• Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.

• A második generációs fertőtlenítő robot környezetbarát UV-lámpák segítségével írtja a mikroorganizmusokat, egyedi szerkezeti-gépészeti megoldásai pedig új alapokra helyezik az önjáró fertőtlenítő robotok működtetését. Az eszközt az ELTE-Soft Kft. és az Európai Tudásközpont Kft. fejlesztette ki az Informatikai Kar együttműködésével. Interjúnkban Tarcsi Ádám, az ELTE IK Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék tanársegédje mutatja be.

• Az ELTE Füvészkert március közepe óta újra nyitva áll a látogatók előtt. A kényszerű zárva tartás miatt kiesett bevételek pótlására a kert dolgozói saját nevelésű növényeiket és a botanikus kerthez kapcsolódó emléktárgyaikat bocsátják jótékonysági aukcióra. A befolyt összegből szeretnék folytatni például a Bazsarózsakert kialakítását, amelyen évek óta dolgoznak a kert munkatársai. Orlóci László igazgató interjúnkban látogatásra is invitált az arborétumba, amely tavasszal a cseresznyevirágzás idején a legszebb arcát mutatja.

• A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben Lovász Lászlónak, az ELTE professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az MTA korábbi elnökének és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársának ítélte oda a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett elismerést, az Abel-díjat. Ez alkalomból idézzük fel a professzornak az „ELTE Sikerek” sorozatban 2017. május 17-én az Aula Magnában tartott előadását.

• Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen nem kell mindent az alapoktól kezdeni, hanem bátran támaszkodhatok az elődeim lelkiismeretes, stratégiai szemléletű építkező munkájára a PPK-s képzések és kutatások fejlesztése során – mondta interjúnkban Zsolnai Anikó. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar új dékánja szerint kulcskérdés, hogy a karon, az egyetemen és Magyarországon tartsuk a nemzetközi szintű tudományos és oktatói tevékenységet folytató fiatal szakembereinket, ezáltal biztosítva a képzések és kutatások folyamatosan magas színvonalát.

• A professzor a „Persze, hogy az ELTE-re jártak” című korábbi, sikeres alumnusainkat bemutató sorozatban is mesélt gazdag életpályájáról, a tanítás és a kutatás öröméről, külföldi sikereiről, a pályáját elismerő díjakról és az úton őt elindító tanáregyéniségekről. A videóból azt is megtudhatjuk, mennyire fontos számára a tudomány szeretete, a szorgalom és mások munkájának elismerése.

• A modern régészet ágai egyre inkább kinyúlnak a természettudományok (például a genetika) és az informatika felé, de felölelik a kutatásszervezés és a projektmenedzsment tevékenységeket is. Az e területeken szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni vezetői munkája során Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja, aki olyan új szakok elindítását is tervezi, amelyek a bölcsészettudományok hagyományos értékeinek megőrzése mellett erősebben koncentrálnak a karon megszerezhető tudás gyakorlati hasznosítására is.

• A Földet elérő űrviharok súlyosan károsíthatják a mobiltelefon és GPS-hálózatok, banki és energiaipari rendszerek működését – mondta interjúnkban Erdélyi Róbert. Az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzora kollégáival egy olyan űridőjárás-figyelő hálózat kiépítésébe fogott, amely a Nap mágneses terében bekövetkező változásokat vizsgálva az eddigi 2-6 óra helyett akár 24 órával előre is képes lehet jelezni a Földre veszélyt jelentő űridőjárási eseményeket.

• A hallgatók és az oktatók számára is komoly pszichikai terhelést jelent, hogy lassan egy éve online működésre állt át a hazai felsőoktatás. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Életvezetési Tanácsadó irodája kibővült csapatával áll azon ELTE-polgárok rendelkezésére, akik úgy érzik, hogy szakértői tanácsokra van szükségük lelki egyensúlyuk megtartásához – mondta interjúnkban Karner Orsolya, a PPK egyetemi adjunktusa, az iroda vezetője.

• A podcastban Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal és Szabó Zsófia Marianna csillagásszal beszélgetett Papp Eszter fizikus doktorandusz a Nők a tudományban világnap alkalmából. Szabó Zsófia Marianna beszámolt kutatásának sikereiről, hiszen ötlete nyomán Európa legjobb rádiótávcsövei március 11-én méréseket végeznek a tőlünk 450 fényév távolságra lévő kettős csillagrendszeren, hogy pontosabb képet alkossanak a Naphoz hasonló csillagok kialakulásáról. Az adásban ezen kívül szó volt a 2021. február 18-án landoló Perseverance marsjáróval kapcsolatos tudományos újdonságokról és a Mars felszínével és összetételével kapcsolatos legújabb vizsgálatokról is.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ismét ott van az év legnagyobb oktatási kiállításán, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon: idén január 21-től rendhagyó módon online formában várja 3 napon keresztül a középiskolásokat és más érdeklődőket. A központi programban látható videón Borhy László rektor és Eszterhai Marcell HÖK-elnök villantja fel azokat a szempontokat, a rangsorokban elért jó eredményektől a nemzetközi kapcsolatokon át a tehetséggondozásig, amelyek egyedülállóvá teszik az ELTE-t a magyar felsőoktatásban.

• Február 12-ig minden nap jóga, aerobic, illetve nyújtó és erősítő edzésekre várja az ELTE sportolni vágyó polgárait a BEAC az ingyenes online óráin! Interjúnkban Simon Gábor, az egyetemi sportegyesület igazgatója és Farkas Lilla, a BEAC polefitness szakosztályának vezetője beszélt sportprogramukról.

• Hogy versenyezhet egy online esemény a korábbi, hagyományos nyílt napokkal? Milyen kihívások várnak arra, aki egyetemi polgárrá válik? Mit csinál egy IK-s gyakornok a Google-nél és egyáltalán, hogyan kell összeállítani a Neptunban egy órarendet? Ezekről beszélt kameránk előtt Fodor Zoltán, a nyílt nap szervezőbizottságának elnöke, Deák Dalma, az ELTE IK Hallgatói Önkormányzat elnöke és Horváth Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, az Informatikai Kar dékánja. Az online eseményen a felvételizők bepillanthattak az ELTE IK képzéseibe és mintaelőadásaiba, megismerhették a kar iparági partnereit és a kollégiumokkal, ösztöndíjakkal, nemzetközi tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos legfontosabb információkat is.

• Mindig is az ELTE-n akartam tanulni, a tanáraim pedig nagyra értékelik, hogy nemcsak sportolok, de gondolkodom és dolgozom is – mondta interjúnkban Siklósi Gergő párbajtőr világbajnok, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatója, aki szerint a sikeres versenyzéshez az erőnlét mellett mentális felkészültségre is szükség van. Gergő sportpszichológiát és sportszervezést tanul a PPK-n, hosszútávú célja pedig az, hogy diplomáját megszerezve a jövőben még sikeresebbé tegye a magyar vívósportot. Kapás Boglárka világbajnok úszó és Burján Csaba olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó után 2020-ban az ELTE Sport Arca címet vehette át Borhy László rektortól.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajló minőségi oktatást még a Covid-járvány sem rendítheti meg, 2021 szeptemberétől szeretettel várjuk új hallgatóinkat – mondta Borhy László akadémikus, egyetemünk rektora, miután az ELTE történetében először online rendeztük meg hagyományos pályaválasztó fesztiválunkat. Négy helyszínről 12 központi előadást, csaknem félszáz Teams- és Zoom-eseményt közvetítettünk élőben, és majdnem ugyanennyi előadást felvételről is megnézhettek a látogatók. Interjúnkban a rektoron kívül sok más előadó beszél a rendhagyó ELTEfeszt tapasztalatairól, az egyetem által kínált sokszínű képzési palettáról.

• A díjat tavaly Vellai Tibor és Sturm Ádám, a Genetika Tanszék munkatársai vehették át az öregedési folyamatért felelős molekuláris károsodások vizsgálata terén végzett munkájuk elismeréseként. Megoldásukat az ELTE Innovációs Napján mutatták be. Vellai Tibor egyetemi tanár, az ELTE Biológiai Intézetének oktatója. Kutatási területe az öregedés, a jelátviteli útvonalak kapcsolata, a sejtpusztulás, a molekuláris evolúció és az autofágia szabályozása. 2017-ben alapította meg az MTA–ELTE Genom Stabilitás kutatócsoportot. Sturm Ádám szintén Genetikai Tanszék tudományos munkatársa. 2017 óta dolgozik az ELTE-n, PhD-fokozatát is itt szerezte biológiai tudományokból 2019-ben.

• Emberek milliárdjai várják a tudomány megoldásait a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, gazdasági és szociális problémákra – mondta köszöntőjében Borhy László akadémikus, az ELTE rektora a 2020-as Tudományos Kutatás Napján. Ez jól tükrözi az idei Magyar Tudomány Ünnepe mottójának - Jövőformáló tudomány - aktualitását. Az ünnepi rendezvényen Vida Tivadar, Tausz Katalin és Perczel András tartott előadást, Magyari Enikő tudományos rektorhelyettes pedig a különböző tudományterületek összekapcsolódására és a tudományos kutatás szabadságára hívta fel a figyelmet zárszavában.

17