• Több mint 60 előadás, workshop és mintaóra várta a közel 3000 érdeklődőt az ELTE hagyományos pályaválasztó fesztiválján. Aki október 11-én a Trefort-kertbe látogatott, megtapasztalhatta, hogy az ország legszélesebb oktatási kínálatát nyújtó egyetemen sokoldalú, eleven közösség fogadja, már most is támogatást nyújtva tehetsége kibontakoztatásához. A videóban az ELTEfeszt főelőadói, Gintli Tibor irodalomtörténész, Kajtár Gábor nemzetközi jogász, Málnási-Csizmadia András biokémikus és Oláh Attila pszichológus mondják el, miről tartottak előadást az érdeklődőknek.

• Az ELTE Innovációs Központja Újbuda Önkormányzatával együttműködésben konferenciát és start-up kiállítást szervezett az ELTE lágymányosi campusán 2019. október 3-án. A rendezvényen adták át az ELTE Innovatív Kutatója díjat Lőrincz Andrásnak, valamint bemutatkoztak a Hallgatói Ötletpályázat nyertesei is.

• A tudományos kutatás ünnepét azért hirdették meg Európa-szerte, mert úgy gondolták, az új tudás a kontinens versenyképességének záloga, ennek előfeltétele pedig a fiatalok bevonása. Az ELTE karai és intézetei 16 helyszínen több mint 300 programmal, előadással és interaktív bemutatóval várták a Kutatók Éjszakáján a tudományok iránt érdeklődő közönséget a fővárosban és a szombathelyi campuson. A videó nézői a bölcsészkarra, a Füvészkertbe és a jogi karra is bepillanthatnak.

• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2019-ben összesen 1,7 milliárd forint támogatást ítélt oda az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek – a program részleteit 2019. szeptember 10-én ismertette közös sajtótájékoztatóján a Hivatal elnöke és az egyetem vezetése. A támogatás a szintetikus kémia és biokémia, a nagy megbízhatóságú informatikai megoldások alkalmazásai, valamint a családi és nemzeti közösségépítés területén zajló kutatási programokat finanszíroz a felsőoktatási intézményben.

• Több mint tízezren látogattak el szeptember 21-én a kutatók világába kalauzoló színes fesztiválra, amelynek idén az ELTE lágymányosi campusa adott otthont. A rendezvényre az Egyetem is számos érdekességgel készült: standjánál a többi között vulkánkitörés-szimulációval, a környezetét folyamatosan érzékelő és a változásoknak megfelelően haladó LEGO-vonattal, valamint az augusztus 20-i tűzijáték csodaszarvasát megalkotó csapat drónraj-bemutatójával is találkozhattak az érdeklődők.

• Lőrincz András az ELTE IK Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék főmunkatársa, 2019-ben az ELTE Innovatív Kutatója díj nyertese. Intelligens rendszerekkel foglalkozik, kutatási területe a humán-számítógép-robot együttműködés, megismeréstudomány, neurális rendszerek, célorientált rendszerek, elosztott intelligencia, oktatási játékok. A videóban a mesterséges intelligencia kutatás jelenlegi kérdéseiről beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.

• 2019. szeptember 6-án Borhy László rektor évnyitó beszédével az Aula Magnában kezdetét vette az Eötvös Loránd Tudományegyetem 385. tanéve. A Szenátus ünnepi közgyűlésén kitüntették az Egyetem kiválóságait. Az „Eötvös-gyűrű” kitüntetést kiemelkedő szakmai, tudományos életútja elismeréseként idén Oláh Attila egyetemi tanár, a PPK korábbi dékánja vehette át.

