony gyógyszer kifejlesztésére? Milyen erőfeszítésekkel lehet laposan tartani a járvány terjedési görbéjét? Ezekről beszél Kacskovics Imre immunológus.

• Háromszázmillió forint támogatást kapott a koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésére az a magyar konzorcium, amelyet az ELTE TTK Immunológiai Tanszéke vezet, emellett tagja még a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft. Interjúsorozatunk első részében Kacskovics Imre immunológust arról kérdeztük, hogy pontosan milyen feladatokat látnak el a konzorcium tagjai.

• Rekordszámú, csaknem 55 ezer továbbtanulás előtt álló diák látogatott el január 19. és 21. között a 20. EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállításra, ahol 12 ezer látogatójával az ELTE standja idén is a legnépszerűbbek közé tartozott. A kiállításon az ELTE 250 hallgatója és oktatója tájékoztatta az érdeklődőket, egyetemünk nyolc kara mellett külön pultnál mutatkozott be a Gazdálkodástudományi Intézet és a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ, az Origó Nyelvi Centrum, emellett a diákok a nemzetközi ösztöndíjakról, kollégiumi lehetőségekről, tanárképzési programjainkról is első kézből szerezhettek információkat.

• Február végén ünnepelte 15. születésnapját az ELTE Online, az egyetem hallgatói magazinja. A lap közösséget kovácsol a különböző karok hallgatóiból, emellett fiatal újságírók és fotósok szakmai műhelyeként is működik. A rendezvényen bemutatták a Barangolás az ELTE-n című fotókönyvet, amely tematikus bontásban mutatja be az egyetemi életet A születésnap alkalmából kihirdették az „Az én ELTE-s történetem” prózaíró-pályázat eredményeit is. Tudósításunkban megszólal Blankó Miklós főszerkesztő, Csomos Attila főszerkesztő-helyettes, Baló Tímea fotós koordinátor és Békefi Teodóra, a kulturális rovat vezetője.

• Második nyílt napját tartotta a 2019/2020-as téli szezonban az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar január 31-én. A leendő joghallgatók és szüleik az Aula Magnában tájékozódhattak a sikeres felkészülés menetéről, megismerkedhettek a jogi kar képzéseivel, a nemzetközi tanulmányi és kollégiumi lehetőségekkel, ösztöndíjakkal, valamint az egyetem közösségi és sportprogramjaival is. Tudósításunkban a középiskolások elmesélik, miért épp az ELTE jogi képzéseit szeretnék választani, illetve nyilatkozik még Pásztor Csaba, az ÁJK Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Dankó Dávid, az ELTE Perjátszó kör tagja, valamint az ELTE ÁJK Felvételi Előkészítő Bizottság képviseletében Papp Nóra.

• Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet kétéves fennállása alatt az ország egyik legnagyobb gazdasági képzőhelyévé nőtte ki magát, 2020 őszétől várhatóan csaknem háromezer hallgató végzi tanulmányait itt. A létszám növekedésével szükség volt egy saját épületre, a választás végül a Rákóczi út 7. szám alatti, 1892-es neogótikus házra esett, amely a 2019 őszén megkezdett munkák során teljes belső átalakításon esett át. Tudósításunkban Ormos Mihályt, a Gazdálkodástudományi Intézet igazgatóját, Borhy László rektort és Mezey Mercedest, a GTI Hallgatói Önkormányzat ügyvezető elnökét kérdeztük az avatóünnepség után.

• Az „Eötvös 100” jubileumi év alkalmából interaktív, szórakoztató kiállítás nyílt az ELTE névadó fizikusának életéről és munkásságáról az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban "A pontosság bűvöletében. Eötvös Loránd élete és munkássága" címmel. A május végéig nyitva tartó tárlatot az ELTE hallgatói és munkatársai ingyen látogathatják, iskolás csoportokat is örömmel várnak.

19