Semmelweis emlékév
Semmelweis Ignác a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban és a budai Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte el középiskolai tanulmányait, majd 1837 őszén a bécsi jogi fakultáson kezdte meg egyetemi éveit, ám még abban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. 1839 és 1841 között a Mária Terézia által megszüntetett jezsuiták kolostorába telepített Pesti Királyi Tudományegyetem másod-harmad éves hallgatója volt.
A kormány 2017 novemberében nyilvánította az idei esztendőt Semmelweis Ignác-emlékévvé, hogy születésének 200. évfordulóján méltó módon emlékezzen meg. A rendezvénysorozat nyitóeseményét az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, ahol köszöntőbeszédet mondott Lovász László az MTA elnöke. „Kollégái ösztönösen elutasították azt, ami ma már egy gyermeknek is nyilvánvaló” – mondta Lovász László.
Semmelweis Ignác jött rá először, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak a szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. A klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak, ezt a felfedezését még abban az évben közzé is tette. Elsőként kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klórmész-oldatos kézmosásra, majd kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is. Akkoriban ezek rendkívül népszerűtlen intézkedések voltak, a statisztikai bizonyítékokat pedig egyszerűen komolytalannak tartották.
Kíváló alumnusunk emlékéül mellszobra az Egyetem dísztermében, az Aula Magnában kapott helyet.
Az emlékévvel kapcsolatos programokról itt tájékozódhat.