• Nagy Marianna az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a közigazgatási jogi szankciótan, a szabálysértési és büntetőjog kapcsolata, valamint az objektív felelősség. A kognitív idegtudományok és az evolúciós pszichológia segítségével azt vizsgálja, hogy milyen folyamatok játszódnak le az agyban, amikor döntünk a jogkövető vagy jogellenes magatartás folytatása mellett. A folyamat feltérképezésével megtalálható az a pont, ahol a szankciókkal még lehet hatni a jogsértő cselekmények elkövetőire. Interjúnkban kifejti, hogy érdemes különbséget kell tenni a szankciókban aszerint, hogy a cselekményt valaki nyereségvágyból, esetleg indulatból vagy értékválasztás alapján követi el.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem látta vendégül 2019. augusztus 29-én az Európai Bizottság által támogatott CHARM-EU összefogás tagegyetemeinek vezetőit. A nemzetközi projekt keretében az ELTE, a Barcelonai Egyetem, a Dublini Trinity College, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem interdiszciplináris és kihívásalapú oktatásra fókuszáló Európai Egyetem létrehozásán dolgozik együtt a következő években. A találkozó sajtóeseményén részt vett Palkovics László miniszter is.

• Az IK Adattudományi és Adattechnológiai tanszék vezetője, Horváth Tamás a Sao Paolói egyetemről érkezett Budapestre. Sok éves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik az adatbányászat, a mintafelismerés és a gépi tanulás elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása terén egyaránt. Olyan, ipari megbízásra végzett K+F projekteket vezényelt le, mint a nagy energiájú kozmikus sugárzás megfigyelése (igen magas zajszinttel „takart”, rendkívül nagy adattömegből lehet kiszűrni), vagy a programozási hibák kiszűrése a forráskód-tömeg elemzésével, vagy éppen a közönségszolgálati beszédhang-adatok alapján egyedi csomagajánlatok kidolgozását megalapozó algoritmusok.

• 2016-ban alakult meg az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport, amely az ELTE BTK Fonetika Tanszékén végez különböző kísérleteket. Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.

• A Bazsó Gábor, Buda Zolta, Koncsik Marcell, Szép Vanessza joghallgatókból álló ELTE Jessup Team a világ mintegy 120 országának 680 csapata közül jutott be a Washington D.C.-ben rendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny nemzetközi döntőjébe. A döntőben aztán az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatói az amerikai Columbia Egyetem csapatát maguk mögé utasítva első helyet szereztek a legnevesebb nemzetközi perbeszédversenyen. Az interjúban a sikerhez vezető útról is mesélnek.

• Ormos Mihály egyetemi tanár, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének igazgatója gépészmérnökként végzett, majd vállalatgazdaságtani elemzésekkel, a tőkepiaci hatékonyság gondolatával kezdett foglalkozni, 2004-ben ezen a területen doktorált. 2017-ben csatlakozott az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetéhez, életének egyik meghatározó pontjaként tekint jelenlegi feladatára. Kutatásai során tőkepiacok különböző kockázati mértékeivel, valamint az entrópia (mint egyfajta bizonytalansági változó) jelenségével foglalkozik. Szerzőtársaival vizsgálja a viselkedési pénzügyek területének olyan izgalmas kérdéseit is, mint például a befektetők számára várható legnagyobb veszteség.

• Dúll Andrea környezetpszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. Több doktori iskolában témavezető. Kutatási területe a környezetpszichológia: elsődleges, másodlagos territóriumok, személy-környezet tranzakciók, az épített és természeti környezet pszichológiai hatásának feltárása, környezeti egészségpszichológia. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.

• Kacskovics Imre az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológia Tanszékének vezetője, kollégáival együtt egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyagtermelés mennyiségét és hatékonyságát. A videóban jelenlegi kutatásairól és az emberi immunválasz sokféleségéről beszél. A professzort június 5-én a Természettudományi Kar új dékánjának választották.

• A kiemelkedő egyetemi hallgatóinkat bemutató sorozatunk főszereplője ez alkalommal Burján Csaba olimpiai bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó, aki az ELTE matematika szakos hallgatója, valamint a 2018/2019-es tanévben az ELTE Sport Arca. A Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba és Knoch Viktor alkotta csapat 2018-ban olimpiai rekordot érő időeredménnyel Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét szerezte meg.

16