• Idén a doctor et professor honoris causa címek átadására a járványhelyzet miatt nem a májusi Pázmány-napon, hanem október közepén került sor, az új díszdoktorok online csatlakoztak az eseményhez. A ceremóniát Borhy László rektor nyitotta meg, diplomaták és az egyetem vezetőinek jelenlétében. 2020-ban az ELTE díszdoktorává fogadta Armin von Bogdandy professzort, a heidelbergi Max Planck Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatóját, Wim van den Brinket, az Amszterdami Egyetem Orvosi Központjának addiktológiai pszichiátriai professzorát, Cséfalvay Zsolt professzort, a pozsonyi Comenius Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Marie-Vic Ozouf-Marigniert, a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociale (EHESS) professzorát és Simon Thompsont, a Kenti Egyetem professzorát.

• Mindig is az ELTE-n akartam tanulni, a tanáraim pedig nagyra értékelik, hogy nemcsak sportolok, de gondolkodom és dolgozom is – mondta interjúnkban Siklósi Gergő párbajtőr világbajnok, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatója, aki szerint a sikeres versenyzéshez az erőnlét mellett mentális felkészültségre is szükség van. Gergő sportpszichológiát és sportszervezést tanul a PPK-n, hosszútávú célja pedig az, hogy diplomáját megszerezve a jövőben még sikeresebbé tegye a magyar vívósportot. Kapás Boglárka világbajnok úszó és Burján Csaba olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó után 2020-ban az ELTE Sport Arca címet vehette át Borhy László rektortól.

• Megfelelően működnek-e az ELTE minőségbiztosítási rendszerei? Ezt vizsgálta egyetemünkön a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A munkában több mint kétszázan vettek részt, akik összesen hatvan értekezletet tartottak, az ELTE pedig egy átfogó jelentést készített az egyetemi rendszerekről és folyamatokról. Báldy Péter, az ELTE Minőségügyi Irodájának vezetője bízik abban, hogy a bizottság a munka eredményeként pozitívan értékeli a vizsgált területet és legkésőbb decemberre elkészíti az erről szóló határozatát.

• Interjúnkban Karner Orsolya egyetemi adjunktus, tanácsadó szakpszichológus, az Életvezetési Tanácsadó vezetője beszél a második hullámban tapasztaltakról, a mentális egészség megőrzésének lehetőségeiről. Ebben a bizonytalan és sokakban szorongást keltő időszakban leginkább az egyetem nemzetközi hallgatói és az Erasmusszal külföldön tanuló magyarok keresik fel az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadóját, hogy szakértői segítséget kérjenek a lelki egyensúlyuk megtartásához.

• Müller Viktor, az ELTE TTK egyetemi docense néhány napra maga is karanténba vonult, miután a koronavírushoz hasonló tüneteket észlelt. A kutató tesztje szerencsére negatív lett, így ismét személyesen folytathatta munkáját az ELTE-n zajló konzorciumi gyógyszerfejlesztési projektben. Müller Viktor szerint nem alaptalan kongatni a vészharangokat a járvány második hulláma miatt, amelyről egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mennyi ideig tart és hány embert fog érinteni.

• Habsburg György nagykövet édesapja, Habsburg Ottó életpéldáját és tapasztalatát felidéző, az elsőéves hallgatókat különösen megszólító beszédében a tanulás rendkívüli fontosságára, sorsalakító erejére hívta fel a figyelmet. „Csak azt nem lehet elvenni tőlünk, amit az életben megtanultunk” – mondta. Egy ország civilizáltságát már a középkorban is az egyetem jelezte, ma Magyarország legkiválóbb névjegyeinek egyike az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Aki ide járhat, használja ki jól a lehetőséget, és mindenképpen tanuljon nyelveket is, mert így lehet részese egyszerre akár több civilizációnak.

• Rendhagyó módon kezdődött az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 2020/2021-es tanév: a koronavírus-járvány miatt a Szenátus ünnepi üléséhez kivételesen online csatlakozhattak a vendégek, közéletünk képviselői, az egyetem professzorai, díszdoktorai, oktatói, dolgozói, korábbi és új hallgatói. Az Aula Magnában megtartott rendezvényen az egyetem vezetői és ez évi kitüntetettjei vehettek részt személyesen. A korábbi célkitűzések bizalommal és lelkesedéssel teli folytatását hangsúlyozta Borhy László rektor tanévnyitó beszédében. A Szenátus ünnepi ülésén felszólalt Habsburg György nagykövet, és köszöntötték az egyetem kiváló oktatóit és munkatársait.

