Podcast az oktatásban – érdemes megfontolni?

dr. Virányi Anita | 2022.01.13.
Podcast az oktatásban – érdemes megfontolni?
Jó lenne az előadásokat, szemináriumokat gazdagítani valamivel, ami közelebb áll a mai fiatalokhoz, változatosságot hoz, és segíthet a körülményekhez, a hibrid oktatáshoz alkalmazkodni? Talán jó választás lehet a podcast készítése! De hogy mi ez, és miért lehet jó? Olvassa el írásunkat!

Korábbi írásunkban esett már szó arról, hogyan lehet hallgatóközpontú előadásokat tervezni, és írtunk már arról is, hogyan lehet hangfelvétel segítségével visszajelzést adni a hallgatói munkákra. Most a hangfelvétel használatának lehetőségét egy másik nézőpontból közelítjük meg: a hallgatók hétköznapi szokásaihoz is jól illeszkedő podcast készítésének alapjait járjuk körül.

Mi a podcast?

Ezt a kifejezést mostanában egyre többet lehet hallani a médiában és a közbeszédben is. A podcast meghatározására többféle „definíció” is ismert. Általánosságban azonban olyan hanganyagot jelent, amit az interneten lehet meghallgatni (online hanganyag). Többnyire nem valós idejű, hanem bármikor (de akár valós időben is) meghallgatható szerkesztett hangfelvétel. Meghallgatásához elegendő lehet egy mobiltelefon is, használhatjuk akár otthon, vagy a tömegközlekedésen, de autóvezetés vagy mosogatás közben is hallgathatjuk.

Mégis mire használják?

Egyéb sajátosságai attól is függnek, hogy milyen területen használják: például a médiában ez lehet egy rendszeres időközönként megjelenő rádiószerű adás szélesebb közönség számára, a marketingben pedig inkább a célzott tartalom közvetítése lehet elsődleges.

Most tényleg egy beszélgetést hallgassunk?

A podcast – az általános vélekedéstől eltérően – nem csak egy egyszerű beszélgetés, hanem többféle formáját is ismerhetjük:

1. kép: A podcast típusai (Pécsi, 2020 nyomán. Saját szerkesztés).

Szóló/egyéni: a podcast készítője maga szolgáltatja a tartalmat, azaz ő beszél a felvételeken. Lehet ötletek, tanácsok megosztása, információközvetítés a célja.

Interjú: egy (esetleg több) vendéget kérdez a podcast készítője. Ez lehet tematikus, egy-egy témát körüljáró, vagy például az interjúalany életútjával kapcsolatos felvétel.

Panelbeszélgetés: több, egy adott témában szakértő vendéggel beszélget a podcast készítője. Olyan, mint egy kerekasztal-beszélgetés.

Beszélgetős: két podcastkészítő beszélget egymással, nincs vendég, és többnyire kötetlen, tágabb témáról való beszélgetésről van szó.

Történetmesélős: egy valamilyen szempontból érdekes történetet mond el a podcast készítője (vagy az, akivel történt). Gyakran tanulság is megfogalmazódik a történethez kapcsolódóan.

Hangjáték: rádiójátékhoz hasonló forma, több szereplő vesz részt, és többnyire zenei háttér is tartozik hozzá.

Újrahasznosított anyag: ez gyakran egy korábban már elkészített, többnyire videófelvételből összeállított tartalom, amikor annak csupán a hangsávja kerül felhasználásra, a vizuális része nem, vagy egy előadás rögzített hangfelvételét használjuk fel így.
Az egyes típusok különböző mértékben lehetnek célravezetőek, hatásosak vagy igényelhetnek plusz anyagi forrásokat.

Tényleg használható az oktatásban?

A podcast az oktatás területén is megjelenik, a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt alkalmazható lehet.

Hol a helye az oktatásban?

A podcast része lehet az oktatói módszertani repertoárnak, azaz készítheti az oktató a képzési tartalom közvetítéséhez, a témához, a hallgatók előzetes tudásához illeszkedő módon. Ugyanakkor helye lehet a hallgatói tevékenységek között is, azaz a hallgatók meghatározott céllal, témában és módon készíthetnek podcast felvételt. Hasonló megközelítésben négyféleképpen csoportosíthatjuk:

  1. a hagyományos jelenléti előadás helyettesítésére készített podcastok,

  2. a kurzus témájához kapcsolódó további tartalmakat biztosító podcastok,

  3. a kurzus elvégzéséhez nem feltétlenül szükséges, kiegészítő tartalmakat nyújtó podcastok,

  4. a hallgatók számára tartalomkészítésre lehetőséget adó podcastok.

