Podcastkészítés – mi kell egy jó oktatási podcasthez?

dr. Virányi Anita | 2022.01.13.
Podcastkészítés – mi kell egy jó oktatási podcasthez?
Szeretné az előadásait hangfelvételekkel helyettesíteni vagy kiegészíteni? Vagy a hallgatókat szeretné érdekes, a megértést segítő, motiváló feladatba bevonni? Bármelyikről is van szó, ez a cikk segíthet az elindulásban.

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a podcastnak, azaz a hangfelvételnek milyen típusai lehetnek, és hogy a készítése milyen szerepet játszhat a felsőoktatásban, akár kurzushoz kapcsolódóan, akár azon kívül. Most arról ejtünk szót, hogy milyen alapjai lehetnek az elkészítés folyamatának, mire lehet szükség és milyen szempontokat érdemes megfontolni egy podcast létrehozásakor.

Milyen a jó podcast?

Nyilván nem adható univerzális recept arra, hogy milyen egy minden körülmények között jó podcast, hiszen nagy mértékben függhet mindez attól, hogy:

  • mi a célja a podcastnek (pl. előadást helyettesít, azaz egy téma lényeges és fontos tartalmát közvetíti, vagy kiegészítő, plusz tartalomnak szánjuk).

  • kik a hallgatóság tagjai (pl. egy kurzus hallgatói, akik a témában releváns előzetes tudással rendelkeznek, vagy laikusok is, akik érdeklődnek az adott téma iránt).

  • mi a téma (szűk fókuszú, szakmai kérdés, vagy általánosabb, közérdeklődésre is számot tartó területhez kapcsolódik).

Néhány lényeges elemet azonban mindenképpen kiemelhetünk, ami segíthet az ideális megközelítésében.
Egy jó podcast

  • a kitűzött célnak megfelelően készül,

  • alkalmazkodik a hallgatóság jellemzőihez,

  • a téma sajátosságait figyelembe veszi,

  • jó, tiszta a hangminőség (nem torzul, nincs vagy minimális a háttérzaj),

  • érdekes, jól érthető a beszédstílus, a fogalmazásmód,

  • az időtartam igazodik a hallgatóság és a téma sajátosságaihoz,

  • könnyen elérhető, meghallgatható.

Ha kicsit viccesen gondolkodunk erről a kérdésről, akkor jó áttekintést adhat az alábbi ábra:

1. ábra: A jó podcast (Forrás: podcastr.hu).

Hogyan készül el egy podcast felvétel?

Ez a folyamat lényegében igen egyszerű (bár professzionális keretek között lehet ennél összetettebb). Röviden és nagy léptékben az alábbiak szerint képzelhető el:

2. ábra: A podcastkészítés folyamata (saját szerkesztés).

Ebből a folyamatból – adott esetben – akár el is hagyható a szerkesztés lépése. Ma már könnyen elérhetők olyan webes lehetőségek, amelyek a folyamat több elemének is helyet adhatnak, de erről egy kicsit később szólunk még.

Milyen szempontokat kell átgondolni?

Egy podcast elkészítését – akárcsak bármely más oktatási tartalom, feladat esetében – megelőzi az alapos átgondolás, tervezés folyamata. Több szempontból is érdemes előzetesen végiggondolni, hogy mit szeretnénk a podcast elkészítésével elérni, és ahhoz igazodva elkezdeni a munkát. Például az alábbi szempontokat érdemes megfontolni.

A tervezés

Az első lépés tehát a tervezés. Ehhez figyelembe vehetjük ezen a területen jártas szakértők észrevételeit, javaslatait. Például célszerű lehet a forgatókönyvkészítés (podcast plan), ami segíthet abban, hogy alaposan átgondolt, jól felépített, logikus és jó minőségű felvételt készítsünk.

Használhatunk sablont erre a célra, ilyen lehet Johnston (2017) tervezője (letölthető itt), de más forma is megfelelő lehet.

  1. Gondoljuk át először a célt, vagyis azt, hogy miért is készítjük a hangfelvételt (erről lásd korábbi írásunkat), mit szeretnénk elérni.