• A rektor idei nyitóbeszédében összefogásra és kitartásra buzdított. Bár az elmúlt időszak nem volt könnyű – mondta –, közel 400 éves fennállása alatt az egyetemnek nem egyszer kellett már váratlan megpróbáltatásokkal szembenéznie. Az ilyen nehéz idők azonban a közösséget is erősíthetik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mindezidáig példamutatóan vette az akadályokat, és kiemelkedő teljesítményt nyújtott, miközben egy pillanatra sem feledkezett meg eredeti terveiről és célkitűzéseiről, tudományegyetemi léte megerősítéséről, nemzetközi hírneve növeléséről és szolgáltatási színvonala folyamatos fejlesztéséről. A mostani helyzetben is a jövő iránti bizalomra és lelkesedésre van szükség.

• Májusig nyújthattak be kutatásukról a laikusok figyelmét is felkeltő rövid hírt vagy videót az Új Nemzeti Kiválósági Program ELTE-s ösztöndíjasai az egyetem második tudománykommunikációs versenyére. A pályaművek a legkülönfélébb területekről érkezve prezentálták az ELTE törekvését eredményei közérthető, élvezetes stílusú közzétételére. A "Mesterképzés és Tehetséggel fel!" összevont kategória egyik első helyezettje Oláh Soma (Tehetséggel fel! elsőéves hallgató) videója lett.

• A "Mesterképzés és Tehetséggel fel!" összevont kategória egyik első helyezettje Bognár Zsófia (mesterképzéses hallgató) kisfilmje. A tavalyi nagy siker után idén az ELTE Rektori Kabinet Tudománypolitikai Iroda másodszor rendezett tudománykommunikációs versenyt ÚNKP-ösztöndíjasai részére. A versenyre kétperces videókat, illetve híreket lehetett benyújtani, melyekben a jelentkezők bemutatják az ÚNKP keretében végzett kutatásuk legfontosabb kérdéseit és eredményeit, illetve a kutatói munka örömeit.

• Amikor Juhász Gábort 2015-ben az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánjává választották, egyik fő céljaként a felsőoktatási környezet állandó változásához való alkalmazkodást jelölte meg. A járványra tekintettel elrendelt távoktatás során e célkitűzés sikerét a TáTK a gyakorlatban is bizonyíthatta. "Az volt a stratégiánk, hogy oktatóink ne futurisztikus távoktatási megoldásokban gondolkodjanak, hanem olyan rendszert alkalmazzanak, amely minden hallgatónak biztosítja az oktatás alapfeltételeit" – mondta a dékán, egyben felhívta a figyelmet arra: még nem lehet tudni, hogy hány olyan hallgató van, aki technikai vagy egyéb problémák miatt lemorzsolódhat az oktatásból. Interjúnkban a kar vezetője beszámolt azokról az új kutatásokról is, amelyek a járványügyi korlátozások társadalmi hatásait vizsgálják.

• Magyarország eddig viszonylag jól kezelte a koronavírus-járványt, az őszre jósolt második hullámot pedig az elmúlt hónapok tapasztalatai, illetve az azóta megszületett tudományos eredmények felhasználásával szintén kordában lehet majd tartani – mondta el interjúnkban Müller Viktor. Az ELTE TTK biológus kutatója ugyanakkor hozzátette: ha valamit megtanultunk a járvány alatt, az az, hogy óvatosan kell bánnunk az előrejelzésekkel.

• A koronavírus ellen még sokáig nem lesz védőoltás, az ilyen készítményeknek csak most kezdődtek meg a humán tesztjei – mondja Kacskovics Imre. Az ELTE TTK dékánja szerint a vírushelyzetben beállt átmeneti, viszonylag nyugalmas időszakot az egyetemen érdemes kihasználni például azoknál a hallgatóknál, akik az elmúlt hónapokban a korlátozások miatt nem tudták elvégezni a szakdolgozatukhoz szükséges gyakorlatokat. Kacskovics Imre az online vizsgák mellett arról is beszélt interjúnkban, hogy hol tart az a gyógyszerfejlesztés, amelyet ELTE-s kollégák részvételével és a Richter Gedeon közreműködésével kezdtek meg hazai kutatók.

• Természetes, ha a járvány okozta korlátozások nyomán bizonytalanságot, szorongást érzünk az elszigeteltség vagy épp a folyamatos összezártság miatt. A távoktatás kihívásai, a rekreációs lehetőségek szűkülése, a saját sebezhetőségünkkel kapcsolatos aggodalmak mellett gondot jelenthet például az is, hogy az önálló élethez szokott kollégistáknak ismét egy fedél alatt kell élniük szüleikkel. Azok az ELTE-polgárok, akik úgy érzik, hogy a jelenlegi helyzetben segítségre van szükségük, az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadóhoz fordulhatnak, ahol hat szakértő tart 1-3 alkalomból álló online konzultációkat, a külföldi hallgatók számára akár angolul is - mondta el online interjúnkban Karner Orsolya egyetemi adjunktus, az ELTE Pszichológiai Intézet oktatója, az Életvezetési Tanácsadó vezetője.

