• A Szenátus ünnepi közgyűlésén Borhy László rektor beszédével megkezdődött az ELTE 387. tanéve. A ceremónián adták át az egyetemi elismeréseket is, az Eötvös-gyűrűt idén Hudecz Ferenc egyetemi tanár (TTK), az ELTE volt rektora és Erdődy Gábor egyetemi tanár (BTK), korábbi rektorhelyettes vehette át, akik videónkban ELTE-s emlékeikről beszélnek. Az egyetem a 2021/22-es tanévben Leimeter Dóra vízilabdázó olimpikonnak adományozta az ELTE Sport Arca címet. Az ünnepi tanévnyitó zárásaként Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket.

• Szendi Ágoston, az ELTE TTK hallgatója a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt vehette át a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Művészeti és Művészettudományi Szekciójában. A másodéves matematikus hallgató két szekcióban, előadóművészként és zeneszerzőként is bemutatkozott az OTDK-n. Interjúnkban inspirációi és a bemutatott zeneművek mellett beszélt arról is, hogy egy tudománnyal foglalkozó ember számára különösen felszabadító élmény, amikor zenészként ugyan szellemi tevékenységet folytatva, de mégis az érzelmeire hagyatkozva nyilvánulhat meg a színpadon.

• Az ELTE Informatikai Karának gólyatáborában a rossz idő se szegte kedvét a résztvevőknek: nem csak a játékos feladatok és egymás megismerése áll az 5 nap fókuszában, hanem az egyetemi lét megismerése is. Ott jártunkkor épp olyan kérdésekben szerezhettek jártasságot a gólyák, mint például a kollégiumi élet, a szociális támogatások vagy a külföldi lehetőségek.

• A Motorpharma gyógyszerfejlesztő startup céghez kerültek a stroke utóhatását kezelő MPH molekulacsalád szabadalmának felhasználási és fejlesztési jogai. Az erről szóló szerződést ünnepélyes keretek között írta alá július 13-án a Motorpharma Kft. és a szabadalom két tulajdonosa, a Printnet Kft. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem. "Az MPH-220 közvetlenül az izmok összehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat, és hatékonyan oldja a stroke utóhatásaként jelentkező görcsöket a vázizomban úgy, hogy közben a szívizom működését nem befolyásolja” – mondta el Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK professzora, a Motorpharma Kft. alapító tulajdonosa.

• A korábbi évektől eltérően nem egy vagy két kutató, hanem egy egész csapat kapta 2021-ben az ELTE Innovatív Kutatója elismerést. A díjazottak az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékhez kötődő kutatók: Vicsek Tamás, Vásárhelyi Gábor, Balázs Boldizsár és Somorjai Gergő, valamint korábbi munkatársak: Nepusz Tamás, Virágh Csaba és Tarcai Norbert Richárd. A biológia, fizika és robotika határmezsgyéjén dolgozó kutatók az élőlények csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgálták, majd ez alapján önszerveződő, egymással kommunikáló drónokat építettek. Ezek az önszerveződő drón hardware és szoftver rendszerek valamilyen módon optimális csoportos viselkedést tudtak mutatni különböző helyzetekben.

• Az idő- és költségigényes szoftverfejlesztések megkönnyítésére dolgoztuk ki felhő-alapú, platform-független automatikus szoftverréteg-generáló megoldásunkat – mondta el Fejes Arnold, aki csapata képviseletében vette át 2021-ben az ELTE Innovatív Hallgatója Díj I. helyezéséért járó elismerést. A Smart Tables című projekt főpályázója Sőnfeld Álmos volt. A megoldás kiváltja a programozói munka egy részét és a szoftveripartól kezdve az autógyártáson át a pénzügyi szektorig számos területen alkalmazható a gyakorlatban. A termék piaci bevezetéséhez a csapatnak – amelyben hárman a szoftverekkel, ketten pedig üzletfejlesztéssel foglalkoznak – tőkére van szüksége, ehhez most nagyban hozzájárul az ELTE innovációs díja is – fogalmazott interjúnkban Fejes Arnold.

• Hogyan jelenik meg Daidalosz és Ikarosz mítosza a kortárs magyar költészetben és az antik római irodalomban? Ezzel foglalkozott kutatásában Kerti Anna Emese (ELTE BTK), aki I. helyezett dolgozatával elnyerte a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját is a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában. Az azonos témát érintő képeket, szövegeket és más műalkotásokat érdemes egymás fényében nézni és olvasni, esetünkben is a görög mítosz egyfajta közös buborékot von a különböző műalkotások köré – fejtette ki interjúnkban a díjazott.

• Az Európai Unió új, a fizetésképtelenség esetén alkalmazott szerkezetátalakítási eljárásokat érintő irányelvéről szóló munkájával, illetve „A függetlenség és pártatlanság követelménye a nemzetközi választott bírósági jogban” című dolgozatával szerepelt a 35. OTDK-n Pap Kristóf (ELTE ÁJK), aki a Polgári Jog 5. (Kereskedelmi Jog) Tagozatban első, a Polgári Eljárásjog Tagozatban második helyezést ért el, egyúttal az OTDK fődíjának számító Reménység-kitűző különdíjat is hazavihette. Interjúnkban beszélt a szerkezetátalakítási eljárások hitelezővédelmi szempontjairól, illetve elárulta azt is, milyen javaslatokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy a választottbírósági eljárások során egyszerre lehessen megfelelni az érintett felek érdekeinek és a független ítélkezés követelményének.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem világszinten ismert és elismert egyetem, a nemzetközi rangsorokban számos szakterületen kiemelkedően teljesít. A legjobb európai egyetemekkel működik együtt, ami a hallgatóinak is egyedülálló lehetőségeket biztosít. A HVG Diploma 2021 rangsor és a felvételi statisztikák szerint is a legjobb és legnépszerűbb hazai egyetem. A 2021 szeptemberében induló képzésekre jelentkezve július 8-ig módosítható a korábban megjelölt szakok sorrendje. Érdemes azonban alaposan átgondolni ezt a döntést: sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet az eljárás során. Bővebb információ: www.elte.hu/felveteli

• A fehérjék egy különleges módosításának, a foszforilációnak a vizsgálatával foglalkozott TDK-dolgozatában Bugyi Fanni, aki I. helyezést elért munkájával a Pro Scientia Aranyérmesek társaságának különdíját nyerte el a 35. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekciójában. Az ELTE Természettudományi Kar hallgatója olyan módszert dolgozott ki, amelyet szövetmetszetek vizsgálatakor használnak majd a jövőben. Az 'Adatértékelési és minta-előkészítési módszerek fejlesztése fehérjék poszt-transzlációs -módosításainak vizsgálatára" című dolgozat témavezetői Drahos László és Tóth Gábor, az ELKH MS Proteomika Kutatócsoport tagjai voltak.

• Mendrey Zsófia, az ELTE BTK hallgatója kutatásában 3 vidéki és 3 fővárosi intézmény 400 diákjának bevonásával vizsgálta a tizedikes tanulók nyomtatott és digitális szövegértési teljesítményét. A kutatásról tartott előadásával egy I. helyezés mellett a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt nyerte el a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban a 35. OTDK-n.

• Valóban felhígult-e a társadalmi elit a XVIII. századi Magyarországon? Hogyan hat a diákok megszólalásaira, ha tapasztaltabb, illetve ha pályakezdő tanárok tartják a magyar nyelvi órákat? Mennyire érvényesülnek a nemzeti kisebbségek politikai, kulturális és nyelvhasználati jogai Kelet- és Közép-Európában? Hallgatóink többek között ezekről a témákról értekeztek a 35. OTDK keretében megtartott Roska Tamás Tudományos Előadásaikon. Ezek megtartására olyan fiatal kutatók kapnak felkérést, akik kiemelkedő kutatási témájukat képesek egy magas színvonalú ismeretterjesztő előadás formájában bemutatni.

• Az ELTE Szenátusa 2021. május 7-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az egyetem 1635-ös alapítására emlékezve. A szakmai előadást Tausz Katalin, a Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, korábbi dékánja tartotta a gyermekszegénységről. A Pázmány-napon felavatták az egyetem új díszdoktorait is. „Doctor et professor honoris causa” címet vehetett át Johannes Hahn, a Münsteri Egyetem ókortörténet professzora, John T. Jost, a New Yorki Egyetem professzora, a rendszerigazolás-elmélet kidolgozója, Francisco Pina Polo, a Zaragozai Egyetem professzora és Andreas Voßkuhle, az Albert Ludwigs Egyetem Freiburg professzora, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke. Az egyetem új díszdoktorai online bejelentkezésben köszönték meg az elismerést.

• Csörnyei Géza, az ELTE TTK-n végzett fizikus április elején két első helyezést is szerzett a 35. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika (FiFöMa) szekciójában, a Fizika alszekció "Extragalaktikus asztrofizika és gravitációkutatás", illetve a "Változócsillagok fizikája" területein. A díjnyertes kutatások a távoli galaxisok osztályozására, illetve a galaxisok távolságának kiszámítására vonatkozó módszerekre irányultak - mondta el interjúnkban, részletesebb betekintést is nyújtva a csillagászat két izgalmas témakörébe.

• A kutatásetika általános, illetve a járványhelyzet miatt felmerülő aktuális kérdéseivel foglalkozott április végén az Európai Kutatóegyetemek Ligájának (LERU) ELTE által szervezett szemináriuma, amelyet 35 egyetemről mintegy 150 egyetemvezető, szakértő és PhD-hallgató kísért figyelemmel. Az ELTE az úgynevezett CE7 csoport tagjaként, társult intézményként csatlakozott a LERU-hoz. A kutatásetikának az orvosi kutatásoktól kezdve az állatkísérleteken át a személyes adatok kezelését magában foglaló kérdőíves felmérésekig számos ága van – mondta el interjúnkban Magyari Enikő, az ELTE tudományos rektorhelyettese, az esemény moderátora. Előadásáról beszél Rónay Zoltán, a PPK dékánhelyettese és Perlusz Andrea, a Bárczi dékánhelyettese is.

• Idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc hírközlési és médiajogi témájú tudományos diákköri pályamunkát díjazott, közülük hármat az ELTE joghallgatói készítettek. Szánthó Alexandra Tímea „Felhasználói tudatosság az online térben”, Huszár Daniella „Freedom of Expression az algoritmusok világában. Emberi jogok érvényesülése a közösségi média platformjain”, Szilárd Ákos pedig „A szólás szabadsága, avagy az interneten mindent szabad?” című munkájával került a díjazottak közé. A világon 3,8 milliárd ember használ közösségimédia-platformokat, a digitális fejlődés miatt átalakultak a médiafogyasztási szokásaink, ezért különösen fontos, hogy sokkal tudatosabban figyeljünk ezekre a kérdésekre – mondták el interjúnkban az ELTE-s díjazottak.

• A madarak énekét alkotó két-három másodperces hangelemek fontos információkat hordoznak az adott egyed tulajdonságairól, amelyek a párválasztás vagy a territóriumért folytatott harc várható esélyeiről is sokat elárulnak a másik egyed számára - mondta el interjúnkban Garamszegi László Zsolt, az ELTE Viselkedésökológiai Csoport munkatársa, a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. A kutatók több, mint 20 éve vizsgálják az örvös légykapók énekét a Pilisben. A helyszínen készült hangfelvételeket feldolgozás és a háttérzajok kiszűrése után számítógépes elemzésnek vetik alá, hiszen az egyedek éneke közti, emberi fül számára észrevehetetlen különbségek csak így mutathatók ki.

• Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.

• A második generációs fertőtlenítő robot környezetbarát UV-lámpák segítségével írtja a mikroorganizmusokat, egyedi szerkezeti-gépészeti megoldásai pedig új alapokra helyezik az önjáró fertőtlenítő robotok működtetését. Az eszközt az ELTE-Soft Kft. és az Európai Tudásközpont Kft. fejlesztette ki az Informatikai Kar együttműködésével. Interjúnkban Tarcsi Ádám, az ELTE IK Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék tanársegédje mutatja be.

19