• Az ELTE Szenátusa május 6-i ünnepi közgyűlésén, a Pázmány-napon avatta fel új díszdoktorait. Interjúnkban Hunyadi György szociológus, a PPK alapító dékánja, Christoph Grabenwarter nemzetközi jogász, az osztrák Alkotmánybíróság elnöke, Evangelos Livieratos térképész, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem professor emeritusa és Francisco Marco Simón ókortörténész, a Zaragozai Egyetem professor emeritusa beszéltek az ELTE-vel ápolt szakmai kapcsolatukról, és osztották meg gondolataikat a doctor et professor honoris causa cím kapcsán.

• Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és az ADRA Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány közös projektje a sajátos nevelési igényű kenyai gyerekek integrációját támogatja diagnosztikával, szűrőprogramokkal és segédeszközökkel, az iskolák pedagógusait módszertannal és tananyagfejlesztéssel, a szülőket és a helyi közösséget pedig a befogadást ösztönző, attitűdformáló oktatással. A bárczis szakemberek és kutatók helyi oktatáspolitikai vezetőkkel is konzultálnak, hogy a projekt lezárulta után is biztosított legyen a program további működése - mondta el interjúnkban Perlusz Andrea, a projekt szakmai vezetője, a BGGyK stratégiai és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese.

• Születésének 109. évfordulóján hálózattudományi műhelykonferencián emlékeztek meg a Wolf-díjjal kitüntetett, valamint Kossuth- és Állami díjas matematikusról, Erdős Pálról. Az ELTE Nagytétényi úti Kollégiumában ezután emléktáblát avattak a tudós tiszteletére. A Digitális Jólét Program kezdeményezésére az egyetem Szenátusa támogatta, hogy a Nagytétényi úti kollégium Erdős Pál matematikus nevét vegye fel – mondta el Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese. Rényi Alfrédnak, Erdős Pálnak és olyan sztártudósoknak, mint Barabási Albert-László köszönhetjük a hálózatkutatás alapjait – mondta el az ünnepségen Gál András Levente. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője reményét fejezte ki, hogy a kollégiumban az ELTE és más hazai felsőoktatási intézmények együttműködésének köszönhetően egy kiváló hálózattudományi szakmai műhely jön majd létre.

• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2021 októberében tette közzé az Open Science-szel kapcsolatos állásfoglalását, amelyhez elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem csatlakozott. Évek óta zajlik a nyílt tudomány paradigmájának átültetése az egyetem működésébe, a mai ceremónia ennek a folyamatnak egy jelképes pillanata – fogalmazott interjúnkban Sziklai Péter, az ELTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese. Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese szerint az ELTE az egyik legjelentősebb magyar felsőoktatási intézmény, amelyre többi egyetem, az akadémiai és piaci szektor is figyel, ezért csatlakozása jelentős lökést adhat a nyílt tudománnyal kapcsolatos szemlélet elterjedésének hazánkban.

• Az ELTE és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közösen szállított adományokat az ukrán határ menti településre. Szalay Krisztiánt, az ELTE rektori biztosát és Murai Lászlót, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét Herka István polgármester fogadta. Beregsurányba az Informatikai Kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ és a Bölcsészettudományi Kar adományai kerültek, a HÖOK és az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szervezésében. A településre elsősorban tartós élelmiszert és higiéniai termékeket szállítottak. Herka István elmondta, hogy az adományok nagy részét helyben fel tudják használni, naponta több száz ukrajnai menekült érkezik hozzájuk.

• Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ecseri úti épületének rekonstrukciója jelentős megtakarítást jelent az éves energiaköltségekben, emellett a hallgatók, oktatók és adminisztratív munkatársak számára is komfortnövekedést hoz – mondta el interjúnkban Papp Gabriella, a BGGyK dékánja. Scheuer Gyula kancellár szerint az Európai Unió és a kormány támogatásainak felhasználásával a következő EU-s költségvetési ciklusban folytatódhat az ELTE épületeinek energetikai korszerűsítése, ezen beruházások összértéke a tervek szerint elérheti a 20-30 milliárd forintot is.

• A nemzetközi mércével is mérhető kiválóság elismerésére létrehozott ELTE-s támogatásokra 2022 márciusától lehet pályázni. Az Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) célja a magas minőségű tudományos publikációk ösztönzése, az uniós kutatási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, kutatócsoportok létrehozásának segítése, illetve külföldi vendégoktatók meghívása az ELTE-re legalább hat hónapos időtartamra - mondta el interjúnkban Darázs Lénárd, az ELTE általános ügyekért felelős rektorhelyettese, az EKA Operatív Bizottságának elnöke. Az alap célja emellett magas presztízsű nemzetközi konferenciák szervezésének és nemzetközi mesterképzési programok indításának támogatása is. Kiemelt célunk, hogy lendületet adjunk innovációnak, az EKA forrásainak 20 százalékát kifejezetten innovációs támogatásokra fordítjuk – fejtette ki a rektorhelyettes.

• Egyetemünk országos akciójában főleg tartós élelmiszereket, tisztálkodószereket és női higiénés termékeket várnak, illetve albérleti lehetőségeket is fel lehet ajánlani a menekültek, valamint a határon túli magyar hallgatók részére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesten az ELTE Quaestura épületében (1053 Budapest, Henszlmann Imre utca 1.) február 28-án 09:00 órától fogadja az adományokat. A gyűjtőpont hétköznaponként 09:00 és 17:00 óra között tart nyitva. Az Egyetem munkatársai az adományokat nyilvántartásba veszik, illetve gondoskodnak a felajánlások raktározásáról, őrzéséről, majd a szállítás megszervezéséről. Debrecenben, Szegeden és Pécsett az ELTE Márton Áron Szakkollégium tagkollégiumai koordinálják a gyűjtést.

• Az egészségvédelem, a klímapolitika és a társadalmi egyenlőtlenségek területén azonosítottak kutatási célokat és együttműködési lehetőségeket a CHARM-EU egyetemi szövetség tagjai – mondta el a Torch-projekt konferenciája után Takó Ferenc. Interjúnkban a CHARM-EU projektmenedzsere felvázolta: 2022 végéig az első év tapasztalatai alapján megszülethet az intézmények közös K+F+I stratégiája, 2023-ban pedig elkezdődhet a konkrét kutatási projektek megvalósítása is.

• Borhy László rektor és Bartus Dávid, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a Rektori Kabinetben köszöntötték a pekingi téli olimpia bronzérmes gyorskorcsolyázóját. Interjúnkban Jászapáti Petra arról beszélt, hogy a felkészülés és a versenyek alatt az egyetem, az oktatók és hallgatótársai is minden támogatást megadtak tanulmányaihoz. A BTK germanisztika szakos hallgatója végül azt is elárulta, mivel szeretne foglalkozni, amikor befejezi profi sportolói karrierjét.

• Simor Péter Dániel (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológia Tanszék) lett „Az ELTE ígéretes kutatója” 2021-ben a Pszichológia és neveléstudomány területén. 15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését.

• 2022. február 15-én adták át a Márton Áron Kollégium és Szakkollégium kívül-belül felújított B épületét, amelyben 518 minőségi férőhely áll az ELTE-s hallgatók rendelkezésére. A projekt most lezárult első ütemében a B épület 5,1 milliárd forintból új gépészeti berendezéseket, nyílászárókat és hőszigetelést kapott, valamint korszerűsítették az elektromos és az informatikai hálózatot is. Az ELTE 2015 óta folyamatosan dolgozik a kollégiumi infrastruktúra javításán. Akkor még csak a férőhelyeink egyötöde tartozott a legmagasabb minőségi kategóriába, a mostani beruházás lezárultával ez az arány 75 százalékra emelkedik – fogalmazott interjúnkban Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja. A felújított épületben családbarát és akadálymentes szobák is várják a határainkon túlról érkező és magyarországi hallgatóinkat – mondta el Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke.

• 2021-ben Illés Gábor István (Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézet) lett az ELTE ígéretes kutatója a társadalomtudomány területén. 2013-ban az ELTE-n politikatudományból szerzett doktori fokozatot, 2014 óta dolgozik az Állam- és Jogtudományi Karon. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál.

• Aki egyszer ELTE-s volt, sosem felejti el! Új kampányfilmünkben saját hallgatóinkat kértük fel, hogy meséljenek arról, miért érdemes idén is az ELTE-t választani, ha életre szóló tudást, kapcsolatokat és élményeket szeretnétek. A felvételi időszakban is figyeljétek honlapunkat, kövessétek social média-csatornáinkat, hallgassátok podcastjeinket, és tudjatok meg mindent arról, hogy milyen érzés ELTE-snek lenni!

• Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.

• A 2017-ben indult projekt célja eredetileg egy molekuláris biomarker és diagnosztikai kutatásokra alkalmas laboratórium létrehozása volt, amely genetikai és sejtbiológiai vizsgálatokat végez. A konzorcium azonban a járványra reagálva kiegészítette az eredeti fejlesztési koncepciót, és a tervezett létesítményt alkalmassá tette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra is. A projektben az ELTE és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont mellett a SERVIER Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt. és a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. vett részt. A labor a fiatal gyógyszerbiológusok képzésében is szerepet kap, miután 2018-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös biotechnológia mesterszak indulhatott el.

• A felvételizők főleg a kiváló oktatók, a széles körű nemzetközi lehetőségek, a világvárosi képzési helyszínek és a vibráló közösségi élet miatt szeretnének bekerülni az ELTE-re – derült ki az Educatio kiállításon készült riportunkból. Aki nálunk szeretne továbbtanulni, általában nagyon eltökélt, és elsődleges célként tűzte ki magának, hogy az ELTE-t választja – mondta el Nagymihály Levente, az Állam és Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöke. A kiállításon tartott előadásában Borhy László rektor az egyetem csaknem négyszáz éves történetét is felidézte, Szűcs Annamária kommunikációs igazgatóhelyettes pedig úgy fogalmazott: örülünk, hogy ismét ilyen sok az érdeklődő az ELTE standjánál, ahol az egyetem 9 kara mellett kollégiumaink, szombathelyi képzési helyszínünk és a Tanárképző Központ is képviselteti magát.

• Az élettelen természettudomány területén Vesztergom Soma (Természettudományi Kar, Fizikai Kémiai Tanszék) lett 2021-ben az ELTE ígéretes kutatója. Érdeklődése az elektrokémia és annak kísérleti-instrumentációs kérdései köré összpontosul, de újabban sokat foglalkozik különböző elektrokémiai folyamatok elméleti modellezésével is. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálatával, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott.

• A jogtudomány területén 2021-ben Sulyok Katalin (Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék) munkáját értékelte az ELTE Tudományos Tanácsa. Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. Doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet és a genfi Henry Wheaton Prize díját is megkapta, 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott.

• Az ELTE stábja a Hungexpo HF11-es standján és online is várja az érdeklődő középiskolásokat, tanárokat és szülőket a háromnapos seregszemlén. Az Educatio Szakkiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Feladata összekapcsolni az egyes szereplőket, a hazai és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket a diákokkal, oktatókkal és szülőkkel. A többnapos seregszemlén tavaly már közel 200 kiállító és több mint 50 000 látogató vett részt, 50 felsőoktatási intézmény oktatói és hallgatói adták át a legfontosabb információkat a képzésekről, a szokásokról, kollégiumi elhelyezésről és akár a tanulmányokat követő jövőképről is.

• Szászi Barnabás Imre (PPK Affektív Pszichológia Tanszék), a 2021-es „Kinyitjuk a tudományt” – Az ELTE ígéretes kutatója különdíj nyertese saját tudományos munkájában is követi a nyílt tudomány elveit, oktatja azokat témavezetettjeinek és más oktatóknak, a nyílt tudomány területén módszertani innovációkat fejleszt, végül pedig a tudományos eredményeket a tágabb közönség számára is elérhetővé teszi különböző fórumokon. Minden eddig megjelent tudományos publikációjához kapcsolódóan nyíltan hozzáférhetővé tette az empirikus munkák mögött álló adatbázist, az elemzési kódot és a tudományos eredmények megismételhetőségéhez szükséges egyéb adatokat. Megszervezte az ELTE-n az első Open Science Workshop-ot, amelynek keretében az ELTE kutatói és diákjai körében promotálta a nyílt tudomány alapelveit, és ehhez konkrét akciótervet nyújtott.

• Kovács Péter (IK Numerikus Analízis Tanszék) lett 2021-ben az ELTE ígéretes kutatója az informatikában. Doktori disszertációja (2016) óta adaptív transzformációs módszerekkel, numerikus matematikával és ezek jelfeldolgozásbeli alkalmazásával foglalkozik. A jelmodellezés, mesterséges intelligencia/gépi tanulás, biológiai jelfeldolgozás, telekommunikáció, roncsolásmentes anyagvizsgálat témaköreiben publikál. Több nemzetközi és hazai kutatásban vett részt, a Tamperei Műszaki Egyetem Jelfeldolgozó Kutató Intézetében például epilepsziás rohamok EEG alapú detektálásán dolgozott, a linzi Johannes Kepler Egyetemen szintén biológiai jelfeldolgozási vizsgálatokat végzett, később egy nemzetközi csoporttal roncsolásmentes anyagvizsgálatok problémáinak megoldását kereste. Jelenleg a SZTAKI-n keresztül nyílt kerékszenzoros jelek feldolgozásában vesz részt.

• 2021-ben Illés Gábor István (ÁJK Politikatudományi Intézet) lett az ELTE ígéretes kutatója a társadalomtudomány területén. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál.

• Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.

• Az élettelen természettudomány területén Vesztergom Soma (Természettudományi Kar, Fizikai Kémiai Tanszék) lett 2021-ben az ELTE ígéretes kutatója. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálatával, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott.

• Simor Péter Dániel (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológia Tanszék) lett „Az ELTE ígéretes kutatója” 2021-ben a Pszichológia és neveléstudomány területén. 15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését.

• „Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.

• A Tudományos Tanács idén 9 negyvenévesnél fiatalabb kutatónak ítélte oda a kitüntető címet, az élő természettudomány kategóriájában Lőrincz Péternek (Természettudományi Kar, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék). Kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel.

• A jogtudomány területén 2021-ben Sulyok Katalin (Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék) munkáját értékelte az ELTE Tudományos Tanácsa. Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. Doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet és a genfi Henry Wheaton Prize díját is megkapta, 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott.

• Online pályázás, közösségi funkciók, digitális hallgatói igazolvány – csak néhány példa az Erasmus+ alkalmazás kínálta lehetőségek közül! A 23 európai nyelven elérhető alkalmazás az ötlettől a pályázáson át az ösztöndíjas időszak végéig segíti a hallgatókat, az egyetemek számára pedig lehetővé teszi, hogy olyan információkat is közzétegyenek, amelyeket kizárólag az adott intézménybe érkező, illetve onnan külföldre induló erasmusos hallgatók láthatnak – mondta el Hermándy-Berencz Judit, az ELTE Oktatási Igazgatóságának projektkoordinátora. Az alkalmazás új változatát nemzetközi együttműködés keretében fejlesztette ki az ELTE által vezetett konzorcium, a munkában részt vettek a Bölcsészettudományi Kar hallgatói önkormányzatának nyelvszakos önkéntesei is.

• A 350 millió forintos beruházással kialakított létesítményben heti 10 ezer vizsgát lehet lebonyolítani a kor elvárásaihoz méltó digitális eszközökkel, megfelelően kontrollált körülmények között. A központban már az első hetekben 20-25 ezer számonkérést bonyolított le az egyetem. "Meggyőződésünk, hogy a következő években számos hasonló vizsgaközpontot adnak majd át a világon és Magyarországon" – mondta interjúnkban Andor György, az ELTE Gazdaságtudományi Kar dékánja.

• Hogyan monitorozza az ELTE vezetése az egyetemi polgárok beoltottságát? Miért döntött az Egyetem a kötelező maszkviselés mellett? Mikortól lesz kötelező a dolgozók számára a koronavírus elleni oltás? A hallgatók számára is kötelező lesz az oltás? Hogy vált be a home office? Az ELTE TTK Podcastjának vendége volt Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, akit ezeken a kérdéseken kívül az ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testület működéséről és hatásköréről, valamint az aktuális szabályozásokról is kérdeztek.

• Varga Réka az ELTE Bölcsészettudományi Kar ének-zene és magyar osztatlan tanár szakos hallgatója, emellett idén megkezdte jogi tanulmányait is az ÁJK-n. Az ELTE Hallgatói Önkormányzatban a zenei tanszék tudományos referenseként kezdett dolgozni, később az EHÖK pályázatokért felelős alelnökeként folytatta munkáját. Egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az EHÖK hidakat építsen az egyetem különböző karain tanuló hallgatók között.

• Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jótékonysági rendezvényén befolyt összeget minden évben egy-egy alapítványnak vagy segélyszervezetnek ajánlják fel. Az idén összegyűlt csaknem 200 ezer forinttal az SOS Gyermekfalvak munkáját segítik. Helyszíni riportunkban a társadalmi felelősségvállalás ELTE-s hagyományairól beszéltek a bisztró szervezői és díszvendégei, köztük Borhy László rektor, Rácz Zsófia joghallgató, fiatalokért felelős helyettes államtitkár, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Nagymihály Levente, az ELTE ÁJK HÖK elnöke. Az akció szellemiségét Keczán Pál, a Palacsintabisztró alapítója a Kiscsillag dalát idézve foglalta össze: „S ha nem is hozol le csillagot, sokról mutatod meg, hol ragyog.”

• Tudomány, továbbtanulás, karrier és kötetlen hangulat: röviden ilyen volt az idei ELTEfeszt! A látogatói rekordot hozó összegyetemi, interaktív nyílt nap vendégei arról meséltek stábunknak, hogy a jövő bölcsészeiként, informatikusaiként, jogászaiként, pszichológusaiként vagy épp közgazdászaiként miért pont az ELTE-t választják, amikor a továbbtanulásról kell döntést hozniuk?

• Idén csaknem háromezer, továbbtanulás előtt álló diák jött el az ELTE összegyetemi nyílt napjára. Az interaktív pályaválasztó fesztiválon bemutatkoztak egyetemünk karai, intézetei és tanszékei, négy főelőadónk pedig lebilincselő ismeretterjesztő előadásokkal csinált kedvet a különböző tudományterületekhez a történelemtől kezdve a gazdaságtudományon és pszichológián át egészen a dróntechnológiáig. Helyszíni riportunkban Csorba László történész (BTK), Vásárhelyi Gábor mérnök-fizikus (TTK), Ormos Mihály közgazdász (GTK) és Balázs Judit pszichiáter (PPK) saját előadásuk témája mellett arról is mesélnek, hogy az ELTE-n milyen egyedülálló lehetőségek nyílnak meg a tehetséges és ambiciózus hallgatók előtt.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem karai lebilincselő programokkal várták a fiatalokat a 2021-es Kutatók Éjszakáján. A lágymányosi campuson tartott látványos és interaktív előadásokon szó volt többek között a természeti jelenségek mozgatórugóiról, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a bőrrák felismerésében és a kémiai kísérletek módszertanáról is. A látogatók belekóstolhattak a 3D modellek tervezésébe, a legfiatalabbak „A Kóbor szálló” című meseregény segítségével a gyermekek nyelvén hallhattak a hajléktalanságról és más társadalmi problémákról, az idősebbek pedig társadalomtudományi kocsmakvízen mérhették össze tudásukat.

• Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak benne más hazai és trópusi növények is. Mostani helyét 170 éve foglalta el, irodaépületének helyén állhatott Mátyás király vadászkastélya, amelyben II. Lajos és később török basák is tartózkodtak. Az évfordulót az ELTE rendezvénysorozattal teszi emlékezetessé: a jubileumi év könyvbemutatóval, kerttörténeti kiállítással és emlékfa-ültetéssel kezdődött. A tervekről Orlóci László igazgató beszél.

• A Szenátus ünnepi közgyűlésén Borhy László rektor beszédével megkezdődött az ELTE 387. tanéve. A ceremónián adták át az egyetemi elismeréseket is, az Eötvös-gyűrűt idén Hudecz Ferenc egyetemi tanár (TTK), az ELTE volt rektora és Erdődy Gábor egyetemi tanár (BTK), korábbi rektorhelyettes vehette át, akik videónkban ELTE-s emlékeikről beszélnek. Az egyetem a 2021/22-es tanévben Leimeter Dóra vízilabdázó olimpikonnak adományozta az ELTE Sport Arca címet. Az ünnepi tanévnyitó zárásaként Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket.

39