• A májusi vizsgákat online bonyolította le az ELTE Origo Nyelvi Centrum, a járványügyi korlátozások fokozatos feloldásával azonban júniustól visszatérnek a hagyományos, írásbelinél papír alapú, szóbelinél pedig személyes jelenlét melletti vizsgáztatásra. Ennek a vizsgázók is örülhetnek, hiszen az online megmérettetéseken nemcsak nyelvtudásukra volt szükség, de magabiztosan kellett használniuk az elektronikus felületet és a szükséges informatikai eszközöket is. A rendkívüli időszakban szerzett tapasztalatokat az ONYC később is jól hasznosíthatja, még az is felmerült, hogy a korábban kapacitáshiány miatt megszüntetni tervezett nyelvoktatási tevékenység is folytatódhat online formában – mondta el interjúnkban Antoni Györgyi, az ELTE ONYC ügyvezető igazgatója.

• A járványügyi veszélyhelyzet intézkedései alaposan átalakították az ELTE nemzetközi ügyekkel foglalkozó kollégáinak munkarendjét is. Az egyetem Nemzetközi Stratégiai Irodájának és az Erasmus+ és Nemzetközi Programok Osztályának jelenleg legfontosabb feladata, hogy pontos és naprakész információkkal szolgáljon nemzetközi tevékenységekben érintett hazai és külföldi hallgatók, illetve oktatók számára. Takó Ferenc, a Nemzetközi Stratégiai Iroda vezetője szerint ugyanakkor ebben a helyzetben talán még az eddigieknél is szorosabb és aktívabb együttműködés alakult ki az egyetem szervezeti egységei és külföldi partnerintézményei között.

• A szakértők egyetértenek abban, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozások komoly gazdasági válságot okoznak, a vita csak ott van, hogy mekkora lesz valójában a visszaesés. Hogyan érinti a hallgatókat a válság? Mennyire esnek vissza az albérletek árai? Mik az online vizsgáztatás lehetőségei és korlátai? A jelenlegi tanév valószínűleg már távoktatásos formában fog lezárulni, de mi lesz a szeptemberi évkezdéssel? Ezekről a kérdésekről nyilatkozott Andor György egyetemi tanár, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet igazgatóhelyettese.

• Hogyan birkóznak meg az ELTE oktatói és hallgatói az online oktatás kihívásaival? Milyen alkalmazások váltak be a leginkább a távoktatás során? Mi lesz a vizsgákkal, hogyan segít az egyetem hallgatóinak és munkatársainak az informatikai eszközök használatában? Báldy Péter, az ELTE Minőségügyi Iroda vezetője szerint ilyen körülmények között csak komoly erőfeszítések árán, a visszajelzések folyamatos figyelembe vételével tartható fenn az oktatás színvonala.

• Az ELTE oktatóitól és hallgatóitól egyaránt türelmet és előzékenységet kért a járványügyi korlátozások és a távoktatás kihívásai kapcsán Horváth Mihály, az egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. Miben tud segíteni a hallgatóknak az EHÖK? Mi a helyzet a záróvizsgákkal, a szakdolgozatok leadásával, a védésekkel, a nyelvvizsgákkal, a kollégiumi elhelyezésekkel, a mobilitási ösztöndíjakkal, mit tegyenek a külföldön maradt vagy oda készülő hallgatók? Ilyen kérdésekkel keresik jelenlegi és leendő ELTE-sek az önkormányzatot - mondta el interjúnkban az elnök.

• Krízishelyzetek, rendkívüli események idején fontos szerep jut a kutatóknak abban, hogy megbízható és szakmailag megalapozott információkkal segítsék a védekezést, cáfolják a gyorsan terjedő rémhíreket, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy mindenki megfelelően értékelhesse a kialakult helyzetet. Ennek jegyében kértük fel Müller Viktort, az ELTE Biológiai Intézet tudományos munkatársát, hogy videóban válaszoljon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felmerülő olvasói kérdésekre.

• Magyarországon egyes becslések szerint akár 1 millió fertőzöttnél járhat komoly megbetegedéssel a koronavírus-járvány, egynegyedük intenzív ellátásra szorulhat. Hogyan védekezhetünk a vírus ellen? Mik a tünetek és milyen kísérletek folynak világszerte egy hatékony gyógyszer kifejlesztésére? Milyen erőfeszítésekkel lehet laposan tartani a járvány terjedési görbéjét? Ezekről beszél Kacskovics Imre immunológus.

• Háromszázmillió forint támogatást kapott a koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésére az a magyar konzorcium, amelyet az ELTE TTK Immunológiai Tanszéke vezet, emellett tagja még a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft. Interjúsorozatunk első részében Kacskovics Imre immunológust arról kérdeztük, hogy pontosan milyen feladatokat látnak el a konzorcium tagjai.

22