  2. A tartalom kialakításában segítségünkre lehet a tervezősablon, amiben átláthatóan, részletekre kiterjedően rögzíthetjük, hogy az adott témát hogyan szeretnénk bemutatni, milyen hallgatói feladatokkal szeretnénk támogatni, rendszeresen, vagy inkább alkalmanként szeretnénk ezt a formát használni.

  3. A körülmények sokat segíthetnek vagy ronthatnak a podcast minőségén, ezért érdemes megtervezni, hogy:

  • milyen eszközöket használunk az elkészítéshez (mikrofon, rögzítéshez használt szoftver, a felvétel publikálásának helye stb.)

  • milyen környezetben vesszük fel a tartalmat (csendes helyiség, online felvétel esetén jó hangminőséget biztosító konferencia felület – pl. Zoom, Skype stb.)

  • a műfajon belül melyik podcasttípust választjuk (szóló podcast, interjú vagy akár panelbeszélgetés), hiszen a helyszínt és az eszközöket ehhez mérten is tudjuk meghatározni

  • milyen időtartam alkalmas a célunk eléréséhez (pl. figyelembe véve azt, hogy átlagosan milyen hosszan képesek az emberek egy témára koncentrálni, és azt, hogy a témát milyen mélységben szeretnénk bemutatni/feldolgozni stb.).

A létrehozás

A készítés folyamatában is érdemes figyelmet fordítani néhány dologra. Például:

  1. beszédstílus, fogalmazásmód

    • figyelembe véve az adott téma által megkívánt (szakmai) szóhasználatot, a hallgatóság jellemzőit és a podcast típusát is, érdemes minél inkább közérthető nyelvezetet használni

    • a gördülékeny beszéd fontos – az ö-zés, a töltelékszavak, a vontatott vagy hadaró beszéd használatának kerülése segítheti a hallgatóság figyelmének fenntartását

    • műfaji típustól (pl. történetmesélő, szóló podcast) függően is érdekfeszítő, figyelemfelkeltő közlésmód alkalmazása szintén fontos lehet.

  2. beszélgetőtárs(ak) bevonása

  • az interjú, vagy panelbeszélgetés típusú podcast során fontos szem előtt tartani, hogy a szereplők lehetőleg ne vágjanak egymás szavába, ne beszéljenek egyszerre

  • jó kérdező legyen a házigazda, aki képes fenntartani a beszélgetést a megfelelő, érdekes és a hallgatósághoz illeszkedő kérdésekkel. 

A közzététel

Az elkészített felvétel kapcsán érdemes lehet átgondolni, hogy milyen keretek között szeretnénk felhasználni:

  1. zárt módon, egy kurzus hallgatói számára készítjük – ekkor olyan felületre kell feltöltenünk, ahol csak hallgatói azonosítás után lehetséges a meghallgatása (pl. az egyetem által használt LMS rendszer – Canvas, Moodle)
  2. nyitott, bárki számára hozzáférhető tartalmat teszünk-e közzé – ebben az esetben bátran alkalmazhatjuk a podcastok közzétételére szakosodott tartalomkezelő oldalakat (pl. Apple Podcast, Google Podcast, Anchor, Podbean stb.), erről lentebb még írunk. 

Milyen eszközöket használjak?

Egy podcast felvétel elkészítéséhez – ahogyan ezt korábban is írtuk – elegendő lehet néhány hétköznapi, a mindennapokban is sokak által használt eszköz. A jelenlegi életkörülményeinkben – tekintettel a Covid-járványra – előtérbe kerülhet a nem személyes jelenlét keretei között készülő podcast, ezért most erre fókuszálva írunk röviden az eszközökről. Hangsúlyozzuk, hogy számtalan lehetőség választható, itt inkább csak néhány általános lehetőséget kívánunk felvillantani.

A felvétel eszközei

Mikrofon

A felvétel során a hang rögzítéséhez nélkülözhetetlen a mikrofon használata, ami akár egy jobb minőségű okostelefonhoz kapható headset is lehet. De természetesen széles skála áll rendelkezésre magasabb minőségű vagy akár profi mikrofonokból is, ha szeretnénk professzionális podcastokat készíteni (erről ezen és ezen az oldalon lehet további részleteket olvasni angol nyelven).

Hangrögzítés

  • Hardver – szükség van egy okostelefonra vagy egy laptopra/számítógépre, amin az online beszélgetést és a hangrögzítő alkalmazást tudjuk használni.

  • Szoftver – online beszélgetés rögzítéséhez mobilon és laptopon/számítógépen egyaránt használhatunk csevegőprogramokat, konferenciaprogramokat (Skype, Zoom, Teams stb.), de szóba jöhetnek olyan felületek is, amelyek a podcastkészítés több lépését is menedzselni tudják (pl. Zencastr, Podbean).

  • A laptopon/számítógépen rögzítés lehetőséget ad az utólagos szerkesztéshez is kiváló, ingyenes eszközök használatára (pl. Mac-en Garageband, Windows-on Audacity, vagy mindkettőn fizetős formában az Adobe Audition).

  • Mobilon történő felvételkészítés esetén szóba jöhetnek mobilapplikációk – pl. Anchor, Podbean, Soundcloud, Podomatic stb., amelyek ingyen letölthetők iOS és Android telefonokra is. 

A szerkesztés eszközei

Előfordulhat, hogy a hangfelvételt utólag szerkeszteni kell: ki kell vágni belőle a szüneteket, esetleg az ö-zést, vagy más problémás részt. Erre alkalmas lehet a korábban már említett hangrögzítő alkalmazások, szoftverek egy része, pl. Garageband, Audacity, Adobe Audition, vagy a komplexebb folyamatmenedzselők, mint pl. a Zencastr, vagy a Podbean. Használatuk összességében nem igényel komplex technikai tudást.

A közzététel eszközei

Az elkészült, végleges felvétel – függően attól is, hogy mivel készítettük – többféleképpen is elérhetővé tehető a hallgatóság számára. Ha a rögzítésre, szerkesztésre, tárolásra és közzétételre is alkalmas felületet használtunk, akkor itt már nincs különösebb további tennivalónk, azok a felületek intuitíven és útmutatókkal is segítenek ebben.

Ha külön rögzítettük a felvételt, és már rendelkezésünkre áll a kész .mp3 hangfájl, akkor – a korábban említettek szerint – lehet a közzététel:

  • zárt – pl. egy adott kurzus hallgatói számára elérhető. Ekkor feltölthetjük a hangfájlt pl. a Canvas-ban vagy a Moodle-ban vezetett kurzusunk felületére. Ennek hátránya, hogy a hallgatók számára megfelelő lejátszó nélkül kissé nehezebb lehet a meghallgatásuk, illetve a fájl letölthetővé válik számukra (a feltöltés módjától is függ ez).
  • publikus – bárki számára elérhető. Ha ez a célunk, illetve rendszeresen készülő felvételek közzétételéhez csatornát szeretnénk létrehozni, akkor ehhez a podcast-megosztó oldalakat, szolgáltatásokat választhatjuk, pl. Apple Podcast, Google Podcast. De igénybe vehetjük a korábban említett, rögzítésre, szerkesztésre is alkalmas felületeket, csupán a tárolás és közzététel céljára is, pl. Anchor, Podbean, Soundcloud, Spotify stb.

A terjesztés eszközei

Ha a publikus közzétételt választottuk, akkor a csatorna népszerűsítése is hasznos lehet abban, hogy minél szélesebb hallgatósághoz juttassuk el mondanivalónkat. Ehhez a közzétételnél már említett felületek lehetnek a segítségünkre, amelyek egy része lehetővé teszi a podcast csatornánk más felületekkel való összekapcsolását is, ilyen pl. az Apple Podcast. Hasznos lehet még a publikus podcast csatorna tartalmának terjesztéséhez a különböző közösségi oldalakon való megosztás is, pl. Facebook, Twitter stb.

Összegzés

A podcast készítése tehát nem tűnik ördöngösségnek, ha alaposan átgondoljuk, megtervezzük, mielőtt nekilátunk. Érdemes a kezdeti próbálkozásokhoz a legegyszerűbb megoldásokat kiválasztani, és később továbblépni akár a minőségi, akár a mennyiségi szempontoktól vezérelve. A hallgatói feladatként adott podcastkészítés előtt pedig mindenképpen érdemes ezt előbb magunknak körüljárni, kipróbálni, és pontos segítséget adva kérni a hallgatókat az ilyen típusú feladatkészítésére.

Felhasznált források

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom