• Hogyan jelenik meg Daidalosz és Ikarosz mítosza a kortárs magyar költészetben és az antik római irodalomban? Ezzel foglalkozott kutatásában Kerti Anna Emese (ELTE BTK), aki I. helyezett dolgozatával elnyerte a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját is a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában. Az azonos témát érintő képeket, szövegeket és más műalkotásokat érdemes egymás fényében nézni és olvasni, esetünkben is a görög mítosz egyfajta közös buborékot von a különböző műalkotások köré – fejtette ki interjúnkban a díjazott.

• Az Európai Unió új, a fizetésképtelenség esetén alkalmazott szerkezetátalakítási eljárásokat érintő irányelvéről szóló munkájával, illetve „A függetlenség és pártatlanság követelménye a nemzetközi választott bírósági jogban” című dolgozatával szerepelt a 35. OTDK-n Pap Kristóf (ELTE ÁJK), aki a Polgári Jog 5. (Kereskedelmi Jog) Tagozatban első, a Polgári Eljárásjog Tagozatban második helyezést ért el, egyúttal az OTDK fődíjának számító Reménység-kitűző különdíjat is hazavihette. Interjúnkban beszélt a szerkezetátalakítási eljárások hitelezővédelmi szempontjairól, illetve elárulta azt is, milyen javaslatokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy a választottbírósági eljárások során egyszerre lehessen megfelelni az érintett felek érdekeinek és a független ítélkezés követelményének.

• A fehérjék egy különleges módosításának, a foszforilációnak a vizsgálatával foglalkozott TDK-dolgozatában Bugyi Fanni, aki I. helyezést elért munkájával a Pro Scientia Aranyérmesek társaságának különdíját nyerte el a 35. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekciójában. Az ELTE Természettudományi Kar hallgatója olyan módszert dolgozott ki, amelyet szövetmetszetek vizsgálatakor használnak majd a jövőben. Az 'Adatértékelési és minta-előkészítési módszerek fejlesztése fehérjék poszt-transzlációs -módosításainak vizsgálatára" című dolgozat témavezetői Drahos László és Tóth Gábor, az ELKH MS Proteomika Kutatócsoport tagjai voltak.

• Mendrey Zsófia, az ELTE BTK hallgatója kutatásában 3 vidéki és 3 fővárosi intézmény 400 diákjának bevonásával vizsgálta a tizedikes tanulók nyomtatott és digitális szövegértési teljesítményét. A kutatásról tartott előadásával egy I. helyezés mellett a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt nyerte el a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban a 35. OTDK-n.

• Valóban felhígult-e a társadalmi elit a XVIII. századi Magyarországon? Hogyan hat a diákok megszólalásaira, ha tapasztaltabb, illetve ha pályakezdő tanárok tartják a magyar nyelvi órákat? Mennyire érvényesülnek a nemzeti kisebbségek politikai, kulturális és nyelvhasználati jogai Kelet- és Közép-Európában? Hallgatóink többek között ezekről a témákról értekeztek a 35. OTDK keretében megtartott Roska Tamás Tudományos Előadásaikon. Ezek megtartására olyan fiatal kutatók kapnak felkérést, akik kiemelkedő kutatási témájukat képesek egy magas színvonalú ismeretterjesztő előadás formájában bemutatni.

• Az ELTE Szenátusa 2021. május 7-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az egyetem 1635-ös alapítására emlékezve. A szakmai előadást Tausz Katalin, a Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, korábbi dékánja tartotta a gyermekszegénységről. A Pázmány-napon felavatták az egyetem új díszdoktorait is. „Doctor et professor honoris causa” címet vehetett át Johannes Hahn, a Münsteri Egyetem ókortörténet professzora, John T. Jost, a New Yorki Egyetem professzora, a rendszerigazolás-elmélet kidolgozója, Francisco Pina Polo, a Zaragozai Egyetem professzora és Andreas Voßkuhle, az Albert Ludwigs Egyetem Freiburg professzora, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke. Az egyetem új díszdoktorai online bejelentkezésben köszönték meg az elismerést.

• Csörnyei Géza, az ELTE TTK-n végzett fizikus április elején két első helyezést is szerzett a 35. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika (FiFöMa) szekciójában, a Fizika alszekció "Extragalaktikus asztrofizika és gravitációkutatás", illetve a "Változócsillagok fizikája" területein. A díjnyertes kutatások a távoli galaxisok osztályozására, illetve a galaxisok távolságának kiszámítására vonatkozó módszerekre irányultak - mondta el interjúnkban, részletesebb betekintést is nyújtva a csillagászat két izgalmas témakörébe.

• A kutatásetika általános, illetve a járványhelyzet miatt felmerülő aktuális kérdéseivel foglalkozott április végén az Európai Kutatóegyetemek Ligájának (LERU) ELTE által szervezett szemináriuma, amelyet 35 egyetemről mintegy 150 egyetemvezető, szakértő és PhD-hallgató kísért figyelemmel. Az ELTE az úgynevezett CE7 csoport tagjaként, társult intézményként csatlakozott a LERU-hoz. A kutatásetikának az orvosi kutatásoktól kezdve az állatkísérleteken át a személyes adatok kezelését magában foglaló kérdőíves felmérésekig számos ága van – mondta el interjúnkban Magyari Enikő, az ELTE tudományos rektorhelyettese, az esemény moderátora. Előadásáról beszél Rónay Zoltán, a PPK dékánhelyettese és Perlusz Andrea, a Bárczi dékánhelyettese is.

• Idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc hírközlési és médiajogi témájú tudományos diákköri pályamunkát díjazott, közülük hármat az ELTE joghallgatói készítettek. Szánthó Alexandra Tímea „Felhasználói tudatosság az online térben”, Huszár Daniella „Freedom of Expression az algoritmusok világában. Emberi jogok érvényesülése a közösségi média platformjain”, Szilárd Ákos pedig „A szólás szabadsága, avagy az interneten mindent szabad?” című munkájával került a díjazottak közé. A világon 3,8 milliárd ember használ közösségimédia-platformokat, a digitális fejlődés miatt átalakultak a médiafogyasztási szokásaink, ezért különösen fontos, hogy sokkal tudatosabban figyeljünk ezekre a kérdésekre – mondták el interjúnkban az ELTE-s díjazottak.

• A madarak énekét alkotó két-három másodperces hangelemek fontos információkat hordoznak az adott egyed tulajdonságairól, amelyek a párválasztás vagy a territóriumért folytatott harc várható esélyeiről is sokat elárulnak a másik egyed számára - mondta el interjúnkban Garamszegi László Zsolt, az ELTE Viselkedésökológiai Csoport munkatársa, a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. A kutatók több, mint 20 éve vizsgálják az örvös légykapók énekét a Pilisben. A helyszínen készült hangfelvételeket feldolgozás és a háttérzajok kiszűrése után számítógépes elemzésnek vetik alá, hiszen az egyedek éneke közti, emberi fül számára észrevehetetlen különbségek csak így mutathatók ki.

• Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.

• A második generációs fertőtlenítő robot környezetbarát UV-lámpák segítségével írtja a mikroorganizmusokat, egyedi szerkezeti-gépészeti megoldásai pedig új alapokra helyezik az önjáró fertőtlenítő robotok működtetését. Az eszközt az ELTE-Soft Kft. és az Európai Tudásközpont Kft. fejlesztette ki az Informatikai Kar együttműködésével. Interjúnkban Tarcsi Ádám, az ELTE IK Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék tanársegédje mutatja be.

• Az ELTE Füvészkert március közepe óta újra nyitva áll a látogatók előtt. A kényszerű zárva tartás miatt kiesett bevételek pótlására a kert dolgozói saját nevelésű növényeiket és a botanikus kerthez kapcsolódó emléktárgyaikat bocsátják jótékonysági aukcióra. A befolyt összegből szeretnék folytatni például a Bazsarózsakert kialakítását, amelyen évek óta dolgoznak a kert munkatársai. Orlóci László igazgató interjúnkban látogatásra is invitált az arborétumba, amely tavasszal a cseresznyevirágzás idején a legszebb arcát mutatja.

• A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben Lovász Lászlónak, az ELTE professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az MTA korábbi elnökének és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársának ítélte oda a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett elismerést, az Abel-díjat. Ez alkalomból idézzük fel a professzornak az „ELTE Sikerek” sorozatban 2017. május 17-én az Aula Magnában tartott előadását.

• Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen nem kell mindent az alapoktól kezdeni, hanem bátran támaszkodhatok az elődeim lelkiismeretes, stratégiai szemléletű építkező munkájára a PPK-s képzések és kutatások fejlesztése során – mondta interjúnkban Zsolnai Anikó. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar új dékánja szerint kulcskérdés, hogy a karon, az egyetemen és Magyarországon tartsuk a nemzetközi szintű tudományos és oktatói tevékenységet folytató fiatal szakembereinket, ezáltal biztosítva a képzések és kutatások folyamatosan magas színvonalát.

• A professzor a „Persze, hogy az ELTE-re jártak” című korábbi, sikeres alumnusainkat bemutató sorozatban is mesélt gazdag életpályájáról, a tanítás és a kutatás öröméről, külföldi sikereiről, a pályáját elismerő díjakról és az úton őt elindító tanáregyéniségekről. A videóból azt is megtudhatjuk, mennyire fontos számára a tudomány szeretete, a szorgalom és mások munkájának elismerése.

• A modern régészet ágai egyre inkább kinyúlnak a természettudományok (például a genetika) és az informatika felé, de felölelik a kutatásszervezés és a projektmenedzsment tevékenységeket is. Az e területeken szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni vezetői munkája során Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja, aki olyan új szakok elindítását is tervezi, amelyek a bölcsészettudományok hagyományos értékeinek megőrzése mellett erősebben koncentrálnak a karon megszerezhető tudás gyakorlati hasznosítására is.

• A Földet elérő űrviharok súlyosan károsíthatják a mobiltelefon és GPS-hálózatok, banki és energiaipari rendszerek működését – mondta interjúnkban Erdélyi Róbert. Az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzora kollégáival egy olyan űridőjárás-figyelő hálózat kiépítésébe fogott, amely a Nap mágneses terében bekövetkező változásokat vizsgálva az eddigi 2-6 óra helyett akár 24 órával előre is képes lehet jelezni a Földre veszélyt jelentő űridőjárási eseményeket.

• A hallgatók és az oktatók számára is komoly pszichikai terhelést jelent, hogy lassan egy éve online működésre állt át a hazai felsőoktatás. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Életvezetési Tanácsadó irodája kibővült csapatával áll azon ELTE-polgárok rendelkezésére, akik úgy érzik, hogy szakértői tanácsokra van szükségük lelki egyensúlyuk megtartásához – mondta interjúnkban Karner Orsolya, a PPK egyetemi adjunktusa, az iroda vezetője.

• A podcastban Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal és Szabó Zsófia Marianna csillagásszal beszélgetett Papp Eszter fizikus doktorandusz a Nők a tudományban világnap alkalmából. Szabó Zsófia Marianna beszámolt kutatásának sikereiről, hiszen ötlete nyomán Európa legjobb rádiótávcsövei március 11-én méréseket végeznek a tőlünk 450 fényév távolságra lévő kettős csillagrendszeren, hogy pontosabb képet alkossanak a Naphoz hasonló csillagok kialakulásáról. Az adásban ezen kívül szó volt a 2021. február 18-án landoló Perseverance marsjáróval kapcsolatos tudományos újdonságokról és a Mars felszínével és összetételével kapcsolatos legújabb vizsgálatokról is.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ismét ott van az év legnagyobb oktatási kiállításán, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon: idén január 21-től rendhagyó módon online formában várja 3 napon keresztül a középiskolásokat és más érdeklődőket. A központi programban látható videón Borhy László rektor és Eszterhai Marcell HÖK-elnök villantja fel azokat a szempontokat, a rangsorokban elért jó eredményektől a nemzetközi kapcsolatokon át a tehetséggondozásig, amelyek egyedülállóvá teszik az ELTE-t a magyar felsőoktatásban.

• Február 12-ig minden nap jóga, aerobic, illetve nyújtó és erősítő edzésekre várja az ELTE sportolni vágyó polgárait a BEAC az ingyenes online óráin! Interjúnkban Simon Gábor, az egyetemi sportegyesület igazgatója és Farkas Lilla, a BEAC polefitness szakosztályának vezetője beszélt sportprogramukról.

• Hogy versenyezhet egy online esemény a korábbi, hagyományos nyílt napokkal? Milyen kihívások várnak arra, aki egyetemi polgárrá válik? Mit csinál egy IK-s gyakornok a Google-nél és egyáltalán, hogyan kell összeállítani a Neptunban egy órarendet? Ezekről beszélt kameránk előtt Fodor Zoltán, a nyílt nap szervezőbizottságának elnöke, Deák Dalma, az ELTE IK Hallgatói Önkormányzat elnöke és Horváth Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, az Informatikai Kar dékánja. Az online eseményen a felvételizők bepillanthattak az ELTE IK képzéseibe és mintaelőadásaiba, megismerhették a kar iparági partnereit és a kollégiumokkal, ösztöndíjakkal, nemzetközi tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos legfontosabb információkat is.

23