Ötletek az ötletgyűjtésre - brainstorming-eszközök

A diagnosztikus értékelés eszközeiként már ejtettünk szót a Mentimeterről, az Answergardenről és a Triciderről, amiket szintén be lehet vetni, ha ötletgyűjtésről van szó.

Padlet

Sokoldalú eszköz a Padlet.com, amivel többek között online faliújságot lehet készíteni. A faliújságra a link birtokában mindenki írhat, akár anonim módon is, vagy e-mail címek alapján korlátozni lehet a hozzáférők körét, és csak regisztrált fiókokból lehet hozzájárulni a közös tábla tartalmához. Színes cetlik formájában helyezhetünk el ötleteket a Padlet-táblán, amikre nem csak szövegeket, de képeket, videókat, linkeket is beszúrhatunk. A cetlikre lehet reakciókat kérni, lehet tetszést kifejezni, szavazni, 1-5 csillaggal értékelni vagy pontokat adni egy meghatározott maximális pontszámhoz képest. Így a gyűjtött ötletek értékelhetővé válnak. A cetlik elhelyezkedése is variálható, a tábla beállításától függően különböző oszlopok (Polc formátum) között mozgathatóak (pl. Könnyen megvalósítható/ Munkaigényesebb/ Túl bonyolult), vagy a hasonlóak egymáshoz közelebb hozhatóak, csoportosíthatóak egy szabad elrendezésű táblán (Vászon formátum). A cetliszerűséghez rövidebb kulcsszavak illenek, de minden bejegyzés kinyitható, és egyedi linkkel rendelkezik, így hosszabb bejegyzések készítésére is alkalmazható a Padlet, akár csak egy blog. A bejegyzések tartalma exportálható PDF-ként vagy Excel-táblázatként is.

Mindmeister

A Mindmeister egy gondolattérkép-készítő alkalmazás, amelyhez a létrehozó szándékának megfelelően felhasználók zárt csoportja (e-mail cím alapján meghívottak) vagy bármely felhasználó, aki ismeri a linket, hozzáadhat új gondolatot. A központi fogalom vagy kérdés körül először akár egyenrangú ötletek, asszociációk is felvehetőek, amelyeket rendezőmunkával lehet csoportosítani, kapcsolatokat és hierarchiát kialakítva. Az egyes gondolatbuborékokhoz jegyzetek, képek, ikonok, linkek, csatolt fájlok kapcsolhatóak, a buborékok háttere színezhető, a buborékok között nyilakat lehet elhelyezni. A gondolattérképek létrehozása során néhány sablonból is választhatunk. Sajnos az ingyenes verzióban a gondolattérképek nem menthetőek le, és egyszerre csak hármat tudunk kezelni. Persze ha törlünk egyet, ismét létrehozhatunk egy másikat helyette. 

Linoit

A Linoit online faliújság, ahol közösen lehet ötleteket gyűjteni színes cetlik, post-itek formájában. A cetlik színe választható, a helyzetük pedig tetszőlegesen változtatható. A cetliket el lehet látni címkékkel, ikonokkal, valamint határidővel, így olyan ötleteléséhez kiváló eszköz, ahol feladatokat kell ütemezni. A címkékre kattintva elhalványulnak azok a bejegyzések, amelyek az adott címkéhez nem tartoznak, és azok maradnak láthatóak, amelyek ezzel a címkével vannak ellátva. A jobb alsó sarokban naptárban láthatóak külön kiemelve is azok a napok, amelyeken valami esedékes. Az alkalmazásban a felhasználókból csoportok alakíthatóak ki, akik több faliújságot is kezelhetnek, és nem kell újra meghívni mindenkit, de az interneten teljesen publikussá lehet tenni a táblákat, úgy, hogy bárki írhat rá regisztráció nélkül, de mások bejegyzéseit nem tudja szerkeszteni vagy törölni. A címkék tartalma nem exportálható.

Scrumblr

Az előzőekhez képest még egyszerűbb megoldást kínál a Scrumblr, ezzel együtt azonban kevesebb funkciót is tud betölteni. Előnye, hogy nem csak a hallgatókat lehet megkímélni egy regisztrációtól, oktatóként sem szükséges fiókot létrehozni, erre nincs is lehetőség. Az oldalra kattintva nevet kell adnunk a táblánknak, ami azonosítja, és később is ez alapján találhatjuk meg. Gyakorlatilag érdemes egyfajta kódot megadni a tábla neveként, különben más is kitalálhatja, írhat rá, és akár törölheti is a bejegyzéseket. A hallgatók számára persze meg kell adnunk a címét, hogy írhassanak rá. A “táblaképet" nincs lehetőségünk menteni, de képernyőképet persze készíthetünk róla. A táblán random színű cetliket húzhatunk a “jegyzettömb” tetejéről, és az egyetlen tagolási lehetőség az, hogy a plusz gombbal a táblán oszlopok jönnek létre. Összehasonlításhoz vagy Ismerem-Tudom-Kérdezem táblázathoz is jól alkalmazható.

Google Dokumentumok

A legtöbb hallgatónak van gmail-es e-mail címe, és ezzel együtt Google Drive-ja is, amiben dokumentumokat, táblázatokat, prezentációkat lehet egyidőben szerkeszteni. Az együttműködés kezdeményezhető úgy is, hogy link birtokában bárki szerkeszthesse, vagy így kezdünk, és első lépésben az e-mail címeket gyűjtjük össze ilyen módot, és ezután szigorítjuk a megosztási beállításokat, és csak a megadott e-mail címmel rendelkezők tekinthetik meg és írhatnak bele. A lista tagjaival, sok cím esetén is, másolás-beillesztéssel gyorsan megosztható a dokumentum. Arra kell ügyelni, hogy mindenki pontosan adja meg a címét, illetve felhívni a figyelmet, hogy mindenki legyen beazonosítható a megadott címe alapján, pl. a nemmondommegkivagyok@gmail.com és társai nem könnyítik meg az oktató dolgát a feladat értékelésénél. A Google dokumentum is letölthető, azonban elveszíti annak naplózását, hogy ki mikor és mit tett hozzá a közös munkához. Online visszakövethető mindez a dokumentum előzményeiben.

Névvel vagy anélkül

A fent felsorolt alkalmazások mindegyikében lehet biztosítani a névtelenséget, illetve gyorsítható az óra menete azáltal, hogy nem kell a hallgatóktól regisztrációt vagy belépést kérni egy adott alkalmazásba. A névtelenség kifejezetten jó lehet, ha bátortalanok a hallgatók, és névvel együtt nem szívesen vállalják ötleteiket vagy kérdéseiket, esetleg olyan témában gyűjtünk tapasztalatokat, amelyek személyes jellegűek, és névvel együtt nem osztanák meg a hallgatók a csoporttal.

A hallgatókkal megoszthatjuk a közös munkára kijelölt táblák, dokumentumok, gondolattérképek elérhetőségét úgy, hogy

• a szokásos keretrendszerben belinkeljük őket (Kattintson mindenki az első modulban a Közös ötletelés c. tananyagpontra), vagy ha keretrendszertől függetlenül használjuk,
• vagy ha oda amúgy a kontaktórán nem kell bejelentkezni, akkor kivetíthetjük a linkek linkrövidítővel (pl. tinyurl.com vagy bit.ly) csonkított változatát, amit gyorsan be lehet írni a mobiltelefonok böngészőjébe is, pláne, ha a random rövidebb karaktersorozat helyett értelmes végződést adunk neki (pl. tinyurl.com/otletborze)
• esetleg QR kódot vetítünk ki, amit leolvasva a hallgatók eljutnak a kérdéses felületre (nem igazán jellemző, hogy a hallgatók telefonján QR kód olvasó van telepítve, de persze ha gyakran szükség van erre a félév során, akkor érdemes telepíttetni).

Ugyanakkor előnyökkel jár az is, ha a hallgatók aktivitása beazonosítható és nyomon követhető, hogy lássuk, kinek mi volt a hozzájárulása. Ezzel elejét lehet venni az általános passzivitásnak és a profán, oda nem illő bejegyzéseknek is.

Keretrendszerrel is összhangban

Érdemes oktatóként korlátozni magunkat abban, hogy egy csoporttal hányféle eszközt használunk, nem célszerű váltogatni az azonos funkciót betöltő alkalmazásokat, mert értékes idő megy el azzal, hogy újabb eszközt kell megismerni, és elvonja a figyelmet a tartalomról. A tanulásmenedzsment rendszerek, mint amilyen a Canvas, a Moodle vagy akár a NEOLMS, sok tanulást támogató funkciót tartalmaznak, de nem mindig felelnek meg ezek a céljainknak. A fenti eszközökkel létrehozott táblák és dokumentumok azonban jól beilleszthetőek ezekbe a rendszerekbe is, tekintve, hogy a Padlet- és Linoit táblák, valamint a Mindmeister-gondolattérképek is beágyazókód segítségével a keretrendszerek oldalaiba beágyazhatóak, a tananyaggal azonos keretben megjeleníthetőek. A Scrumblr-táblák és a Google-dokumentumok link segítségével fűzhetőek a modulokba, tananyagba, így az elérhetőségüket a hallgatóknak nem kell külön feljegyezni.