Milyen szerepe lehet?

A podcast használata és/vagy készítése szerepet játszhat a véleményformálás, és -megosztás alakításában, fejlesztésében, de a tudás rendszerezése, értékelése szempontjából is jól alkalmazható lehet. A képzés típusához, tartalmához, a kurzus szervezési formájához is adaptálható, más és más céllal és szerepben vethető be az oktatási folyamatban.

Hasznos lehet – a teljesség igénye nélkül – a reflektív tanulás egyik eszközeként, például:

  • nyelvi képzésben a beszédstílus, a kiejtés fejlesztése szempontjából,

  • zenei képzésben egy-egy darab vagy dallam kapcsán,

  • pedagógiai képzésben egy-egy óra megvalósításával kapcsolatos reflektív tevékenységhez,

  • jogi képzésben akár az érvelés technikájának gyakorlásához, értékeléséhez.

A podcast eszköze lehet a differenciálásnak vagy az egyéni tanulási útvonalak kialakításának is.

Milyen előnyei lehetnek?

A podcast készítésének előnyei több területen is megnyilvánulhatnak attól függően, hogy miként alkalmazzuk őket, de az alábbiakat mindenképpen kiemelhetjük:

  • támogathatja különböző képességek fejlődését (pl. kommunikáció, kognitív képességek),

  • eszköze lehet a reflektív tanulásnak,

  • segítheti az aktív tanulás megvalósítását,

  • változatosabbá teheti a módszertani eszköztárat,

  • könnyen elérhető tartalom készíthető így,

  • már a gyakran mindennapinak tekinthető technológiai eszközzel (pl. okostelefon) is megvalósítható.

Milyen korlátai lehetnek?

A podcastkészítésnek természetesen lehetnek nehézségei is, ilyen lehet például:

  • a vizualitás nélkülözése néhányak számára nehézséget jelenthet a tanulásban,

  • nem mindenki számára használható akadálymentesen (pl. hallássérült hallgatók),

  • a technikai kivitelezés nem mindenki számára lehet egyszerű,

  • kevés tapasztalat áll rendelkezésre magyar nyelven.

Mások hogyan csinálják?

A hazai felsőoktatási szférában is találhatunk már példákat a különböző podcast típusok alkalmazására.

A podcast kurzushoz kapcsolódik:

Kerekasztal-beszélgetés, interjú podcastok:

Nemrégen indult beszélgetős podcastok:

A Pannon Egyetem pedig már podcaster képzést is indít diákoknak, ahol többek között a szóbeli kommunikáció fejlesztése, egyes technológiai feladatok elsajátítása kerül fókuszba.

A külföldi egyetemek podcast csatornái közül érdekes lehet például:

A személyes előadást helyettesítő podcastok között pedig ezen az oldalon lehet böngészni: https://player.fm/podcasts/Lectures.

Mi kell az elkészítéséhez?

Egy podcast elkészítéséhez nem kell feltétlenül professzionális eszközök vagy komplett stúdió használatára gondolni. Ma már elegendő lehet akár egy okostelefon fülhallgatóval is, amire letölthető egy olyan alkalmazás, ami menedzselhetővé teszi szinte a teljes folyamatot. Tehát kell hozzá:

  • okostelefon, tablet, laptop vagy számítógép,

  • hangrögzítő alkalmazás vagy podcastkészítő alkalmazás,

  • mikrofon és fülhallgató (a telefonhoz kapható „füles” is megteszi),

  • szükség esetén egy audioszerkesztő program.

Célszerű a podcast felvételhez ún. shownotes, azaz jegyzetek készítése, ha fontos, lényeges tartalmak hangzanak el (pl. források, lehetőségek, programok). Avagy a beszélgetős, interjú és panelbeszélgetés típusoknál a beszélgetőpartnerekkel kapcsolatos információk, háttér összefoglalása segítheti a hallgatókat. Az egyenlő hozzáférés szempontjából nagyszerű, ha elkészül a felvétel szöveges leirata is.

Összegzés

A podcast készítésének beillesztése a tanítási, oktatási folyamatba ma már nem igényel professzionális környezetet és – különösen a felsőoktatás területén – jól alkalmazható lehet a hallgatói motiváció, aktivitás és reflektivitás fokozására, akár a jelenléti, akár a hibrid vagy online oktatás során is.

A podcast készítésének mikéntjéről pedig a Podcastkészítés - Mi kell egy jó podcasthez? című cikkünkben írunk részletesebben.

Felhasznált források:

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom