Példátlan siker a Lendület pályázaton
A Magyar Tudományos Akadémia idei Lendület pályázati felhívására 106 érvényes pályázat érkezett. 47 az önálló kutatói pályát kezdő, 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók kategóriájában, a Lendület I.-ben, 59 pedig a sikeres önálló kutatói pályát folytató, 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutató számára kiírt Lendület II.-re. Közülük 9-en kapták meg az MTA támogatását: 4-en valamely kutatóközpontban vagy -intézetben, 5-en pedig egyetemen folytathatják a munkát. A 9 nyertes közül 7 férfi és 2 nő, valamennyien hazai intézményben dolgoznak. A nyertesek összesen 360 millió forintos támogatásban részesülnek az első kutatási évben.
A 9 nyertes közül 3-an az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakíthatnak kutatócsoportot, 1 ELTE-s kutató pedig a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben kezdi meg a munkát. Ezzel az eredménnyel az ELTE első az egyetemek között, és az egész országra vetítve is itt indulhat a csoportok harmada.
Niederreiter Zoltán assziriológus, régész, történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortudományi Intézetének adjunktusa. Fő
célkitűzése egy mintegy 5500 pecséthengert tartalmazó elektronikus adatbázis elkészítése
az Újasszír, Újbabilóni és Akhaimenida Birodalom korára (i. e. 1000–300) keltezett pecséthengerek összegyűjtése és osztályozása után. Kutatócsoportja vizsgálja majd a tárgyak eredetét, anyagát, készítési technikáját, ábrázolását. Arra törekednek, hogy a pecséthengereket feliratuk alapján bevonják a történeti, vallástörténeti, kulturális vagy filológiai aspektusból végzett kutatásokba. Terveik között szerepel a Szépművészeti Múzeum, a Bibliothèque National de France és három amerikai gyűjtemény pecséthengereinek kiadása. Ezek annak a megközelítőleg 250 publikálatlan pecséthengernek a felét adják, amelyeket a világ több mint 20 múzeumában tanulmányoztak és dokumentáltak a magyar szakemberek. A tárgyak egy részét francia (Achéménet, SESPOA) és amerikai (Yale University) kutatócsoportokkal közösen kívánják feldolgozni. A projekt főbb eredményeit a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán mutatják majd be.
A mai fizika egyik központi kérdése a sokrészecskés kvantumrendszerek vizsgálata. Noha az egyes részecskéket leíró törvények ismertek, egy sok összetevőből álló rendszer együttes viselkedése nagyon különböző lehet. Fontos megérteni az erősen kölcsönható rendszereket és dinamikájukat. Az alapvető megértésen túl ez fontos lehet az olyan új kvantumtechnológiák számára, amelyek az erősen összefonódott anyag kontrollálására építenek. Pozsgai Balázs fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Elméleti Fizika Tanszékének tudományos munkatársa
kutatásában az integrálható kvantumos sokrészecske-rendszerek dinamikájával foglalkozik.
Ezek a modellek egydimenziós, erősen kölcsönható spinláncokat, illetve kvantumgázokat írnak le. Célja olyan matematikai eszköztár kiépítése, illetve továbbfejlesztése, amellyel leírhatóvá válik e rendszerek dinamikai viselkedése. A projekt olyan alapkutatás, amely több ponton kapcsolódik a csapdázott atomos kísérletekhez, továbbá tisztán matematikai kérdésekhez és az elméleti fizika egy másik ágához, az AdS/CFT megfeleltetéshez is. A kutatás befogadó intézménye az ELTE.
A tömegspektrometria olyan nagyműszeres analitikai módszer, amelyet elsősorban szerves vegyületek és biomolekulák kimutatására és szerkezetük felderítésére alkalmaznak. A technika kulcsfontosságú szerepet tölt be a természettudományok és az orvostudomány számos területén. Ionmobilitás-spektrometriával kombinálva a módszer teljesítőképessége tovább növelhető. Vácziné Schlosser Gitta kémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának posztdoktori ösztöndíjasa az akadémiai program támogatásával
az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthető fehérjék szerkezetvizsgálatát végzi majd el
tömegspektrometriára épülő módszerekkel. Ezen a gyorsan fejlődő tudományterületen olyan új technikák kidolgozását tűzte ki célul, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és megbízhatóbban lesz lehetőség molekulák pontos szerkezetét feltérképezni. Különösen fontos ez olyan fehérjék esetén, amelyek nem kívánt átalakulása a szervezetben betegségekhez vezet. A kísérleti munkára épülő alapkutatási projektben új műszeres megoldások, valamint új bioanalitikai technikák megvalósításán és alkalmazásán dolgoznak majd.
Csikvári Péter matematikus, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense napjaink egyik legizgalmasabb tudományos témájával, a hálózatokkal foglalkozik. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben induló kutatásának
célja fejleszteni azt a matematikai eszköztárat, amellyel nagy hálózatokat kvantitatív módon lehet megérteni.
Ehhez a matematika, a statisztikus fizika és a számítógép-tudomány több területének ismereteit szeretnék közös kontextusba helyezni, kihasználva a statisztikus fizikusok intuícióját, a számítógép-tudomány algoritmikus szemléletét és a matematika precíz fogalomalkotását.
Lendület kutatócsoportok az ELTE-n
Forrás: MTA